#cadik

Bankos - Nem veszek részt / prod. by Cadik

Jó ideje nem tudom megunni ezt a trekket. Eleve az alap. Cadik úgy rakosgatta le ezeket a beateket meg a dallamot, mint ahogy a japán fegyverkovácsok a jó kardot elképzelik: Kimért, pontos (ide talán jó szó lett volna, hogy tűpontos, ha a szellemi sérült magyar “alt-right” nem sajátította volna ki magának), és közben végtelenül egyszerű. Nemes egyszerűség ez. Semmi felesleges ciráda vagy bizonytalan maszatolás, nincs magas meg mélypont, egy egyenes, stabil szerkezet az egész.

Aztán ezzel az alaposan megmunkált katanával a Banki (”Bé”, ahogy önmagára hivatkozik) olyan gyakorlatot mutat be, hogy abban minden benne van. 3 perc 14 másodpercben megkapod azt, amiről a Bhagavad Gita, a Tao Te King meg a Tibeti Halottaskönyv szeretne szólni. - Hogy hiába hiszed, hogy ismersz valakit, mindenki annyira végtelenül másmilyen, hogy kész csoda, hogy egyáltalán valamennyire megértjük egymást. - Hogy ha nagyon ráfeszülsz, szétesik, eltörik, ha viszont nem lépsz, a világ tovább robog, te meg ott maradsz, ahol voltál. - És hogy minden álom csupán, illúzió. 

Nyilván viccelek, ez egy hiphop dal, de ezek tényleg benne vannak.  

A klip pedig háromdimenzióssá teszi a formát. Tökéletes. Tipikusan semmiből-mindent ötlet, és működik. Annyira működik, hogy mást el sem tudok képzelni ehhez a számhoz. Minden további agyalás, csinált hatás, beállított kompozíció csak rontott volna a végeredményen.

SüvegSéfel