#kobuci

De igyekszem kevesebb zajt rakni. Ma este hazafelé csupán Einaudit hallgattam volna, de erőt vettem magamon és nem tettem. Úgy sem rendes dolog biciklizés közben. Nem is tudom miért csinálom, hiszen legtöbbször nincs is szükség rá csak a gondot okozza a fülhallgató zsinórjának rakosgatása.

Óbuda és a sátor. Valahogy még mindig abban a tévhitben élek, hogy biciklivel minden 10 percre van. Pedig tudom, hogy ez nem igaz. Érzem, hogy ez nem igaz. Különösképpen mikor hamisan a forgalmas körút helyett a turistával teli Dunapartot választom. Ma lehet kicsit rácsattantam egy csapat segwayesre.

Fáradt vagyok, józan és mérges magamra. 

Mérges, mert fáradt vagyok. Összezsúfolom a napjaimat és kimerülök. Nem is vagyok én megfázva, érzem mikor a kialvatlanságtól tüsszögök és fújom az orromat. Nem először játszom el, hogy úgy érzem van egy nap, egy történés miután megcsappan a szabadságom és azelőtt kell mindent megélni amit csak lehet. Sokszor belebukok ebbe.

Lazíts orsi lazíts.

Kacatok. Tömérdek kacat. Bálint mondta mellettem valakinek szerdán, hogy lomtalanítás lesz a mittudomén hanyadik kerületben. Eleresztettem a fülem mellett, engem nem érint. De akarva akaratlanul áttekertem a második kerület lomos utcáin. Elkeserítő látvány, elkeserítő amit az emberekből kihoz, beleértve engem is. Elkap a kapzsiság.

Vannak akik szépen rendben teszik ki az út szélére a vacakjaikat, még el lehet menni mellette viszont borzalom, hogy legtöbben tényleg csak a járdára hányják. Persze sokan túrják át ezeket a halmokat, lehet annak áldozata lesz a rendezettség.

Elkanyarodtam a kis utcák felé és mentem egy kört a lomos utcákon. Rengetegen vadásztak a kupacok között, én szárítóállványt keresve tekeregtem.  A második kupacban találtam is. Kicsit törött volt és rozsdás, semmi komoly amit egy kis ductape nem old meg. Vittem két utcát. Aztán leraktam.

Az utolsó dolog ami most kell nekem az egy szárítóállvány hazafelé végig a Barosson. Elesnék. Tuti elesnék. Biztos van aki egy ezresért feldob a netre egy egészséges szárítóállványt Budapesten.

Hazafelé tekeredtem. Valahogy még mindig úgy tervezem az utamat, hogy átmenjen az Astorián. Ez különösebben nem rossz, a forgalmas belvárosban nem oszt, nem szoroz.