1.6.2 - A teĂłria
Az utolsó mondatokban két helyen is megjelentek az érzésekre való hivatkozások. "Az öntudat a szereteten alapuló megértés." Az éntudatból az érzések visznek ki."
Ez következik a korábbi fejezetekbĹ‘l, bár ez elsĹ‘re nem evidens. Itt megprĂłbálom körĂĽljárni, hogy mikĂ©nt jogos itt az Ă©rzĂ©sekre hivatkozni a korábban leĂrtak alapján.
Mindannyian 3 szinten tapasztalunk. Van fizikai, mentális Ă©s Ă©rzelmi szintĂĽnk (1.4.2. fejezet). A fizikai tapasztalás törtĂ©nik az Ă©rzĂ©kszerveink által. A mentális szinten ezt kĂ©pezzĂĽk le, Ă©s kezdĂĽnk el vele kombinálni. Az 1.5. fejezetben bemutatásra kerĂĽl az Ă©ntudat Ă©s annak kialakulása, ami pusztán mentális szinten lĂ©tezik bennĂĽnk. EbbĹ‘l következik, hogy az Ă©ntudatbĂłl eggyel mĂ©lyebb szint segĂtsĂ©gĂ©vel tudunk kijutni, ez pedig az Ă©rzelmi szint, Ă©s az Ă©rzĂ©sek.
Így a helyére került a fejezet záró mondata, miszerint az éntudatból az érzések visznek ki. Maradt még egy mondat, amit meg szeretnék vizsgálni: "az öntudat szereteten alapuló megértés".
A szeretet egy Ă©rzĂ©s. A megĂ©rtĂ©srĹ‘l eddig a könyv alapján azt rakhatjuk össze, hogy az Ă©letĂĽnk során összegyűjtött tapasztalások, törtĂ©nĂ©sek tudatosĂtása a megĂ©rtĂ©s. A tapasztalások gyűjtĂ©se, Ă©rtelmezĂ©se eddigi Ă©letĂĽnk során is mentális szinten zajlott, vagyis a megĂ©rtĂ©snek tĂşl kell mutatnia a mentális szinten, egyĂ©bkĂ©nt csak egy helyben topognánk továbbra is.Vagyis a megĂ©rtĂ©s Ă©rzĂ©s, nem pusztán mentális tevĂ©kenysĂ©g. Azt mondanám, hogy saját magunk megĂ©rtĂ©sĂ©nek Ă©rzĂ©se egy-egy pillanatban a megĂ©rtĂ©s.
MiĂ©rt alapul ez mind a szereteten? AzĂ©rt, mert saját magunk felĂ© a szeretet termĂ©szetes. TermĂ©szetes mĂ©g akkor is, ha ezt hajlamosak vagyunk tagadni, elfelejteni vagy Ă©ppen harsányan bizonygatni. Vagyis, ha Ă©ntudatunk egy rĂ©szĂ©t megĂ©rtjĂĽk Ă©s tudatosĂtjuk, akkor abban a pillanatban szeretjĂĽk is Ă©rte magunkat. Amikor pedig ez az egĂ©sz Ă©letĂĽnkre Ă©s jelenĂĽnkre kiterjed, akkor mutatkozik meg az öntudat, mint a szereteten alapulĂł megĂ©rtĂ©s (ami folyamatosan változik Ă©s a körĂĽlötte lĂ©vĹ‘ változásnak köszönhetĹ‘en folyamatosan megĂşjul, vagyis az eredmĂ©ny nem egy vĂ©gpont, hanem egyszerre eredmĂ©ny Ă©s kezdet is).












