#atomprogram

Az elmúlt napokban érezhetően felgyorsult az Egyesült Államok katonai erőösszevonása a Közel-Keleten. A washingtoni kormányzat lépései és nyilatkozatai arra utalnak, hogy komolyan mérlegelik egy Irán elleni katonai fellépés lehetőségét a közeljövőben. Az amerikai tervezés már nem csupán egy korlátozott csapással számol, hanem egy hosszabb, összetettebb katonai művelettel is, amely akár Izraelt is…

Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy az elmúlt napokban közvetlen kapcsolatban állt Iránnal, és jelezte: a tárgyalásokat folytatni kívánja. A bejelentés alig néhány órával azelőtt hangzott el, hogy egy amerikai haditengerészeti romboló befutott az eilati kikötőbe – egy olyan időszakban, amikor Washingtonban ismét komolyan mérlegelik a katonai fellépés lehetőségét Teherán ellen. Trump…

Irán: az ENSZ ellenőrizze Izrael atomprogramját

Az iráni ENSZ-misszió vezetője arra kérte a világszervezetet, hogy ítélje el Izrael fenyegetéseit Teheránnal szemben, és vonja ellenőrzés alá annak atomprogramját.

Golamali Kosru az ENSZ-főtitkárnak címzett levelében azt írta: a világszervezet tagállamainak nem lenne szabad szemet hunyniuk Izrael fenyegetései fölött, és határozott lépéseket kellene tenniük annak érdekében, hogy megsemmisítsék…

A dél-koreai elnök szerint még csak nem is kötné feltételhez

Észak-Korea hajlandó a „teljes nukleáris leszerelésre” anélkül, hogy előfeltételeket fogalmazna meg, és nem követeli az amerikai csapatok kivonását sem Dél-Koreából – közölte a dél-koreai elnök.

  Észak-Korea meg nem erősített nyilatkozata a két Korea április 27-én esedékes csúcstalálkozója előtt került nyilvánosságra. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető találkozójára júliusban vagy augusztusban kerülhet sor.

  Trump és Kim Dzsongun között a legfontosabb kérdés épp a nukleáris leszerelés lenne. Arról, hogy Phenjan több éves sorozatos provokáció után hajlandó feladni atomprogramját, Mun Dzsein dél-koreai elnök beszélt a sajtónak csütörtökön.

  „Észak-Korea ezt nem kötötte semmilyen feltételhez, például az amerikai csapatok Dél-Koreából  való kivonásához”

  fogalmazott.

  Dél-Koreában jelenleg 28 300 amerikai katona és kiegészítő személyzet állomásozik, ami az 1950-53-as koreai háború öröksége. Phenjan korábbi álláspontja az volt, hogy ha az amerikai katonákat kivonják a Korea-félszigetről, akkor ő is „megszünteti a Dél-Korea és Japán fölé tornyosuló nukleáris elrettentés ernyőjét”.

  TheGuardian.com

Alig pár napja tart a phjoncshangi téli olimpia, a nemzetközi sajtó azonban máris politikai eseményként könyvelte el a rangos sportrendezvényt. Okkal, hiszen maga a huszonharmadik téli játékokat szervező Dél-Korea elnöke konferálta fel a „béke olimpiájaként” a rendezvényt. A tavaly tavasszal hivatalba lépett Mun Dzsein hű maradt baloldali választási programjához és nem várt sikerrel építi a kapcsolatokat a diktatórikus Észak-Koreával.

A diplomáciai diadalmenet leglátványosabb jelenetére a nyitóünnepségen került sor, mikor a két, jogi értelemben egymással hadban álló ország sportolói az egységes Koreát szimbolizáló zászló alatt, együtt vonultak be a phjoncshangi arénába. Az északi remeteállam ezenkívül is próbált mindent megtenni, hogy a sajtó a diktatúra emberibb arcának hírét vigye. Ennek érdekében nem csak sportolókat, de a helyi szépségekből válogatott női szurkolótábort, több mint 100 tagú művészeti delegációt és egy 140 fős zenekart is az eseményre küldött. Sőt, hogy a barátkozás kevéssé festői fordulóit is nagy érdeklődés kövesse, az észak-koreai diktátort, Kim Dzsongunt fiatalabbik lánytestvére, Kim Jodzsong képviselte.

A politikai delegáció vasárnap utazott haza, érvényes meghívást hagyva Mun Dzseinnek Phenjanba. A dél-koreai elnök csaknem három órán át tárgyalt Szöulban az északi küldöttség három vezetőjével és Kim Jodzsonggal, bátyja különmegbízottjával, aki a Koreai Munkapárt agitációs-propaganda osztályának helyettes vezetője. A szöuli elnöki hivatal közlése szerint Mun Dzsein „gyakorlatilag elfogadta” a meghívást. Azt mondta az észak-koreaiaknak: „teremtsük meg a találkozó feltételeit”. Ha megvalósul Mun Dzsein phenjani látogatása, akkor ez lesz a harmadik találkozó a két Korea vezetői között az 1953-as tűzszüneti megállapodás óta, és több mint tíz éve az első.

Kérdés azonban, hogy mindehhez mit szól a stratégiai szövetséges Egyesült Államok. Ahogy azt lapunk korábban megírta, Washingtont Donald Trump alelnöke, Mike Pence képviselte az olimpián. Jelzésértékű volt, hogy az amerikai delegációval tartott az Észak-Koreában börtönbe vetett, majd tragikus, tisztázatlan körülmények között meghalt Otto Warmbier édesapja is. Pence azonban meg sem várta, hogy Dél-Koreába érkezzen, az olimpiát megelőzően, múlt hét kedden Japánba látogatott. Tokióban több erős nyilatkozattal is próbálta kézhez venni a kezdeményezést a sporteseményt övező kommunikációs csetepatéban. – Minden lehetőség az asztalon van – ismételte Trump korábbi, fenyegető szavait Pence. A katonai megoldás lebegtetésekor az alelnök hozzátette, addig fokozzák a nyomást a diktatórikus rezsimen, amíg Észak-Korea fel nem adja atomprogramját. Szintén a találkozó előtt az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy Dél-Koreának nem kellene túl szívélyesnek lennie az északi rezsimmel, mert Észak-Korea saját propagandacéljaira használhatja a sportrendezvényt.

Ezek után érthető, hogy az Egyesült Államoknak nem esett jól Szöul és Phenjan látványos összeborulása. Pence ráadásul látszólag nem is készült fel rá, legalábbis sértődékeny reakciói erre utalnak. Trump alelnöke nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni az északi delegációt vezető Kim Jodzsonggal, ezért öt perc után, kézfogás nélkül távozott a vacsoráról. Az amerikai alelnök szombaton hagyta el Dél-Koreát. A repülőgépen amerikai újságírókkal arról beszélt, Washington és szövetségesei ismét elkötelezték magukat a phenjani rezsim diplomáciai és gazdasági elszigetelése mellett. Mint mondta, a két Korea közötti párbeszédet nem akadályozzák meg, ugyanakkor minden diplomáciai gesztusnak el kell kérni az árát, vagyis a közeledés lépéseit az észak-koreai atomprogram leépítésének függvényévé kell tenni.

http://mno.hu/

Bár a washingtoni mezőny nem szerepelt túl jól az olimpián, nem biztos, hogy Mun Dzsein egyhamar beváltja a phenjani meghívást. Erre utalnak belpolitikai folyamatok. Ellenzéki, konzervatív politikusok például a kezdetektől kritizálták Mun Dzsein törekvését a megbékélésre, az őket támogató dél-koreai polgárok pedig az olimpia során többször is hallatták hangjukat. Az észak-koreai menekülteket is magába foglaló, kitartóan tüntető tömegek egyebek mellett azzal vádolják Mun Dzseint, hogy személyes politikai céljaira használja fel az olimpia eszményét. A hétvégén például nyolcszáz, észak-koreai zászlót és Kim Dzsongun-portrékat égető tüntető kisebb atrocitásba keveredett a kivonuló rendőri erőkkel is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.13.

Mike Pence amerikai külügyminiszter kijelentette, az USA politikája a két Korea közti enyhülés ellenére sem fog változni

A téli olimpia versenyszámainál is jóval nagyobb figyelmet kap az észak-koreai küldöttség fogadtatása Dél-Koreában, ahol megtörtént a „történelmi kézfogás” Mun Dzse In dél-koreai miniszterelnök és Kim Jo Dzsong, az észak-koreai diktátor húga között.

  A külföldi sajtóban hatalmas figyelmet kapott Kim Dzsong Un húga, a sminkhasználatától a ruházatáig mindent kielemeztek, ám még ennél is nagyobb kérdéseket vetett fel a két Korea közeledése – amely méltán vívta ki az USA aggodalmát.

  Mun Dzse In készséggel elfogadta a Jo Dzsong által átadott meghívást, ezen felül a hivatalos nyilatkozatok „szívélyes hangulatú” és „őszinte” tárgyalásokról számoltak be.

  http://www.korkep.sk/cikkek/friss-hirek/2018/02/10/tortenelmi-fordulat-kim-dzsong-un-huga-meghivot-adott-del-koreai-elnoknek

  Egyre körülményesebb lesz fenyegetőzni1

  A koreai félsziget feszültsége nem csak felszínes következményekkel jár. A Geopolitical Futures elemzője Joseph Saphiro szerint ez jelentősen korlátozhatja az Egyesült Államok bevethető eszközeit Phenjan ellen. Az észak-koreai rezsim ugyanis nem adja fel nukleáris programját, és nem adta jelét annak sem, hogy békülékenyebb hangnemet ütne meg Washingtonnal.

  Saphiro még a téli olimpia előtt írt cikkében azt fejtegette, hogy az amerikai stratégia egyik sarkalatos pontja ép az észak-koreai nukleáris program elleni katonai csapással való fenyegetés – amit Dél-Korea már a kezdetektől ellenzett. Most, hogy politikai szinten elindult valamilyen enyhülés, az amerikai csapás lehetőségének fenntartása – még retorikai szinten is – veszélyezteti Washington és Szöul partnerségét.

  Az amerikai hivatalos álláspont szerint „az USA és Dél-Korea továbbra is egyetért az Észak-Koreával szembeni politikában, tekintet nélkül a két Koreai közti kapcsolatok enyhülésére”. Azt is kijelentette, hogy továbbra is szükség van az Észak-Korea elleni szankciók bővítésére egészen addik, míg nem adja fel atomprogramját.

  Körkép.sk

Phenjan ott kerüli meg az ENSZ-szankciókat, ahol nem szégyelli

Észak-Korea németországi nagykövetségét használja rakétatechnológia beszerzésére nukleáris programjához. Ezt a német belföldi hírszerző ügynökség, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vezetője, Hans-Georg Maassen nyilatkozta az Észak-német Rádiónak.

  A bejelntés nem jelent mást, mint hogy a világ legkiszámíthatatlanabb, nukleáris ambíciókat dédelgető diktatórikus rezsimje németországi nagykövetségén keresztül jutott hozzá rakétaprogramjához és nukleáris programjához szükséges high-tech alkatrészekhez.

  Olyan, „kettős felhasználású” eszközökről van szó, amelyek nem feltétlenül hadászati jellegűek, a civil gazdaságban is alkalmazhatóak. Maassen kijelentette, hogy a német illetékes szervek minden erejükkel igyekeznek megakadályozni Észak-Korea erre vonatkozó ügyleteit, de nem tudják garantálni, hogy minden alkalommal sikerrel járnak.

  Észak-Korea katonai parádét tervez a téli olimpia előestéjén. Van, ami nem változik. Fotó: BBC.com

  Rés a pajzson: Kijátszhatóak az ENSZ szankciói

  A BfV vezetője azt feltételezi, hogy Észak-Korea vagy más piacokról, vagy köztes vásárlókon jut hozzá a technológiához. Az NDR űltal közölt információk szerint a BfV 2016-ban és 2017-ben több ízben is kapott bejelentést arról, hogy az észak-koreai nagykövetség rakétaprogramjához is alkalmas alkatrészeket vásárolt Ráadásul még 2014-ben egy észak-koreai diplomata megpróbált beszerezni egy vegyi fegyverek gyártásánál használatos multifunkciós eszközt, ami a fegyver emisszióját méri.

  Észak-Korea nem csak ezen a területen próbálja kijátszani a nemzetközi szankciókat és tiltásokat. Az ENSZ a nukleáris csapással napirenden fenyegetőző rezsimet gazdasági szankciókkal sújtotta, elsősorban azzal a céllal, hogy rakétaprogramját ellehetetlenítse és hogy gyengítse katonása ellátást.

  Az ENSZ szerint Phenjan 2017 első 9 hónapjában 200 millió dollár értékben tudott szankciók hatálya alá eső termékeket vásárolni a nemzetközi piacról. A nemzetközi szervezet úgy fogalmazott, „megtévesztő gyakorlatával” Észak-Korea „még mindig eléri a globális pénzügyi rendszert , amit a pénzügyi szankciók kritikus hiányosságai tesznek lehetővé”.

  http://www.korkep.sk/cikkek/friss-hirek/2018/01/30/cia-fonok-bbc-nek-eszak-korea-honapokon-belul-kepes-lehet-atomtoltettel-elerni-amerikat

  Nyugati országok is profitálnak az áron alul feketén eladott észak-koreai árukból

  Az ENSZ úgy véli, Phenjan továbbra is részt vesz a hagyományos fegyverek kereskedelmében és az internetes katonai hírszerzésben. A szankciók az elmúlt év végén jelentősen szigorodtak. Decemberben Észak-Korea egy olyan ballisztikus rakétát tesztelt, amivel már elérhető az amerikai kontinens. A nemzetközi közösség válaszul a rakétatesztre csökkentette a finomított olajszármazékokra vonatkozó kvóta nagyságát.

  A CBS News egy ENSZ-jelentésre hivatkozva azt írja, hogy Észak-Korea Szíriábal és Mianmarral együttműködve építgeti nukleáris arzenálját. Ugyanez a jelentés foglalkozott azzal is, hogy az észak-koreai tankerek a tengeren szivattyúzzák át más olajszállítókból a finomított kőolaja, és hogy nyomkövetési rendszereket sikerült beszereznie kedvezményes áron egy izraeli informatikai cégtől.

  Az észak-koreai szénexportra vonatkozó ENSZ korlátozásokat is sikeresen játszotta ki Phenjan. Az útvonalak és a szállítólevelek meghamisításával sikerült harmadik országokon keresztül értékesíteni. Az illegális széneladásban olyan országokban nyilvántartott cégek segédkeztek, mint Ausztrália, Brit Virgin-szigetek, Kína, Hong ong, Seychelle-szigetek és Nagy-Britannia. Az érintett országok azzal védekeznek, hogy nem ismerték a szénszállítmányok eredetét.

  A jelentés azt írja, hogy a pénzügyi tranzakciók lebonyolítását észak-koreai részről 30 tengerentúli képviselő bonyolítja, akik Ázsiában vagy a Közel-Keleten élnek illetve szabadon mozoghatnak szerte a világban, és rengeteg készpénzzel rendelkeznek – és a nyugat-európai hírességeket megszégyenítő módon használják ki az offshore cégek adta lehetőségeket.

  Körkép.sk

WASHINGTON. Előrébb állította a végítélet képzeletbeli óráját tudósok egy nemzetközi csoportja, a mutató azóta nem állt ennyire közel, mindössze két percre az éjféltől, hogy a hidegháború a tetőfokára hágott. A szakértők a politikusoknak a nukleáris háború veszélyére adott elégtelen válaszával indokolták a lépést csütörtöki washingtoni bejelentésükben.

Sorozatban az idei volt a második év Donald Trump amerikai elnökké választása, 2016 óta, hogy a tudósok előrébb állították a végítélet óráját. Tavaly három percről két és fél percre közelítették a mutatót, most ezen faragtak még 30 másodpercet.

Két percre legutóbb 1953-ban volt az óra éjféltől. A mostani "óraállítást" a "nukleáris holokauszt" észak-koreai atomprogram miatti megnövekedett veszélye, a feszült orosz-amerikai kapcsolat, a dél-kínai-tengeri viszályok és egyéb, például az éghajlat-változással kapcsolatos tényezők indokolták a Bulletin of the Atomic Scientists folyóirat szerint.

Kiemelték a diplomácia erodálását a Trump-elnökség alatt. Szerintük a nemzetközi diplomácia gúnyolódássá silányult, ami csak tovább ront a biztonsági helyzeten. Kiszámíthatatlannak tartják, hogy az Egyesült Államok miként gondolkodik a jövőről és nukleáris arzenáljának sorsáról. Aggasztónak tartják Pakisztán, India és Kína elkötelezettségét a nukleáris fegyverkezés mellett.

A bulletint az első amerikai atomfegyvereket kifejlesztő tudósok hozták létre. Tudományos és biztonságpolitikai testülete a chicagói szervezet védnöki testületével, benne 15 Nobel-díjassal konzultálva állítja előre vagy hátra az órát. Amikor megalkották, az óra mutatója hét percre állt az éjféltől.