Mennyire tudunk főzni?
Mindenkinek ismerős az a sztereotípia, hogy a nő legyen háziasszony, akinek alapvető kötelessége főznie a férjére és a gyerekeire, ha vannak. Szándékosan említettem először sztereotípiaként, mert ez egy olyan elvárás, aminek véleményem szerint a férfiak azon vágyán kívül, hogy ki legyenek szolgálva, semmiféle legitim alapja vagy forrása nincs.
De mivel társadalmi elvárásként kell tekintenünk a nő kiszolgáló szerepére, akkor ez egy olyan elvárás, ami hihetetlenül jól beleágyazta magát a magyar köztudatba, vagy ha gúnyos akarok lenni, akkor a „tradícionális családmodellbe”. Nyugodt szívvel nevezhetjük tradíció helyett kettős mércének azt, hogy egy nőtől alapvető elvárás, hogy egy képzett szakács tudástárának legyen a birtokában, viszont ezzel szemben a férfiakat akkor sem éri rossz szó, ha egy instant leves elkészítése is problémát jelent a konyhában.
Azt most leszögezném, hogy feltétlen jó dolognak tartom, ha valaki tud magáról gondoskodni, ha táplálkozásról van szó. A problémám a nemek közti elvárásbeli különbségekkel van.
Már előre elterveztem, hogy ez egy olyan téma, amiről egész biztosan írni fogok, de egy konkrét videó amit elküldtek nekem meg is adta hozzá a löketet. Íme a videó, aminek a címe „Mennyire tudunk főzni?”. Miközben néztem, már felmerült bennem a dolog: a megkérdezettek között miért csak elvétve van férfi? Aztán lemerészkedtem a kommentszekcióba, és azt kell mondjam, amennyire nem lepődtem meg, ugyanolyan jót röhögtem. Így a feljebb említett kettős mércét a videó alatti kommenteken keresztül szeretném nektek illusztrálni.
Kezdeném is a kedvencemmel.
„Ezért kell a mai fiatal férfiaknak megtanulni főzni, mert a jövő "háziasszonyai" felől nyugodtan éhen halhatunk...Csak a f@szt tudják fogni, a fakanalat nem...Persze azt elvárják, hogy minden a seggük alá legyen rakva.”
Akkor kapjuk is szét ezt a rövid, de annál tartalmasabb megnyilatkozást, rendicsek?
„Ezért kell a mai fiatal férfiaknak megtanulni főzni…” Csak azt ne! A végén még megtanulják ellátni magukat. Tudjátok, mint egy normális felnőtt ember.
„…mert a jövő "háziasszonyai" felől nyugodtan éhen halhatunk...” Sokatmondó az idézőjel a háziasszony szó körül, tekintve, hogy erősen utal arra, hogy a háztartás vezetésének és a férj kiszolgálásának kell lennie egy nő végcéljának és beteljesülésének. Az is igen merész feltételezés, hogy a nőknek a napirendjében van aggódni azon, hogy a férfiak esznek-e.
„Csak a f@szt tudják fogni, a fakanalat nem...” Ha nem vagy háziasszony, akkor csak kurva lehetsz. Mellesleg igen érdekes olyan tevékenységért megszégyeníteni a nőket, aminek a hiánya miatt a férfiak igen nagy hisztiket le tudnak vágni. Tehát ha lehet, akkor kurvás háziasszony legyél légyszives.
„…Persze azt elvárják, hogy minden a seggük alá legyen rakva.” Ennek a kijelentésnek az iróniáját ebben a kontextusban inkább nem is firtatom.
Most pedig nézzük a második legjobb hozzászólást.
„hát ez jó :D ..vagyis igazából szomorú, főleg, hogy többnyire olyan nőket kérdeznek, akiknek ránézésre már férje, esetleg családja van... akkor mi az istent főz nekik, palacsinta poron élnek??? Mert ha még valami fiatalabb lányokat kérdeznének és ők nem nagyon tudnák, hogy hogyan kell egy habarást/rántást elkészíteni (amik alapvető dolgok a főzésnél) akkor még megértem, nincsen tapasztalatuk... de ezek már asszonyok, családanyák...szörnyű...”
„többnyire olyan nőket kérdeznek, akiknek ránézésre már férje, esetleg családja van... akkor mi az istent főz nekik, palacsinta poron élnek???” Arra gondolsz, hogy a család többi tagja abban a pillanatban felgyullad, hogy beteszi a lábát a konyhába? Voltak már ezzel orvosnál?
„Mert ha még valami fiatalabb lányokat kérdeznének és ők nem nagyon tudnák, hogy hogyan kell egy habarást/rántást elkészíteni (amik alapvető dolgok a főzésnél) akkor még megértem, nincsen tapasztalatuk... de ezek már asszonyok, családanyák...szörnyű...” Az úriember szerint a tapasztalat hiányán kívül nincs elfogadható indok arra, hogy egy nő ne tudjon főzni. Arra meg végképp nincs, hogy a családjára ne tudjon főzni. Kíváncsi lennék a kedves kommentelő ilyen téren mit mond az urakról, családapákról?
Szarkazmust és viccet félretéve, az ezekben a kommentekben megjelenő sztereotípiák és elvárások nem csak a nőket helyezik automatikusan egy alapvetően alárendelt szerepbe, de emellett a férfiakat infantilis, követelőző, önmagukról gondoskodni nem tudó fényben tűntetik fel. A különbség az, hogy ezt kétségbeesetten igyekeznek elfedni a felsőbbrendűség és a kiszolgálásra való alapvető jog feltételezésével, noha elég silányan. Hiszen ha alapból minden téren felsőbbrendűnek mondják magukat, akkor a férfiak is képesek recepteket követni, amiket a mai világban akár telefonon is el tud érni bárki körülbelül két mozdulattal. Hogy ne lennének képesek, itt nem ezzel van a gond. Az itt a probléma, hogy szinte mindig természetesnek állítják be azt, hogy a nőnek tudnia kell, sőt, kötelessége vezetni a háztartást, míg a férfinak joga van hisztériás gyerekként várni, hogy mikor lesz már kész a finom vacsora a természetesen makulátlanra takarított családi házban.
A másik, máshol is rengetegszer megjelenő feltételezés, ami megjelenik ezekben a hozzászólásokban, az a háziasszony-kurva fogalmak törvényszerű szembenállása. Ha nem vagy az egyik, akkor csak a másik lehetsz. Viszont érdekes módon, ugyan az élet különböző területein, a kibékíthetetlennek mondott végletek ellenére mindkét szerep egyszerre elvárt a nőktől. Hiszen a kiszolgálás nem csak a konyhában kéne, hogy kötelesség legyen. Erről egy másik posztban sokkal kimerítőbben fogok írni.
Nem tudom más nők hogy vannak vele, de én nem kaptam postán semmiféle munkaköri leírást, ami nekem ezt kötelességemmé tenné, így nem is igazán értem, hogy a hozzászólásokat író úriemberekhez hasonló férfiak honnan tudják, hogy a nokedliszaggatás a végzetem.
