"AmikortĂłl Ărásos emlĂ©keink vannak,de valĂłszĂnűleg már a neolit korszak vĂ©gĂ©tĹ‘l fogva ,háromfĂ©le ember Ă©lt a világon:felĂĽl,közĂ©pen Ă©s alul lĂ©vĹ‘. SokfĂ©lekĂ©ppen osztályozták Ĺ‘ket,számtalan kĂĽlönbözĹ‘ elnevezĂ©sĂĽk volt,számarányuk Ă©s egymáshoz valĂł viszonyuk korszakrĂłl korszakra változott; a társadalom lĂ©nyegbeli felĂ©pĂtĂ©se azonban sohasem változott meg. [...] E három embercsoport cĂ©ljai teljesen összeegyeztethetetlenek.
A felĂĽl lĂ©vĹ‘ cĂ©lja az, hogy ott maradjon, ahol van. A közĂ©pen lĂ©vőé, hogy helyet cserĂ©ljen a felĂĽl lĂ©vĹ‘vel. Az alul lĂ©vĹ‘k cĂ©lja az, ha van cĂ©ljuk - az alul lĂ©vĹ‘ket ugyanis nagyon összetöri a robot, s csak idĹ‘nkĂ©nt Ă©brednek a tudatára valaminek, ami mindennapi Ă©letĂĽkön kĂvĂĽl esik - ,hogy eltöröljenek minden kĂĽlönbsĂ©get Ă©s olyan társadalmat teremtsenek, amelyben minden ember egyenlĹ‘.[...] A felĂĽl lĂ©vĹ‘k hosszĂş idĹ‘szakokon át látszĂłlag biztos hatalmon vannak,de elĹ‘bb vagy utĂłbb mindig elkövetkezik egy pillanat, amikor elvesztik vagy az önmagukba vetett hitĂĽket,vagy azt a kĂ©pessĂ©gĂĽlet, hogy eredmĂ©nyesen kormányozzanak,vagy mind a kettĹ‘t.
Ilyenkor megbuktatják Ĺ‘ket a közĂ©pen lĂ©vĹ‘k,akik a maguk oldalára állĂtják az alul lĂ©vĹ‘ket azzal,hogy Ăşgy tesznek mintha a szabadságĂ©rt Ă©s az igazságĂ©rt harcolnának.
Mihelyt a közĂ©pen lĂ©vĹ‘k elĂ©rtĂ©k cĂ©ljukat,az alul lĂ©vĹ‘ket visszataszĂtják rĂ©gi szolgai helyzetĂĽkbe,s belĹ‘lĂĽk lesz a felsĹ‘ rĂ©teg.
Nemsokára egy új középső csoport válik ki a másik két csoport valamelyikéből vagy mindkettőből, s a küzdelem újból megkezdődik... "