Csuri: Random War, 1968
A drawing was made of an individual soldier that became a data set, random number choosing devices where used to decide the other variables, position and angle.

#ryland grace#phm#rocky the eridian#project hail mary spoilers


seen from Lithuania
seen from China
seen from Dominican Republic
seen from China
seen from United States
seen from China

seen from T1

seen from Australia

seen from Netherlands

seen from Canada
seen from Kazakhstan
seen from T1
seen from United States
seen from Argentina
seen from Italy

seen from Romania

seen from United States

seen from Dominican Republic

seen from Türkiye

seen from Dominican Republic
Csuri: Random War, 1968
A drawing was made of an individual soldier that became a data set, random number choosing devices where used to decide the other variables, position and angle.

Anya is live and ready to show you everything. Watch her strip, dance, and perform exclusive shows just for you. Interact in real-time and make your fantasies come true.
Free to watch • No registration required • HD streaming
IMÁDOM!
Egy nap a debreceni idősek otthonában.
Előszóként annyit, hogy megint elememben érzem magam, megint szétcsattanok az életkedvtől:). Ezt most a mai idősek otthonai látogatásnak, vagy a közelegő Winterfestnek tudhatom be, az kérdés marad.
A következő kis posztban a mai önkéntességemről fogok mesélni akit érdekel kattoljon tovább.
Szóval kissé ironikusnak éreztem mikor Gyulavára Attila felhívott múlt hét pénteken, hogy van-e kedvem még önkénteskedni, ha igen akkor februárban mikor érek rá. Ez azért volt furcsa, mert épp pénteken találkoztam, azzal az emberrel (akiről egyébként az előző bejegyzésem is szólt :D) akihez ezek az élményeim kötnek. Elmondta Attila, hogy február 2-án az öregek otthonában lesz egy kis látogatása a HABIDISZ –nek. Én meg régen voltam, hát elmentem.
6. órámról elkérezkedtem egy 25 perccel hamarabb, h elkészüljek és kiérjek. Találkoztam a srácokkal lányokkal akikkel együtt mentünk. Nekem furcsa volt mivel még soha nem voltam ez előtt ilyen helyen. Jó érzés volt eltölteni ott azt a pár órát, mivel látszott az öregeken, hogy egy kis szint és változatosságot vittünk az életükbe. Számomra érdekfeszítő volt hallgatni, egy idős néni meséit a férjéről aki 60 év házasságuk után hunyt el. Sok dolgot megbeszéltünk, miközben gipsz fejeket festettünk vagy épp krepp papírt hajtogattunk. Egyszer egy fényképész ismerősöm monda: „A gyerekeket és az időseket az egyik leghálásabb fényképezni. Ők elfogadják önmagukat olyannak,amilyenek valójában.” És ami a legdurvább, hogy ez igaz!
Igazából szokták kérdezni, (ma is kérdezték) hogy miért járok önkénteskedni. Igazából ennek több oka is van. Egyrészt nyílván jó segíteni, gyerekekkel és idősekkel foglalkozni, feldobni az emberek napját 1-1 önkéntes programmal. Azért is szeretem, mert rengeteg új ismerőst lehet szerezni, és rengeteg új kapcsolatot lehet kialakítani. Lehet tapasztalatot gyűjteni. Jobban megismerhetem a világot és/vagy más szemszögből. Jó, hogy kiszakít kicsit a „mindennapokból” (már ha nekem vannak olyanjaim…-). Másrészt kicsit meg is nyugtatja a lelkiismeretem, hogy nem csak úgy vagyok, hanem teszek is valamit az emberekért.
2012.02.02. 19:49 Csuri