#mustra

Az itt látható ID spottal bármikor találkozhatunk a Toldi moziban vetített filmek előtt. Ennek az animációs filmnek a munkálatai során kezdte el Fannit igazán foglalkoztatni a kérdés, hogy hol van az a pont, ahonnan egy formát vagy kompozíciót már absztraktnak tekinthetünk. Hogyha sikerül ezen, az egyelőre nem beazonosítható, de még absztraktnak sem tekinthető pengeélen lavírozni, akkor kifejezetten érdekes lehet, hogy miféle mondanivalóval ruházhatóak fel az ilyen jellegű képek. Fanni számára fontos volt, hogy a darabokat irányítottan komponálja meg, hiszen ez tette lehetővé, hogy ha csak halványan is, de az alkotó által megfogalmazott összefüggések jelen legyenek a végeredményben.

Fanni alapszakos diplomamunkája egy gyerekdalhoz készült animációs videoklip volt.

Jelenleg pedig egy verseskötet illusztrációján dolgozik. Elmondása szerint, miután kiaknázta ezt a terepet, szeretné valami teljesen másba vágni a fejszéjét. Bármin is dolgozik, az azt követő projektnek teljesen különböznie kell a korábbitól, hiszen az új felfedezése az, ami folyamatosan motiválja munkájában.

// /

Fanni Tumblr oldala és Youtube csatornája:

http://fanninemeti.tumblr.com/

https://www.youtube.com/channel/UCIqPSeYaOM-Bu68Tt9mIvVA

Tobai István Botond: KAF ID film, 2015

A Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak készített szignálfilmet is egy korábbi kutatásának továbbgondolása inspirálta. A spot az animáció mint médium természetét, az alkotási folyamatot, a forma és a tartalom viszonyát vizsgálja, mindössze huszonnégy másodpercben.

„Korábbi gondolataimat ültettem egy olyan cselekménybe, amelyen keresztül laikusoknak is bemutathatom az animációs filmgyártás egy részét, ugyanakkor a szakmabelieknek egy analógián keresztül beszélhetek az általam fontosnak tartott gondolatokról, élve az animációs formanyelv egyik lehetőségével a valóságot absztraháló látványvilággal. A karakter „szövetének” és alkotásának vizuális egysége által utalok a karakter és az alkotása egységességére, azonosságára. A karakter konkrétan és átvitt értelemben is önmagát (saját lelkét) veti papírra, amely magába foglalja az animáció filozófiai gondolatmenetét, az élettelen dolgok fellelkesítését, életre keltését. Ezzel vallási párhuzamot húzok, miszerint a teremtmény a teremtő képmása.”

Tobai István Botond: UNICEF szignálfilm | password: unicef

Botond a szignálfilmben szereplő figurához hasonlóan elszántan alkot, kiállva saját elképzelése mellett. Az UNICEF-nek készített kisfilmjének szubjektív világa játékokkal berendezett, mégis vészjósló. Az, ahogyan a sematikus, számítógépes játékok alakjait idéző gyerekfigura átvág ezen a sajátos csatatéren, megidézheti mindazt, ami ellen az UNICEF küldetése szerint küzd: nem csupán a háborús konfliktusokat, természeti katasztrófákat, hanem a védelem hiányát, a szegénység elleni küzdelmet, a megkülönböztetést, a gyerekek jogaival való visszaéléseket, családi konfliktusokat, vagy a menekült gyerekek helyzetét.

Az animációk mellett Botond alternatív filmplakátokat is készít, főként Hanake filmjeihez. A plakátok a filmek markáns képi világát, jellemző motívumait szeretnék visszaadni, így főként az adott film rajongóinak szólnak, nem pedig a nagyközönségnek.

// /

Jézus-napló - Út menti feszületek

Mindig is érdekeltek a külváros és az agglomeráció “egzotikumai”. Amióta sűrűbben utazom a szülővárosom és Budapest között, folyamatosan jegyzetelem az utak különböző pontjain fellelhető Jézus feszületek helyeit. Volt feszület, amelyet emlékek, szóbeszédek alapján, de volt olyan, amit a Google Maps segítségével kerestem fel. A legszembetűnőbb közös vonás a feszületekben, az volt, hogy - bár egytől-egyig a feltámadást szimbolizálják - semelyik sem egyházi vagy liturgikus környezetben foglalt helyet.

Az elméleti szigorlatomat már e téma köré építettem fel. A kutatásom középpontjában kezdetben maguk a feszületek álltak, egy idő után azonban a környezetükre kezdtem koncentrálni. Annak ellenére, hogy az évszázadok leforgása alatt a települések határai elmozdultak, és a legtöbb feszületet teljesen bekerítette az épített városi-falusi szövet, maguk a feszületek még mindig képesek uralni a környezetüket. És mivel számos feszület van családi és egyházi tulajdonban, ennél fogva elmozdíthatatlanok.

Aszfalt

Ezt a projektet első körben egyszerű térábrázolásnak szántam. A kiindulási pontom egy kétdimenziós sík volt: tulajdonképpen egy sík a síkban. A legtöbben úgy gondolják, ez egy egyszerű témaválasztás, hiszen több ezer aszfaltfoltot találhatunk bárhol, szerte az országban. Ez igaz, de a problémát az jelenti, hogy a legtöbb ilyen forma egyhangúságában ismétlődik; szabálytalan szélű, torzul és az éjszakai fények miatt egészen kevés olyan folt van, amelyet az emberi szemnek nem zavaró módon lehet képi kompozícióba foglalni.

 Az első szakaszban a konkrétabb, könnyen kivehető foltozásokat örökítettem meg. Ezek nagy részét Rózsadomb, Lipótváros és Újbuda területén találtam. Folyamatban van egy következő szakasz elkészítése, amelyben az útfestésekbe is belenyúló korrigálásokat fogom dokumentálni. Zavarónak tartom, hogy egy hagyományosan elfogadott, hétköznapi szabályrendszert, amely alapvetően határozza meg egy város/ország közlekedését és képét, ennyire igénytelen módon kezelünk.

// /