Bő egy hónapja egész változatos módokon vagyok szarul. Kezdődött egy nyolc napig tartó fejfájással, azóta mindenféle tünetek jönnek, hol a torkom fáj, hol a hasam, hol egyszerűen szinte képtelen vagyok megmozdulni. Soha nem történt semmi, a külvilág számára is rémisztő tünet, nem kezdett el vér fröcskölni a segglyukamból, nem esett le egy végtagom, és nem is ájultam el, egyszer sem, de ahhoz elég, hogy elkezdjek aggódni.
A munka az egyetlen, amit nagyjából képes voltam tartani, bár pár nap betegszabadságot ki kellett vennem, de ott szerencsére helyt tudtam állni. Viszont a munkaidő után a napok többségében elég ködös tudattal vagyok, képtelen vagyok fókuszálni, kerülöm az embereket, még a groupchatek követése is gondot jelent.
A fejfájás hatodik napján persze megrémültem, hogy agydaganat.
Aztán egy ponton komolyan felmerült bennem, hogy talán depressziós vagyok.
Több látogatás a háziorvosnál és egy neurológiai vizsgálat után egy Lyme-specialista doktornőnél kötöttem ki, aki elküldött laborra, de azt javasolta, hogy annyira stimmelnek a tünetek, hogy ne várjuk meg az eredményt, kezdjem el a kúrát. Úgyhogy most ebben bízom.
Sajnos így a Prideot is le kellett mondanom, sok év után először nem fogok önkéntesként dolgozni, képtelen lettem volna bírni. Most úgy néz ki, hogy látogatóként azért kinézek egy kis időre.