LÁNYOK HÍVJAK NEKTEK TAXIT? NEM KELL KÖSZI, KOCSIVAL VAGYUNK.
Az első techno buli, amire elmentünk kutatni a KINK Budapest bulisorozat húsvéti alkalma volt. A KINK egy underground LGBTQIA+ techno partiként mutatja be magát a közösségi média oldalain, elmondásuk szerint egy biztonságos teret nyújtanak az egyéniség kifejezésére. A rendezvényeken tilos fotózni, ezzel is biztosítva a bulizó közönséget a biztonságukról, a közeg zárt jellegét megőrizve. Emiatt sajnos képeket nem tudtunk készíteni a megfigyelés közben.
A KINK bulik lényege, hogy akármilyen ruhában, az adott buli tematikának megfelelően, az emberek önfeledten végig táncoljanak egy estét. A dress code-ot mindig megtaláljuk az adott esemény leírásában, erre a bulira a következő volt: „We highly encourage you to dress according to the theme. Ideas for theme-related outfits can be: Leather, Latex, Lace, Underwear, Half-Naked, Naked, Erotic, Fetishwear”. A Facebook eseményben meg is válaszolták az egyik minket érdeklő aspektusát az ilyen buliknak, mivel öltözőt is biztosítottak az átöltözéshez, így biztonságosan odajuthattak a résztvevők, majd haza is. A rendezvényre bejutni sem akárki tudott, annak ellenére, hogy jeggyel lehetett csak bemenni, a szervezők face control-val is ellenőrizték kik mehetnek be, a befogadó és biztonságos hangulatot tovább erősítve.
A buli ára teljes áron 7.000 forint volt, ez a mi véleményünk szerint egy magas ár, azonban azok az ismerőseink akik techno bulikba járnak biztosítottak róla ez az átlagos ár ma Budapesten.
Este 11:17 Soroksári út, Arzenál, B és A első techno élménye itt kezdődött. A bejáratnál egyből megtapasztaltuk a leírásban megemlített face control-t ugyanis az előttünk érkező, közelkeleti férfit nem akarták beengedni, így várnunk kellett a saját bejutásunkra, de minket gond nélkül átengedtek. Később viszont az este folyamán az előttünk várakozó férfivel is találkoztunk.
A szórakozóhelyre megérkezve teljesen üres terek fogadtak minket, csak pár korán érkező volt ott. A biztonságiőr – vélhetően látva, hogy nem voltunk ismerősök a terepen – gyorsan útbaigazított minket az öltözők és szekrények irányába. A mosdóban Revoluttal fizethettünk a használatért, a ruhatárat pedig csak készpénzzel 5.000 forintért vehetted igénybe. A korai vendégek számunkra meglepő módon 30 év felettiek voltak. Várakozva a többi résztvevőre a szekrények és belépő árát összekötöttük az idősebb korosztállyal és arra gondoltunk lehet ez a rendezvény eleve más korosztályt céloz meg, akik megtehetik egy átlagos péntek estén, hogy 12.000 Forinttal indítják az estét. Emellett sok külföldi bulizó is volt, azonban ez annak is lehetett az oka, hogy eleve a rendezvényszervezők sem voltak magyarok.
Az öltözködés is nagyon változatos volt, a korai bulizók között sokan teljesen komolyan vették a dress code-ot, volt aki bondage-ban volt, volt aki csak fehérneműben. Azonban jelen voltak a fekete pulcsis és megszokott talpig fekete technos outfitek is. Sőt a félmeztelenül fesztiválozó, bulizó hetero fiúk típusából is felbukkant egy. Az átöltözés lehetőségét még azok is kihasználták akik csak egy másik szoknyát vagy kabátot vettek át.
Az öltözködéshez kapcsolódva megfigyeltük, hogy egymás megnézése nem volt problémás, igazából az öltözéktől függetlenül mindenki megnézte a másikat, egyáltalán nem ítélkezve, mintha a kirakatokat végig néznéd valahol. A negatív ítélkezés jelei nem voltak jelen, még velünk szemben sem akik kevéssé illettek be a környezetbe. Ugyanakkor a pozitív elismerés sem volt meg, amit esetlegesen nőként más bulikban tapasztal az ember, a különböző társaságok és bulizók nem nagyon zavarták egymást. Az amit az interjúkból eddig hallottunk teljesen megvalósult, egyszerre nagyon egyéni a techno buli, de a saját közegeddel is tudsz kapcsolódni közben.
Ami nagyon érdekes volt, a rendezvény LGBTQIA+ környezete mellett, hogy az egyetlen interakció, ami nem egy adott társaságon belül zajlott, pont a buli üzenetével ellentétes jelenség volt. Egy kockás inges (kívülről feltehetően hetero) férfi megsimította egy neccharisányba öltözött lány fenekét, bármilyen konfliktus nélkül egyébként a barátai körbevették a lányt és átmentek a tánctér egy másik felére. Azonban ennél a jelenségnél azt éreztük megjelenik, hogy bármennyire kontrollált és biztonságos a tér teljes biztonságban sosem lehetnek a nők a férfi tárgyiasítás elől, még egy elvileg ezt megakadályozó térben sem. Ugyanez a férfi később tovább „vadászott” de nem járt sikerrel. Ez a megfigyelésünk a Thornton, Armstrong olvasmányokkal kicsit szembe megy, hiszen mindenhol kiemelték ide nem párt találni mennek az emberek, egy eset alapján mi sem szeretnénk általánosítani, de észben tartjuk a jelenséget a további bulikra tekintettel. A férfi tekintetek elől nőként sosem lehet mentesülni, és az extrém techno szettek magukra vonzották mindenki tekintetét.
Érdekes volt, hogy az ott töltött idő alatt, nem nagyon lehetett senki kezében telefont látni.
Egyrészt a kiszolgáló személyzet nagyon segítőkész volt, de a buliban megjelenő vendégek sokszínűségéből adódóan nem feltétlen éreztük magunkat jobban biztonságban, mint egy átlagos szórakozóhelyen.
Az öltözködés bár néhány lány és kevesebb számban fiú esetében megfelelt a sztereotíp “techno fashion”-nek, nagyon sok alternatív irányzat jegyei is megjelentek. Tehát nem volt annyira egységes, öltözködés szempontjából, mint az elsőre gondoltuk volna. Sőt igen, egész sokan még a legalapvetőbb fekete ruházat “szabályt” sem tartották be. Ez meglepő volt számunkra.
Összességében a mindenki által hangoztatott biztonságos közeget külső szemlélőként mi nem tartottuk annyira biztonságosnak és befogadónak. Pedig általános megjegyzés és az interjú alanyaink is ezt az álláspontot képviselik, hogy a techno bulikon belül mindenki vigyáz a másikra és nőként, akár extra öltözékben sem éri őket ezzel kapcsolatos attrocitás.
Az ott lévő tagok (beleértve az extrém öltözéket viselőket is) viszont teljesen komfortosan mozogtak a térben, az esetleges vizslató tekintetek ellenére is. Illetve a férfi hívatlan közeledését is konfliktus nélkül lereagálták a lányok, ahogy azt egy sima szórakozóhelyen is megtennék. Tehát azt gondoljuk nőként nem biztonságosabb egy techno buli, mint akármelyik másik szórakozóhelyen szervezett rendezvény.
1:40 körül jöttünk el, ekkor még a nagy táncterem csak egyharmad része telt meg és kint is sokan álltak sorban.
A&B
