Cui prodest?
Kinek hasznĂĄl? (Ă©s kinek nem). Ha megprĂłbĂĄljuk megĂ©rteni az IszlĂĄm "Ăllam" lĂ©trejöttĂ©t, Ă©s fennmaradĂĄsĂĄnak, sĆt eszkalĂĄciĂłjĂĄnak törtĂ©netĂ©t, vĂĄlaszt kell adni a fenti kĂ©rdĂ©sre. SzĂriĂĄban azĂ©rt dĂșl hĂĄborĂș, mert stratĂ©giai helyen fekszik EurĂłpa energiahordozĂłkkal valĂł ellĂĄtĂĄsa tekintetĂ©ben. Azt talĂĄn mondanom sem kell, hogy EurĂłpĂĄban az Ă©lvez tartĂłs hegemĂłn szerepet, aki rajta tartja a kezĂ©t a gĂĄzcsapon. Az USA a hideghĂĄborĂș vĂ©gĂ©n, a szovjet katonai tömb összeomlĂĄsĂĄval megszerezte ezt a hegemĂłn vezetĆ szerepet, amelyet esze ĂĄgĂĄban sincs kiengedni a kezĂ©bĆl most, amikor gazdasĂĄgilag bajban lĂ©vĆnek lĂĄtszik. Nem is igazĂĄn arrĂłl van itt szĂł, hogy az USA mĂĄris az elszegĂ©nyedĂ©s jeleit mutatnĂĄ, hanem inkĂĄbb arrĂłl, hogy nincs hatĂĄrozott Ă©s tiszta jövĆkĂ©p. Az USA-t irĂĄnyĂtĂł cionista jellegƱ csoportnak egyĂĄltalĂĄn nem szerepel a terveiben a mĂĄsodhegedƱsi szerepkör, amely a gazdasĂĄgi erĆviszonyok eltolĂłdĂĄsa miatt kĂ©zenfekvĆ közelsĂ©gbe kerĂŒlt. Ezeket a szĂĄmĂĄra kellemetlen folyamatokat akarja ellensĂșlyozni olyan lĂ©pĂ©sekkel, mint a szĂriai hĂĄborĂș, vagy a TTIP kierĆszakolĂĄsa. MindkettĆ valami mĂłdon hegemĂłn hatalom lĂ©trehozĂĄsĂĄt cĂ©lozza EurĂłpa felett. Ne felejtsĂŒk el Zbigniew Brzezinski egyik kijelentĂ©sĂ©t, hogy aki uralja (Kelet-) EurĂłpĂĄt, az uralja a bolygĂłt. Amennyiben az amarikai hegemĂłnia meggyengĂŒl akĂĄr csak KözĂ©p-EurĂłpa felett, az kellemetlen jövĆt vetĂt elĆre a vilĂĄguralmi terveket illetĆen. SzĂria ehhez kellene az USA-Izrael kettĆsnek, hogy a tĂ©rsĂ©g nagy gĂĄz- Ă©s kĆolaj ĂĄsvĂĄnyvagyonĂĄt EurĂłpĂĄba juttathassĂĄk. A vezetĂ©kek Ăștja SzĂriĂĄn keresztĂŒl kell vezessen, ezĂ©rt aki SzĂriĂĄt uralja, uralja ezt a kĂ©rdĂ©st is. Itt lĂ©p be kĂ©pbe OroszorszĂĄg, amely tradicionĂĄlis gĂĄzszĂĄllĂtĂłja EurĂłpĂĄnak. Aszad az Ć szövetsĂ©gese, legalĂĄbb negyven Ă©ve Ăgy van. OroszorszĂĄg az elmĂșlt Ă©vek egyes esemĂ©nyei, de kĂŒlönösen az ukrajnai atlantista puccs miatt lĂ©pĂ©skĂ©nyszerbe kerĂŒlt. Vagy lerohanja UkrajnĂĄt, vagy blokkolja az USA-Izrael szĂriai terveit. Visszakanyarodva az IszlĂĄm "Ăllam" ĂŒgyeire, meg kell ĂĄllapĂtani, hogy lĂ©te Ă©s tevĂ©kenysĂ©ge az USA-Izrael kettĆs stratĂ©giai Ă©rdekeit szolgĂĄlja. Ennek következtĂ©ben igen valĂłszĂnƱ, hogy a szervezet Ă©ppen Ćk hoztĂĄk lĂ©tre olyan strĂłmanokon keresztĂŒl, mint SzaĂșd-ArĂĄbia, illetve TörökorszĂĄg. A törökök hosszĂș ideje ellensĂ©ges viszonyban ĂĄllnak SzĂriĂĄval, ennek gyökerei valĂłszĂnƱleg az oszmĂĄn idĆkig nyĂșlnak vissza. A törökök veszik meg az IszlĂĄm Ăllam ĂĄltal kitermelt olajat! Nagy ĂŒzlet ez. MindkĂ©t fĂ©lnek. SzaĂșd-ArĂĄbia pedig IrĂĄnnal ĂĄll ellensĂ©ges viszonyban, nem utolsĂłsorban azĂ©rt, mert a tĂ©rsĂ©gben egyedĂŒl IrĂĄnnak van ahhoz elegendĆ olaja Ă©s gĂĄza, hogy EurĂłpa ellĂĄtĂĄsĂĄban konkurĂĄljon vele. Minden egy irĂĄnyban hat - megszerezni Aszad SzĂriĂĄjĂĄt, Ă©s az orosz gĂĄz kiszorĂthatĂł EurĂłpa piacĂĄrĂłl. Valamint, mintegy mellĂ©kesen a hĂĄborĂș a legjobb ĂŒzlet. Ăsszefoglalva, amennyiben OroszorszĂĄg kiszorul abbĂłl a helyzetbĆl, hogy beleszĂłlhasson EurĂłpa ĂŒgyeibe akĂĄr, mint elsĆdleges energiahordozĂł-szĂĄllĂtĂł, akkor nagyhatalmi stĂĄtusza meggyengĂŒl. VĂ©gsĆ soron prĂ©dĂĄvĂĄ vĂĄlhat, mint 1991 utĂĄn, amikor a Jelcin vezette orosz kormĂĄny tehetetlenĂŒl hagyta, hogy az orszĂĄgot kiraboljĂĄk. Putyin szĂnre lĂ©pĂ©se Ă©s az utĂĄna törtĂ©nt gazdasĂĄgi-politikai restaurĂĄciĂł megszĂŒntette ezt a nyugati szemszögbĆl nĂ©zve idilli ĂĄllapotot. OroszorszĂĄg ma ismĂ©t erĆs, Ă©s ahogy az idĆ telik, Ășgy lesz egyre erĆsebb. Ezt csak egy hĂĄborĂș akaszthatja meg, ezĂ©rt rĂĄncigĂĄljĂĄk a medve bajszĂĄt mind erĆsebben nyugatrĂłl.
Az oroszok a DĂ©li-Ăramlat kudarca, illetve a görög esemĂ©nyek szĂĄmukra kedvezĆtlen kifejlete miatt kĂ©nytelenek nagyobb szerepet vĂĄllalni SzĂriĂĄban, mert a versenyfutĂĄsban nemcsak a gyorsasĂĄg fontos, hanem az ellenfĂ©l elĂ© vetett mind gyakoribb gĂĄncs is. Most Ășgy lĂĄtszik ez törtĂ©nhet.