a legeslegelsĆ talĂĄlkozĂĄsom az alkohollal olyan 6-7 Ă©ves koromban lehetett. A szĂŒleimnĂ©l vendĂ©gsĂ©gben volt egy ismerĆsĂŒk, fröccsözgettek nyĂĄron a nappaliban. Mint jĂł hĂĄzigazdĂĄk Ă©s csapnivalĂł szĂŒlĆk. kikĂsĂ©rtĂ©k a vendĂ©get a kapuig, engem meg egyedĂŒl hagytak az asztalon ĂĄllĂł fĂ©lig ĂŒres poharakkal. ApĂĄm mĂĄr csak arra Ă©rt vissza, hogy - and I quote - prĂŒszkölök a fröccstĆl (amit ma mĂĄr nagy szeretettel hörpintek le) :D
AztĂĄn az elsĆ ital, amit a bĂĄtyĂĄmmal Ă©s a barĂĄtnĆjĂ©vel kĂ©rtem ki Ă©s ittam meg egy bĂĄrban, az OUZO volt, mert a barĂĄtnĆje azt mondta, hogy AZ OUZO AZ FINOM