#harckocsi

Megérkezett Tatára az első négy Leopard harckocsi

Átvette az első négy Leopard 2A4HU típusú harckocsit a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) harcjárműgyártótól Benkő Tibor honvédelmi miniszter a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában pénteken. A harckocsikat Frank Haun, a KMW vezérigazgatója adta át.

(more…)

Németországban megkezdték a magyar harckocsik összeszerelését

A napokban Münchenben megkezdődött azoknak a Leopard 2A4 típusú harckocsiknak az összeszerelése, amelyekkel a Magyar Honvédség idén megkezdi páncélos fegyvernemének fejlesztését – közölte a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár titkársága.

(more…)

A Leopard 2A7+ nem az evolúció csúcsa, de jelenleg a nyugati világ egyik legmodernebb harckocsijának számít. És habár az oroszok három generációnyi tankjával [kései T-80, T-90, T-14] szemben valószínűleg alulmaradna, pánikra magyar szemszögből semmi ok.

Nyitókép: Nagy az öröm. 44+12 harckocsi és 24 önjáró löveg vásárlásáról döntött Magyarország 2018 végén (Fotó: Szabó Lajos zászlós, honvedelem.hu).

  2018 decemberében bombaként robbant a hír, hogy a Magyar Honvédség mind mennyiségben, mind minőségben gyengécske T-72-es harckocsiflottáját a német Leopard 2 legmodernebb verziójára cseréli. A müncheni székhelyű Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal kötött szerződés értelmében a magyar hadsereg a 2020-as évek közepe táján 44 darab vadonatúj Leopard 2A7+, valamint belátható időn belül 12 darab használt Leopard 2A4 harckocsit kap.

  Katonai szempontból igencsak “szokatlan” – ámbár örömteli – újdonság, hogy az évek alatt legatyásodott és gyakran “second hand”-es Honvédség a legjobbak legjobbjának mondott páncélost szerzi be. A Leopard harckocsit mítoszok sora övezi, így megér egy pillantást vetni a “legjobb” és a “legjobbnak mondott” kifejezések között húzódó széles árok rejtett bökkenőire. Tényleg szupertankot vettünk?

  Az újrasminkelt öreghölgy

  A megsemmisíthetetlennek kikiáltott Leopard 2 története az 1970-es évekig nyúlik vissza és a maga korában igazi vadmacskának számított. A hidegháborús taktikai elgondolásnak megfelelően a homlokpáncélzat – tehát a páncélos elülső része – számított a konstrukció legerősebb részének, míg az oldalak és a hátsó rész kevésbé voltak védettek. Különböző verzióit a világ számos hadseregében rendszeresítették. Azonban a hadviselés asszimetrikus eltolódása érzékenyen érintette a Leókat is, ugyanis kiderült, hogy a szovjet tankokkal való párbajozás helyett a városi környezetben harcoló és páncéltörőkkel felfegyverzett ellenséggel szemben a harckocsi igencsak sebezhető.

  Idős koruk ellenére a Leopardok első igazi harci bevetésére csak 2016-ban került sor Szíriában. Habár már Koszovóban [1999] és Afganisztánban [2001-től] is jelen voltak, harccselekményben nem vettek részt. 2016 decemberében a törökök legalább három Leopard 2A4 harckocsiját lőtték ki Szíriában az IS terroristái [legalábbis a török állítás szerint], méghozzá elavultnak számító páncéltörő rakétákkal. Nem megerősített információk szerint összesen egy tucat Leó 2A4 maradhatott a csatatéren.

  https://www.youtube.com/watch?v=YafzmkvVRiI

Kurd harcos [a törökök szerint „IS“] küld másvilágra egy Leopard 2A4-et Szíriában. A robbanás mértéke [00:50-től látható] arra enged következtetni, hogy a lőszerkészlet a becsapódás következtében berobbant.

  Elemzések sora azonnal a törökök felkészületlenségével és támogató gyalogság hiányával kontrázott, ám a napvilágot látott felvételek tanulsága szerint az oldalsó páncélzat gyengesége és az elmúlt évtizedekben többször említett, a tankvezető mellett található munícióbox rossz elhelyezése volt a fő ludas a tankok elvesztésében. Az érdekesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a Honvédségnek szánt 12 darab használt Leó szintén A4-es, így kevés képzelőerővel is fel lehet becsülni az A4-es valós harci értékét. Magyarul: modernizáció nélkül ezek semmit sem érnek.

  A Leopard 2A7+ mint a vadmacska-család legfiatalabb tagja szintén megér egy misét. A hivatalosan 2010-ben bemutatott felturbózott verzió bár erősebb oldalpáncélzatot kapott, 360°-ban véd az RPG támadásoktól és a gyártó szerint a 21. századi asszimetrikus hadviselésnek is teljes mértékben megfelel, azért az ördög a részletekben rejlik.

  A korábbi verziókhoz képest szembetűnő a lövegtorony és az oldalsó páncélzat megerősítése. (A KMWeg hivatalos fotója).

    A gyártó aláhúzza, hogy a A7+ egy „Upgrade”, tehát „frissítés”/„feljavítás”, és nem egy új konstrukció. A Rheinmetall egyik munkatársa szerint a szupertank valójában egy újrasminkelt öreghölgy, ami már az orosz T-90-esekkel, de a későbbi gyártású T-80-asokkal szemben is alulmaradna; a legújabb T-14 Armatáról nem is szólva. Beszédes, hogy az A7+ verziót a németek egy átmeneti megoldásnak szánják, míg sor kerül a legújabb generáció – a Leopard 3 – kifejlesztésére valamikor 2030 [!] után.

  Leopard 2A7+ vs. T-14 Armata

  Számtalan elemzés és vélemény kering az interneten arról, hogy melyik tank a jobb és erősebb, ha Oroszország támadna. Ez nem csak magyar, de európai szemszögből is nonszensz. Először is az orosz támadás veszélye majdhogynem nulla. Másodszor az Armata tank szintén egy mítosz. Kevés darabszám áll rendelkezésre belőle és a horribilis ár miatt az oroszok tömeggyártást nem terveznek, ehelyett a régebbi T-72-es és T-80-as családot modernizálják. Harmadszor az Armata elvileg egy teljesen új konstrukció forradalmi megoldásokkal [a tankok elvileg robotkonstrukcióvá alakíthatóak, hogy egy példa legyen említve], míg az A7+, Upgrade ide vagy oda, egy mára elavult rendszerre alapszik. A németek sokszor „Oldtimer”-ről vagy „papírcica”-ról cikkeznek, ha a Leopardról van szó.

  Magyar szempontból teljesen más kérdést vet fel az összehasonlítós játék. Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter pár hete széles mosollyal ecsetelte a InfoRádió-nak, hogy a magyar páncélosok a NATO-kötelezettség jegyében érkeznek. Ez szintén egy fedett orosz fenyegetés elleni lépést jelent[ene]. De ha az oroszok mégis támadnának, akkor 44+12 páncélos édeskevés lenne a „gőzhenger” megállítására [Oroszország becslések szerint akár 12.000 páncélossal is rendelkezhet, pontos számok a folyamatos modernizáció miatt nem ismertek].

  A képen látható Leopard 2A7+ 2025-től a Magyar Honvédség harckocsiflottáját erősíti. A világ legjobbjának mondják… (wikicommons, AMB Brescia – Leopard 2 A7 Uploaded by tm).

    Mivel a Magyar Honvédség a „Zrínyi 2026” haderőfejlesztési program szerint a térség vezető katonai hatalma kíván lenni, így logikus lépés az Armata-pánikolás helyett a környező ország harckocsijait röviden szemügyre venni. Magyarország több szomszédja is kifejezetten „baráti”, így a magyar Leopardok igazi „vadászterülete” is itt rejlik.

  Románia gyakorta felvonultatja különféle öntömjénező parádéin a TR-85 harckocsikat, ami a szovjet T-55-re alapszik. A reménytelenül elavult és gyenge harcértékű konstrukció fegyverzetét csupán egy 100 mm-es ágyú alkotja [szemben a Leók 120 mm-es fegyverével].

  A román hadsereg „büszkesége“, a TR-85, egy a szovjet T-55-re épülő elavult konstrukció (wikicommons, nicubunu – originally posted to Flickr as December 1st: Tank).

    Hasonlóan gyenge harckocsikkal rendelkezik Szlovákia. A T-72 csehszlovák verziója, a T-72M1, évek óta modernizációra vár – mindhiába. Komplexebb a szerbek legújabb M-84-es verziója, az M-84AS, ami az orosz T-90 szintjét megközelíti, így elméletben a Leopard 2 felett áll.

  Az ukránok T-84 Oplot harckocsija, ami a T-80-ra alapszik, szintén keményebb diónak bizonyulna. Más kérdés az ukrán harckocsizók siralmas teljesítménye a Donbaszért vívott háborúban. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy Ausztria elavult Leopard A4-esekkel, Horvátország pedig a jugoszláv M-84 verzióival rendelkezik, így elméletben harcértékük gyengébb, mint a leendő A7+ verzióké.

  Összességében tehát elmondható, hogy a magyar Leopard 2A7+ harckocsik a térség rettegett ragadozói lehetnek. Sokban függ ez természetesen a harckocsin túl a személyzet felkészültségétől. A technika ugyanis csak egy láncszem az egész rendszerben.

  Mit ér a magyar vadmacska?

  A Leopard 2A7+ nem az evolúció csúcsa, de jelenleg a nyugati világ egyik legmodernebb harckocsijának számít. És habár az oroszok három generációnyi tankjával [kései T-80, T-90, T-14] szemben valószínűleg alulmaradna, pánikra magyar szemszögből semmi ok. A harckocsi értékét az adja, hogy a Honvédség T-72 tankjaihoz képest igazi előrelépést jelent és nem csak darabszámban. A környező országok arzenáljával szemben is [többé-kevésbé] megállná a helyét.

  A harckocsik mellé 24 darab PzH2000 önjáró löveg is érkezik –a képen egy olasz példány (wikicommons, Alessio Ventura – Italian Army PzH 2000, Trident Juncture 15).

    Az egyik legfontosabb pont azonban, hogy az eddig „lesajnált” magyar hadsereg támadó kapacitása újra megjelent. Ugyanis a 44+12 harckocsi mellé több kiszolgáló jármű [WiSENT 2 műszaki mentő és LEGUAN hídvető] jár; ezen felül 24 darab PzH2000 ütőképes önjáró löveg is érkezik. Ez a típus ma valóban a piac egyik legjobbjának számít és messze felülmúlja például a szlovákok „Zuzaná”-ját.

  Nem kapcsolódik ugyan a témához, de a magyar megrendelésekkel szinte egyidőben jelentette be az SNS-es Peter Gajdoš, hogy a szlovák haderő a már meglévő darabszámok mellé újabb Zuzana 2 önjáró lövegeket kap.

  Összességében a magyar harckocsivásárlás egy olyan minőségi és mennyiségi előrelépést jelent, amire már sok-sok évtizede nem volt példa.

  Orbán Gábor

Vadonatúj innovációval tért vissza a Zetor Engeneering. Ezúttal azonban nem a szántóföldekre tervezett egy új erőgépet, hanem a harcmezőkre. A legendás cseh traktormárka új járművét Gerlach-nak keresztelték el. Vele helyettesjtenék az elöregedett közép-európai harckocsi-állományt.   A kétte...

Vadonatúj innovációval tért vissza a Zetor Engeneering. Ezúttal azonban nem a szántóföldekre tervezett egy új erőgépet, hanem a harcmezőkre. A legendás cseh traktormárka új járművét Gerlach-nak keresztelték el. Vele helyettesjtenék az elöregedett közép-európai harckocsi-állományt.

  A kéttengelyes Gerlach prototípusát az iDEB hadikiállításon mutatta be a közönségnek a cseh HTC Investments leányvállalata, a pozsonyi Zetor Engeneering Slovakia.

  Forrás: zetorengeneering.cz

  Az összkerékmeghajtású monstrum páncélja a leírás szerint ellenáll az aknáknak és a nagyobb kaliberű lőfegyvereknek, ám rendelésre megerősített páncéllal is elkészítik, ami teljesíti a NATO STANAG 4569 Volume 3-as szabványát. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jármű ellenáll az IED, más néven rögtönzött robbanószerkezeteknek is. Ezek hagyományos háborúban használt bombákból készülnek (hasonlókat a Bombák földjén című filmben láthattunk).

  A férőhelyek száma 2+2, 2+3 illetve 2+4 lehet. A jármű belsejét speciális zajvédő, vibrációnak ellenálló anyaggal dolgozták ki, annak érdekében, hogy a legénységet megóvják a robbanás lökéshullámaitól.

  Forrás: Topky.sk

  A Gerlach több, mint 12 tonnás, 5,65 méter hosszú, 2,5 méter magas és 110 kilométer óránkénti sebességre képes. A 220 literes tankjában legfeljebb 800 kilométer megtételére elegendő üzemanyag van – vagyis az fogyasztása minimum 27,5 liter.

  Nem is csoda, a motor teljesítménye 240 kW (326 lóerő). Járműben egy 6 sebességes automata sebességváltó kapott helyet. Minden egyes kerék önálló felfüggesztést kapott. Maximális terhelhetősége 1,5 tonna.

  A motor teljesítményét jól tükrözi, hogy a 12 tonnás kasznit 70 százalékos emelkedőn is felhúzza. A jármű képes átrobogni egy fél méter magas akadályon, vagy egy 1,2 méter mély folyón, és nem akad el egy 90 centiméter széles árokban sem. Az alapfelszerelés állítólag tartalmazza az abroncsók automatikus felpumpálását.

  Forrás: ta3.com

  A Gerlach árából nem egy komoly személygépkocsit lehetne vásárolni. Az extrák nélküli alapmodellt 398 ezer euróra taksálják. Ez nem tartalmazza a vevő „ízlésének” megfelelően elhelyezett és kiválasztott fegyverzetet.

  A Zetor a lehető legjobbkor rukkolt elő az új harckocsival. Szlovákia ugyanis hamarosan 404 darab 4×4-es harckocsit akar vásárolni. Egyelőre a finn Patria vállalattal egyezkednek, ám a Védelmi Minisztérium a vásárlás minden részletét titkosíttatta, ami miatt az ellenzék sokat bírálja a kormányt, főleg az SNS-t.

  Körkép.sk, HNonline.sk

Mely katonai lépések nem haladják meg Moszkva ingerküszöbét az új, hidegháborút idéző konfrontáció közepette? – a nyugati szövetségi rendszerhez tartozó, de Oroszországgal jó kapcsolatokat ápolni kívánó kelet-közép-európai országok számára manapság ez fontos kérdéskör.

Miközben a délszláv háborúk óta nem látott mennyiségben települnek Magyarország területére amerikai erők, szinte naponta érkeznek olyan hírek, melyek az Oroszország és a NATO közötti, alighanem évekre hűvössé váló kapcsolatról árulkodnak. Felmerül a kérdés, hogy az általánosságban a szövetséggel, elsősorban az Egyesült Államokkal szemben kialakuló orosz ellenállás közepette lehet-e olyan nemzeti katonapolitikát folytatni Európában, különösen térségünkben, mely minimálisra csökkenti Moszkva lehetséges reakcióit.

Szakértők rámutatnak, hogy az 1997-es NATO–orosz alapokmány elveinek és szellemiségének folytatódó vállalása most is irányadó lehet. Ez óvott az új tagországok területére történő, jelentős erők állandó vagy huzamosabb idejű telepítésétől. Az orosz katonai gondolkodás és fenyegetettségérzet tükrében kerülendő továbbá a mélységi csapásmérésre alkalmas eszközök fogadása, különösen azoké, melyek nukleáris hordozóeszközök lehetnek. Hasonlóképpen, mint azt az elmúlt évek vitái is bizonyítják, a stratégiai védelem eszközei, így az orosz nukleáris elrettentő képességet fenyegető rakétavédelem is „vörös posztó” az orosz védelmi tervezés és döntéshozatal számára.

Ezekhez az irányelvekhez érdemes mérni az eddig felmerült magyarországi terveket is. Négy amerikai harckocsi és nyolc páncélozott szállító harcjármű állandó (ezért országgyűlési döntést igénylő) előrevonása a tatai laktanyába aligha éri el az oroszok ingerküszöbét, ahogy a földi csapatok közvetlen támogatására alkalmas A–10-es repülőgépek éppen aktuális, két hónapos telepítése sem. Ezzel szemben minden olyan amerikai, belga, holland, német, olasz és török (a jövőben esetleg lengyel) harci gép, mely a NATO nukleáris megosztási programjában B61-es hidrogénbombák hordozására kijelölt, még rövid távú jelenlét esetén is kivívhatja Moszkva haragját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 15.

Dél-Morvaországból Szlovákián át Magyarországra indult csütörtökön délelőtt annak az amerikai katonai konvojnak az előőrse, amely egy hadgyakorlatra tart.

A Németországból Magyarországra tartó, 20 katonai gépkocsiból és harckocsiból, valamint 60 katonából álló előőrs délelőtt tízkor indult el a Brno melletti Vyskovból, és a várhatóan délben lépi át a cseh–szlovák határt a Brno–Pozsony autópályán – közölte Monika Nováková, a Vyskovi Katonai Akadémia szóvivője. Szlovák források szerint az amerikaiak a D2-es autópályán haladnak egészen Pozsonyig és várhatóan Rajkánál lépnek be magyar területre.

Az amerikai konvojnak eredetileg reggel fél hatkor kellett volna elindulnia Magyarországra, de miután a vyskovi kaszárnyákba is csak többórás késéssel, késő éjjel érkezett, a konvoj parancsnoka délelőtt tíz órára halasztotta az indulást. A késést az egyik katonai jármű meghibásodása okozta.

550 katona, 150 jármű

Prágába szerda délután az eredetileg jelzett 11 amerikai katonai jármű helyett végül is több mint harminc katonai jármű és több mint 100 katona érkezett, akiket a prágai Ruzyne kaszárnyákban Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is meglátogatott.

Az előőrs, miután kipróbálta az útvonalat, pénteken és szombaton visszatér a németországi Vilseckben lévő amerikai támaszpontra, ahonnan a fő konvoj két részben vasárnap és hétfőn indul Csehországon és Szlovákián át Magyarországra, cseh közlések szerint a NATO Brave Warrior 2015 elnevezésű hadgyakorlatára. Prágai közlések szerint a következő napokban mintegy 550 amerikai katona és 150 katonai gépkocsi, illetve harckocsi vonul Csehországon és Szlovákián át Magyarországra. A konvojban több Stryker típusú lövészszállító harcjármű is lesz. A Strykerekről korábban itt írtunk.

Az amerikai hadsereg konvojai legutóbb idén márciusban vonultak át több kelet-európai ország, köztük Csehország területén, a NATO keleti tagállamainak védelme iránti amerikai elkötelezettséget demonstrálva.