Elképzelem magunkat
Látom magunkat a buszon, ahogy szemben ülsz velem, és nézed a mögöttem lévÅ‘ rohanó világot. Összefutottam magunkkal a héven. Te épp a telefonodon játszottál én pedig mosolyogva néztelek. Hozzád sietve megelÅ‘ztem magunkat, épp arról beszéltél, hogy milyen volt a napod. TÅ‘led nem messze lévÅ‘ parkban ültünk, különbözÅ‘ helyzetekben. Egymás mellett, én az öledben, láb az ölben, te rám dÅ‘lve és én rád dÅ‘lve. Végignéztük, ahogy elsétálunk kézen fogva magunk elÅ‘tt. Duna-parton a hévrÅ‘l észrevettem magunkat, a hÃdon ültünk és néztük a közeledÅ‘ csónakot. Éppen nézelÅ‘dtem egy üzletben, amikor behúztalak egy próbafülkébe, hallottam magunkat felnevetni. A villamoson mellettünk ültem magunkat figyeltem, hisz jó nagy hangzavart csaptunk a nevetésünkkel. Mindenki minket nézett, miközben mit sem foglalkozva a külvilággal, nevettünk hangosan a telefonodon lévÅ‘ régi képeken. A hipermarket sorai közt sétáltunk, épp megbeszéltük, hogy milyen innivalót vegyünk. Magunk mögött sétáltam, halkan, nehogy megzavarjam a tűzijátékok által nyújtott boldog pillanatot. Az ablakodból látom, ahogy kiskifli-nagykifliben alszunk szilveszter este; ez nem rég történt, csupán pár napja. A moziban kettÅ‘ sorral feljebb ültem, az öledbe dÅ‘ltem és a kóládból ittam. Hangosan nevettünk, csupán négy pár volt a teremben. Meg persze én, de én csak hátulról figyelem a boldog kapcsolatunkat.















