#szampuru

 A szampuru (ételimitáció) 'Tokyo-Ga' by Wim Wenders -

Aki ráklikkelt a Google kereső mai díszített felületére, az már tudja, hogy 121 éve ezen a napon született Takizo Iwasaki, aki feltalálta és elterjesztette a Japánban a mai napig divatos "szampuru" elnevezésű (az angol sample-ből, csak hát a japánoknál nincs "el" hang, lásd még sarariman) ételutánzatokat. 

Nagyon fura, hogy miért került be Magyarország Japán mellett többek között Izlanddal és Svédországgal a közé a kilenc kiválasztott ország közé, ahol ma ezt az infót akarták megosztani és nem mondjuk a Lascaux-barlang felfedezésének évfordulóját, mert én Európában egy brüsszeli japán étteremben láttam legközelebb szampurut kirakatban. De tegyük ezt most félre és örüljünk, mert így megint egy teljesen haszontalan, azonban politikailag legalább nem érzékeny TUDTA? kérdésre kaptunk ma választ.

Ami nekem meglepő volt, hogy a szampuru készítés úgy zajlik, hogy az étterem behozza a valódi ételeket, azokról műanyagból negatívokat készítenek, abból kiöntik a valódi színtelen formát, amit kézzel színeznek és csinosítanak. A' 20-as években persze még nem így készítették ezeket, hanem ügyes kezű gyertyaöntők másolták viaszból, majd aztán a techniak feljlődésével paraffinból és csak a 80-as években álltak át az örökkévalóságnak is ellenálló PVC-ételekre.