Elképzelem magunkat
Látom magunkat a buszon, ahogy szemben ülsz velem, és nézed a mögöttem lévő rohanó világot. Összefutottam magunkkal a héven. Te épp a telefonodon játszottál én pedig mosolyogva néztelek. Hozzád sietve megelőztem magunkat, épp arról beszéltél, hogy milyen volt a napod. Tőled nem messze lévő parkban ültünk, különböző helyzetekben. Egymás mellett, én az öledben, láb az ölben, te rám dőlve és én rád dőlve. Végignéztük, ahogy elsétálunk kézen fogva magunk előtt. Duna-parton a hévről észrevettem magunkat, a hídon ültünk és néztük a közeledő csónakot. Éppen nézelődtem egy üzletben, amikor behúztalak egy próbafülkébe, hallottam magunkat felnevetni. A villamoson mellettünk ültem magunkat figyeltem, hisz jó nagy hangzavart csaptunk a nevetésünkkel. Mindenki minket nézett, miközben mit sem foglalkozva a külvilággal, nevettünk hangosan a telefonodon lévő régi képeken. A hipermarket sorai közt sétáltunk, épp megbeszéltük, hogy milyen innivalót vegyünk. Magunk mögött sétáltam, halkan, nehogy megzavarjam a tűzijátékok által nyújtott boldog pillanatot. Az ablakodból látom, ahogy kiskifli-nagykifliben alszunk szilveszter este; ez nem rég történt, csupán pár napja. A moziban kettő sorral feljebb ültem, az öledbe dőltem és a kóládból ittam. Hangosan nevettünk, csupán négy pár volt a teremben. Meg persze én, de én csak hátulról figyelem a boldog kapcsolatunkat.
