#tek

Lusta vagyok utánanézni, de ez valahogy úgy van, hogy akkor jön a TEK ha nagy a gáz, pl fegyver van a célszemélynél akit be kell zsákolni, vagy Bruce Lee (sőt: Chuck Norris) reinkarnációi a rosszfiúk, tehát nem elég ha hétköznapi zsaruk mennek elfogni. Meg hát egy ilyen akcióhoz kell tervezés, koordináció, ki kell találni mikor, hol, milyen körülmények között van a realizálás, hány hős kell ahhoz talpig kommandósba', kell-e hozzá helikopáter meg szolgálati kutya, búvár és tűzszerész, vadakat terelő juhász.

Ez a dolog technikai része, csak nem árt elfelejteni, hogy az elfogás (előállítás, őrizetbe vétel), lefoglalás (zárt alá vétel, biztosítási intézkedés) nem öncélú dolog, hanem egy büntetőeljárás része, ahol tehát már megindult a nyomozás. Persze van olyan hogy tettenérés, amikor pl a bank riasztja a rendőrséget h rablás van folyamatban, és akkor előbb van rendőri kényszerintézkedés, utána ügyindítás, de egy előre tervezett kommandósakció (s ez bizonyosan az volt) aligha létezhet előzetes ügyfelfektetés , aktanyitás nélkül, amit ugye alátámasztott valamely félhivatalos közlés is, hogy itten pénzmosás miatt történt az elfogás (zárójel: mivel a készpénz határon átvitele talán 100e EUR felett bejelentésköteles, meg a szállító cég ezzel foglalkozik üzemszerűen, biztos hogy a hatóságok tudták mit, mikor merre visznek). Mármint szabályosan. Az pedig, hogy itt egy büntetőeljárás hatálya alá tartozó akcióról volt szó, onnan is lehet dedukálni, hogy a TEK a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján dolgozik (a TEK-et szabályozó ágazati 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet is az Rtv felhatalmazásán alapul), tehát a művelet bizonyosan valami Rtv alá tartozó tevékenység kellett legyen, ami jelen esetben csak büntetőeljárás keretében képzelhető el, hiszen személyek szabadságának átmeneti elvonása illetve dolgok feletti rendelkezési jog korlátozása (magyarul: előállítás, őrizet, lefoglalás) csak ennek keretében lehetséges (az Rtv felsorol más előállítási okokat is, ami nem tartozik ide).

Tehát adódik a kérdés, hogy mi volt az a büntetőeljárás, aminek a keretében a nyomozást végző szerv a TEK segítségét kérte, mert előre látott módon szükségesnek mutatkozott az elkövetők és a bűncselekmény tárgyának kézrekerítése. Csak hát ha lett volna ilyen, akkor valami rendőrségi vagy ügyészségi szóvivő már kiállt volna a sajtó elé, hogy ilyen meg ilyen info alapján történt ez meg az, ti „a NAV Bűnügyi Főigazgatósága 385/2026.bü számon folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntette alapos gyanújával”. FYIO, ha valaki mindezt 500M+ Ft-ra, pláne „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben” (ti egy bank alkalmazottjaként) követi el, súlyos vasban 5-10 évvel számolhat a kóterban. Nem játék ez, gyermek, pláne hogy ekkora összeget fegyveres biztosítással szokás vinni, btw, ha valaki hazánkba lőfegyvert hoz be (mert ő egy fegyveres biztonsági őr aki hivatalos szállítmányt kísér) , a RI-0649 számú űrlapon azt előzetesen a rendőrségnél kell kérelmezze, mert ha elmulasztja, az meg lőfegyverrel visszaélés (büntetési tétel: 2-8 év), ha a kettő bűncselekmény halmazatban áll, akkor az 5-15 év. Mindkét cselekménynél a letartóztatás elrendelése (pláne külföldi állampolgároknál) alap, ezért a Kisjézust is lenyomja 30 napra a nyomozási bíró. Tessék utánaszámolni hány letartóztatottunk van ebben az ügyben.

Meg hát (aztán a hókifli) ott a kérdés, hogy a pénzmosás (Btk. 399.§) nem olyan, mint az Eiffel-torony hogy magában áll, elkövetéséhez kell egy ún alapcselekmény, egy előzőleg megvalósult vagyon elleni bűncselekmény, pl lopás, rablás, csalás stb: „Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét… elfedi vagy elleplezi”, továbbá „aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének,… elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez” és „aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja” az pénzmosást követ el. Magyarul ahhoz, hogy a magyar hatóságok rajtaüssenek egy vélelmezett pénzmosással érintett pénzszállítmányon és a kísérőkön, úgy kell tudniuk, hogy az a vagyon egy már szintén ismert más (akár külföldön elkövetett) bűncselekményből származik. Itt jön a 100 Ft-os kérdés: milyen külföldön elkövetett vagyon elleni bűncselekményből származik az érintett csilliárdnyi valuta és arany, amiről a magyar rendőrség vagy NAV már tudott???

A másik feszítő kérdés, hogy büntetőeljárási terminus technikusokkal hogyan tudjuk ezt a helyzetet leírni.

A Be szerint „A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a nyomozás során – a gyanúsítás közléséig – az, akit bűncselekmény elkövetése miatt elfogtak, gyanúsítotti kihallgatása érdekében idéztek, akinek előállítását vagy bűncselekmény elkövetése miatt körözését rendelték el, vagy akivel szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki.” Ha tehát volt gyanú arra, hogy a szállított pénz azért pénzmosással érintett mert az előtte valahol valakik által elkövetett vagyon elleni bűncselekményéből származik, akkor bizony minden személy aki a szállításban részt vett, „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” tehát az elfogás lehetne törvényes is - igaz, ehhez előzetes (alakszerű) elfogatóparancs kellene , ha meg halaszthatatlan nyomozati cselekmény keretében, határozat nélkül végzik az elfogást-előállítást (amire a Be törvényes módot ad) , akkor meg 3 munkanapon belül kell utólag legyártani az elfogatót. Az elfogásra és előállításra még a Rendőrségi tv vonatkozik, ezek szerint a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható személyt (és hát itt ugye pénzmosókról van szó…), akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek vagy aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, el lehet fogni és a nyomozást végző szerv elé elő lehet állítani, AZONBAN ez az előállítás legfeljebb 12 óráig tarthat. Ezalatt vagy elengedik, vagy őrizetbe veszik a noplízt, amire már a Be szigorúbb szabályai irányadóak. Itt ha jól hallom, 24 órán túl (30 óráig) voltak fogva az emberek, őrizetbe vételről nem tudunk, pláne, hogy az előállítás okáról az érintettet tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. Tegye fel a kezét aki ilyet látott. Annyi a hír hogy tanúként hallgatták ki őket - holott tanút nem állítunk elő kommandózva, és pláne nem vonjuk el személyi szabadságát 30 óráig.

Itt azonban még bonyolultabb a sztori. Ha ui előállítják (pláne őrizetbe veszik) az embert, meg kéne konkrét bűncselekménnyel gyanúsítani, ahonnan már hivatalosan „gyanúsított” az illető, merőben több eljárási joggal, így (a teljesség igénye nélkül) jogosult arra hogy:

megismerje a gyanúsítás tárgyát,

a nyomozóhatóság megfelelő időt biztosítson a védekezésre való felkészüléshez,

a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről felvilágosítást kapjon,

védőt hatalmazzon meg akivel ellenőrzés nélkül tanácskozhat,

bizonyítékot terjesszen elő,

jogorvoslattal éljen,

az eljárás ügyiratait megismerje,

megismerje a fogva tartásának okát, és

ha külföldi állampolgár, úgy konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye s vele személyesen, ellenőrzés nélkül érintkezzen.

A gyanúsítás közlése hivatalos formában, írásos jegyzőkönyvben rögzítetten történik, az őrizetbe vételről szintén írásban, panaszolható határozatban rendelkezik a nyomozást (!!!) végző szerv, lévén a TEK csak végrehajtja a más szerv által elrendelt elfogást és az előállítást, de saját maga nyomozást (s benne: gyanúsításközlést) nem végez. Hasonlatosan, egy vagyontárgy lefoglalása is számos formasághoz kötött ún büntetőeljárási garancia mellett történik, szintén jogorvoslattal támadható , alakszerű, írásos határozatot hoznak róla (amit kézbesítenek a lefoglalást elszenvedőnek), a készpénz, nemesfém lefoglalására és kezelésére külön s szigorúbb szabályok vannak, pl a lefoglalt bankjegyeket SORSZÁM szerint jegyzik fel. Még 1x, minden egyes bankjegy egyedi sorszámát feltüntetik a papírokban.

Senki azonban semmi ilyesmit nem látott, erről nem hallott, és a Legfőbb Ügyészség is gyanúsan kussol, tehát jó esély van arra, hogy az elfogás előtt semmilyen hivatalos eljárás nem folyt, alapos gyanú semmire sem volt, elfogatóparancs kiadva nem volt, és a tettenérés is fogalmilag zárható ki, ergo nyilván a pénzszállítás részleteinek előzetes ismeretében fentről leszóltak a TEK-nek hogy össze kell csomagolni néhány noplízt , a TEK meg azt (kommandósszakmai szempontból nyilván hibátlanul) végrehajtotta, most meg megy a fejvakargatás, hogy mi a ferde tosz legyen.

Ha ugyanis nem volt alapos gyanú, nem volt elfogató, nem volt tettenérés se pénzmosásra, se lőfegyverrel visszaélésre (pl ha volt fegyver a kísérőknél, az bizonyosan szabályos tartás volt) de még egy nyomorult hamis magánokirat felhasználására vagy rágalmazásra sem, az egész akció nem illik az Rtv és a Be szabályrendszerébe, és ha nagyon minősíteni akarnám, hirtelen a hivatali visszaélés és a jogellenes fogvatartás Btk-s passzusai derengenek fel.

Azt pedig, hogy bezony ez az egész akció full alaptalan volt és az elfogás után is törvénytelenül folyt tovább, s egyszer ezért valakinek meg kell ütni a bokáját (felkészül: Hajdú János ddtbk és közvetlen beosztottjai), alappal valószínűsíti, hogy Csokis Tádé tegnap benyújtott egy törvényjavaslatot, ami mára hirtelen kormányrendeletként realizálódott (hiszen amit ún jogi akadályok miatt törvénybe nem lehet foglalni, nyilván rendeletileg szabályozzuk) ami egészen unikális még a NER folyamatos jogtiprásában is. Azt már meg sem említem hogy egyedi és visszaható hatályú jogalkotásról van szó, amibe tényként írják bele amit ki kéne vizsgálni, de az igazán érdekes az, hogy ezzel a húzással tkp nyíltan elismerik, hogy az akciónak semmilyen ténybeli és jogi alapja nem volt, hiszen éppen a rendelet teszi a NAV feladatává, hogy tisztázzon valamit, mert „a készpénz és arany eredete, célállomása, felhasználásának, rendeltetésének a célja, Magyarország területén történő szállításának jogcíme a helyszínen nem volt tisztázható”. Megjegyzem, nemigen van olyan bűncselekmény, aminek részletei a helyszínen tisztázható, ezért is van az, hogy MINDEN bűncselekmény részleteit ún nyomozásban tisztázzák, és nem az elfogást végző rendőrök, hanem a nyomozók. Szigorú, alakszerű Be szabályok mellett, nem kommandózva.

Csak hát a nyomozás nem általában vizsgál egy történeti tényállást, hanem az ELKÖVETŐK szerepét, cselekvőségét tisztázza, ui a törvény és végül a bíró nem történelemtudományi esszét készít , hanem az elkövetőket bünteti, azokat az elkövetőket, akiket ezek szerint meg se gyanúsítottak semmivel – ergo nem elkövetők. Igaz, akkor nem tudni, kitől foglalták le a pénzt és aranyat (az Ukrán Államtól nem tudták, ld a szuverenitásból következő immunitás), ha nem foglalták le, miért nem a szállítóknál van, s hogy az egészet megbonyolítsuk, a kérdéses rendelet szerint „a vagyont a Be. 309. § (1) bekezdésétől eltérően – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal határozata nélkül – lefoglaltnak kell tekinteni, és akként kell kezelni.”, ami megint csak jogtörténeti kuriózum, hiszen ha nem kell a lefoglalásról alakszerű (és jogorvoslattal támadható) határozat, akkor ez a rendelkezés nem illik a Be rendszerébe, tehát államosításnak hívjuk. Vagy inkább állami rablásnak. És hát valóban, minek ide Rtv, Btk, Be, ha megy ez rendeleti szinten is. Csak hát sajnos ez a cselekményeket utólag sem legalizálja, s ha valaki nem akarja megütni a bokáját, inkább kegyelemben kell reménykedjen, vagy amnesztiában. És az elévülés csak most kezdődik…