- ... mĂ©g nem mesĂ©ltem? Nagyon ciki. A mĂșltkor felmentem hozzĂĄ. Csavartam egy spanglit. Mondtam neki: "Julie, adj egy spanglicsĂłkot!" "Jajj, ne fĂĄrassz mĂĄr!" Mire Ă©n: "Ne kĂ©resd magad!" Belement. Trombita a szĂĄjba. Ăs hallod, mikor odahajol hozzĂĄm, a kezem izzad, remeg az egĂ©sz testem. Ăll a pöcök. Elhiszed ezt? - Ne szĂvass mĂĄr! Julie olyan, mint a hĂșgunk. Mi az, hogy ĂĄll a pöcök? - Tudom, öreg. Tudom. Nekem a legĂ©gĆbb. De hirtelen felĂĄgaskodott a kis kopasz. Mit hazudjak, feszĂŒltem. A sliccem majd szĂ©tpattant. BĂĄrmelyik percben kitörhetett volna. A farmerom felpĂșposodott. Hallod?  Szarul voltam. AztĂĄn fĂ©lĂĄrbocra eresztettem a zĂĄszlĂłt. Lassan elĂŒlt a vihar. A rĂ©szletektĆl megkĂmĂ©llek. - Tudod te, mi lenne abbĂłl, ha összejönnĂ©tek? - Tudom, tesĂł. Ez csak jött. Ez egy spontĂĄn sĂĄtrazĂĄs volt.
Tökös Ătös












