#admin-1

Az indiai védelmi minisztérium közleménye szerint India fontolóra veszi, hogy további Szu-30 MKI vadászrepülőgépeket vásárol Oroszországtól, ha Franciaország nem teljesíti a Rafale vadászgépekről kötött szerződés feltételeit.

2012-ben hatalmas sikerként lett beharangozva a Rafale gépekről kiírt tender elnyerése, és a két ország több mint 10 milliárd dollár értékben kötött szerződést 126 többcélú vadászrepülőgép leszállításáról Indiának. Mostanra azonban felmerült az a kérdés, hogy a francia gyártó valóban képes lesz-e eleget tenni a szerződésben tett vállalásoknak. Franciaország ugyanis mindeddig nem adta át Oroszországnak azt a két Misztral típusú helikopter-hordozó hajót, melyek gyártását és 2014 novemberéig történő átadását államközi szerződésben vállalta.

A francia kormány Washington nyomásgyakorlásának engedve szegte meg az államközi szerződést; az amerikai kormány felszólítására Jens Stoltenberg NATO főtitkár korábban hivatalos ajánlatot tett Párizsnak arra, hogy az Oroszország számára gyártott hajókat inkább a NATO-nak értékesítsék. A francia kormány ennek hatására elhalasztotta a hajók átadását, azonban az orosz félnek mindeddig nem mondott határozott nemet, ehelyett időhúzásra törekszik. Az ügy más megrendelők számára is felvetette a kérdést: vajon képes lesz-e arra Franciaország, hogy politikai nyomásgyakorlás ellenében is független országként teljesítse a korábban szerződésben tett vállalásokat?

Az indiai védelmi miniszter szerint több mint három éven át húzódtak a tárgyalások, melynek során különböző nehézségekkel is szembesültek. A védelmi minisztérium szerint a francia gyártók nem akarnak az indiai légierő által ajánlott feltételeknek eleget tenni, így lehetséges, hogy amennyiben a franciák tovább húzzák az időt, elesnek egy újabb megrendeléstől.

India már előzetes tárgyalásokat folytatott Oroszországgal, és a francia üzlet sikertelensége esetén a Szu-30MKI váltaná ki a Rafale vadászgépekre mutatkozó igényt. A legújabb sajtójelentések szerint a francia kormány még mindig nem adta meg a Rafale gépek gyártására az engedélyeket. Így nemsokára a francia hadiipar elesik egy újabb megrendeléstől, mert a kormány képtelen arra, hogy szembemenjen az amerikai érdekkel, ami a háborús készülődés részeként jelenleg a keleti országok katonai növekedésének hátráltatására törekszik.

Címkék: 

Nyugati világ

A Spiegel Online hírportál szerint a német koalíciós kormány többé nem tesz erőfeszítéseket arra, hogy Görögországot az euróövezetben tartsa. A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ez annak az előrelépésnek köszönhető, hogy az euróövezet kilépett a 2012-es válságból. A kormány nem fog további erőfeszítéseket tenni Görögország megtartására, mert az euróövezetnek már nincs rá szüksége.

A forrás szerint a német kormány meg van győződve arról, hogy a következő választásokon a Syriza pártszövetség jut kormányra, és ennek következményeként Görögország visszaáll a nemzeti valuta használatára. A 2012-es választásokon hajszálon múlott ugyan, de az EU-ellenes ellenzék nem jutott kormányra. Akkor azonban még a háttérben érvényben voltak a Nabucco gázprojekt megvalósítására vonatkozó tervek, Törökország nyugatbarát politikát folytatott, emiatt kézenfekvő volt, hogy Görögországot bármi áron az eurozónában és az Európai Unióban kell tartani. Ez a helyzet mostanra megváltozott a török kormány éles külpolitikai váltásának köszönhetően, így Görögországra is legfeljebb abból a célból lehet szüksége Brüsszelnek, hogy akadályozza a Bulgáriát megkerülő orosz gáz eljutását Magyarországra (az új vezetékrendszer egy szakasza Görögországban épül).

A német kormány szerint a Syriza kormányra jutásának egyenes következménye, hogy Görögország megtagadja a nyugati hitelek törlesztését, és Görögország kilépése vagy kizárása elkerülhetetlenné válik. A török Erdogan-kormány külpolitikai váltásával Berlin politikájában is éles váltás következett be: már nem tartják károsnak, ha Görögország elhagyja az euróövezetet. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szintén azt hangsúlyozza, hogy ennek nem lenne egyértelműen negatív következménye.

Görögországban az euró bevezetése hosszú távon a hazai gazdaság hanyatlását és nagymértékű inflációt idézett elő. A társadalom nagy része mostanra ellenzi az euró használatát és az ország EU-tagságát. A 2012-es választásokat követően emiatt sokan választási csalásról beszéltek (az előzetes felmérések az EU-ellenes pártok győzelmét jósolták néhány héttel a választás előtt).

Címkék: 

Térségi hírek

A brit The Telegraph újság szerint az olaj árának további csökkenése a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének legbefolyásosabb tagján csapódhat le. "Szaúd-Arábia az olajárak csökkentésével próbál győzedelmeskedni a piacon. Azonban, ezzel a piaci dominanciáért folytatott harc egy újabb szakaszba lép, amelyben az ország már önmagát veszélyezteti."

Szaúd-Arábia hatalmas olajtartalékokkal rendelkezik és azon országok közé tartozik, ahol az előállítási költségek a legalacsonyabbak. A publikáció szerint Szaúd-Arábia próbál megszabadulni főbb riválisaitól, azaz Oroszország és az Egyesült Államok nagyarányú piaci jelenlététől. Ez a stratégia azonban Szaúd-Arábiát is veszélyezteti: a magas olajárak idején az ország jelentős valutatartalékot halmozott fel (több mint 750 milliárd dollárt), ami hamarosan megfogyatkozik, ha szinten akarják tartani az olajárakat. A cikk szerint az olajárak 60 dollár alá esése gyakorlatilag felégeti a szaúdi tartalékokat, miközben az a helyzet is előállhat, hogy a megújuló energiák iránti kereslet növekedése már soha nem is engedi visszakúszni az olaj árát a korábbi szintre, ami lehetetlenné teszi, hogy Szaúd-Arábia korábbi pozícióját megőrizze.

Ez ugyan nem egy valószínű forgatókönyv, tekintve, hogy az olaj árát láthatóan nem tisztán fundamentális tényezők, hanem a politikai akarat határozza meg. Márciusban Barack Obama amerikai elnök a szaúdi uralkodóhoz fordult, hogy segítsen az olaj árának leütésében, hogy az orosz állami költségvetést így megfoszthassák az olajból származó bevételek egy részétől. Az akkor "kiszivárgott" információk alapján ez az ajánlat elutasítást talált. Hónapokkal később azonban megkezdődött az olaj árának látványos zuhanása.

A napokban egy finn közgazdász bejelentette, hogy az amerikai kormány feltehetően dezinformációk alapján hozott döntést az olaj árának csökkentéséről és az Oroszország ellen hozott szankciókról, és a gyakorlatban a(z amerikai) kormánynak nincs valós képe az orosz gazdaság helyzetéről. A szaúdi tartalékok felégetése azonban más szempontból is jól jön az amerikaiaknak: az utóbbi években az Egyesült Államok fokozott hangsúlyt helyezett arra, hogy közel-keleti "szövetségesei" is látszatra demokráciák legyenek, a tekintélyelvű kormányokat sorban megdöntik. Szaúd-Arábiát is fenyegetheti ez a hullám, ha nem hajtja végre maradéktalanul az amerikaiak követeléseit. A későbbi destabilizálást pedig megkönnyíti, hogy az ország az amerikaiakkal Oroszország ellen szövetkezve épp most számolja fel saját tartalékait.

Címkék: 

Közel-kelet

Nagyvilág

Örményország pénteken hivatalosan is csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, aminek így mostanra négy tagállama van, több tagjelölt országgal és több tucatnyi olyan országgal, amely a szabadkereskedelmi övezetben vagy az együttműködés mélyítésének más fajtájában érdekelt.

Az októberben aláírt megállapodás értelmében Örményországnak korlátozott hozzáférése van a szövetségi rendszerhez, egészen 2015 végéig. Az Eurázsiai Gazdasági Bizottságban az ország 3 szavazattal rendelkezik.

Moszkvai sajtótájékoztató az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőinek találkozója után, 2014 dec. 23-án

Nemsokára csatlakozik egy újabb tagállam is, Kirgizisztán május 1-re jelölte meg a csatlakozás céldátumát.

Örményország 2022-ig fokozatosan fog átállni a közös tarifarendszerre, eddigre zárul le az átmenet folyamatának egésze. A kormány jelenleg arra készül, hogy tárgyalásokat folytasson a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO), amelynek Örményország tagja, az eurázsiai csatlakozással azonban az ország WTO-ban tett vállalásai is megváltoznak.

Az örmény kormánynak évekkel ezelőtt még az Európai Unióhoz csatlakozás volt napirenden, mígnem 2013-ban éles váltást hajtott végre, és tárgyalásokat kezdett Vlagyimir Putyinnal az eurázsiai vámunióhoz csatlakozásról, ami az Eurázsiai Gazdasági Unió "előszobájának" tekinthető.

Alexander Knobel közgazdász szerint Örményország annak hatására döntött a külpolitikai váltásról, hogy az Európai Unióban "nyugati szintre" nőtt volna az energia ára, ám a gazdasági fejlődés nem volt egyértelműen prognosztizálható, Moszkva viszont felajánlotta, hogy Örményország orosz belföldi áron juthat hozzá a földgázhoz, így ezer köbméteréért 170 dollárt fizetnek. Az Európai Unió gyakorlatilag semmilyen téren nem tudott kedvezményeket biztosítani, viszont a csatlakozással egy sor, megszorításokat és csökkenő szociális kiadásokat jelentő elvárásnak kellett volna megfelelniük.

Címkék: 

Térségi hírek

Ramzan Kadirov csecsen államfő húszezer harcost ajánlott közvetlen az orosz államfő szolgálatába, akik mind önkéntesen vállalkoznak azokra a küldetésekre, melyek csak életáldozattal teljesíthetők. Az önkéntesek közvetlen Vlagyimir Putyintól várják a parancsot, és a világon bárhol készen állnak Oroszország védelmében cselekedni.

A csecsen államfő beszéde (és alább annak átirata):

Hosszú éveken át fegyverrel a kézben harcoltunk a nemzetközi terrorizmus ellen, és vereséget mértünk rá. De a terrorizmus veszélye Oroszországban nem tűnt el. Biztos vagyok benne, hogy nem vagytok közömbösek az Apaföld sorsát illetően. Emlékszünk még a napokra, amikor minden irányból ellenség vette körbe Csecsenföldet, de nem volt egyetlen barát, aki készen lett volna kiállni a csecsen népért. Nem egy katona, nem egy politikus, és nem is egy tábornok hozta ránk ezt a helyzetet.

Akkor Csecsenföld vallási vezetője, Hádzsi Ahmad Kadirov kelt a nép védelmére és kiállt Oroszország területi egységéért. Nem volt hadserege, nem voltak fegyverei, pénze, csak a Kegyes Koránt tartotta kezeiben. A bátorság, tisztesség és az igazságba vetett hit volt az ő félelmetes fegyvere. Mondhatnánk, hogy az egész világ Ahmad Kadirov ellen volt. Vlagyimir Putyin volt az első, aki hitt benne, támogatta és barátsággal segítő kezet nyújtott. Nem volt könnyű megtenni. Az orosz elnök meg kellett győzze a politikusokat, a hadsereget és a népet, hogy kizárólag Hádzsi Ahmad az, aki újraegyesítheti a megosztottságba taszított csecsen népet, elhozhatja a békét és stabilitást, és megbirkózhat az ország elpusztítására törekvő nemzetközi terrorizmussal. A legnehezebb pillanatban, amikor az elhatalmasodó problémákra nem volt megoldás, amikor népünk léte vagy nem-léte volt a kérdés, Hádzsi Ahmad Vlagyimir Putyinhoz fordult, és egyszer sem talált elutasítást - a saját szememmel láttam.

2004 május 1-jén Hádzsi Ahmad a néphez szólt és azt mondta; eljött az idő, amikor mindannyiunknak meg kell hoznia saját döntését.

Ma megismétlem Hádzsi Ahmad szavait: itt az idő, hogy egy megalapozott döntést hozzunk, és az egész világnak kinyilvánítsuk, hogy mi Vlagyimir Putyin harcosai vagyunk. Ha parancsot kapunk, bizonyítani fogjuk. 15 éven át Putyin segítette a népünket. Most te és én - és mögöttünk több tízezren, akik különleges képzésben részesültek - arra kérjük Oroszország nemzetvezetőjét, hogy tekintsen minket a legfelsőbb parancsnok különleges önkéntes egységének. Készen állunk, hogy védelmezzük Oroszországot és határait, hogy bármilyen nehéz megbízást végrehajtsunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy országunk reguláris hadsereggel, légierővel és nukleáris erőkkel rendelkezik. Vannak azonban olyan feladatok, melyek kizárólag önkéntesekkel végrehajthatók, és mi végrehajtjuk ezeket.

Amerika, Európa gazdasági háborút hirdetett Oroszország ellen. Káoszt, pánikot, zavargásokat akarnak előidézni az országban. De az orosz nép Vlagyimir Putyin támogatásában egységes. A csecsen nép központi helyet foglal el ebben az egységben. Hádzsi Ahmad útját választottuk, aki határozottan járta Allah Küldöttjének útját, Allah áldása és béke Rá. Hádzsi Ahmad azt mondta, készen áll alávetni magát, ha bárki is bizonyítani tudja, hogy akár egyetlen lépést is tett a Korán vagy a Szunna ellen, Allah áldása és béke Rá. Ilyen személyt senki nem talált. Így határozottan hiszem, hogy te és én Allah és az ő Küldöttjének útján járunk, Allah áldása és béke Rá. Erről az útról soha le nem térünk. Mától fogva, mindegyikünknek készen kell állnia, hogy bármely pillanatban bizonyítsa létezésünk oka iránti elkötelezettségét. Találkozni fogunk Oroszország ellenségével, legyen bárhol is, akár a saját odújában. Nyilvánosan kijelentjük, hogy mindenki számára tiszta és érthető legyen - soká éljen az Anyaföld, soká éljen Oroszország! Soká éljen Oroszország nemzetvezetője, Vlagyimir Putyin! Allah Akbar (Allah hatalmas)!

Címkék: 

Térségi hírek

A több ezres tüntetésnek nevezett, fotók alapján azonban nem több mint néhány száz fős demonstrációk egyik szervezőjét kérdezte a válasz.hu arról, hogy valójában micsoda a "MostMi" nevű csoport, és hogyan képzelik el a továbbiakat. A kapott válasz meglepően tanácstalan volt. A szervező Várady Zsoltnak ezek az elképzelései a jövőre vonatkozóan. „Meglátjuk, nem tudom. […] Ha nem megy, akkor nem megy. Ha nem működik, akkor nem működik. Nem kell minden áron elérni a dolgot”.

Várady emellett a szervezet céljaira rákérdezve azt is elmondta, hogy: „Jó kérdés, nem tudom”.

A szervező szerint minden azon múlik, hogy milyen lesz a kezdeményezés társadalmi támogatottsága. Tehát, amennyiben nem tudnak elég embert utcára vinni ezekkel az álcivil megmozdulásokkal, feltehetően már azt se fogjuk megtudni, hogy mit akartak.

Várady tanácstalansága azonban másra enged következtetni. Az ukrán felforgatás civiljei is igen tanácstalanok voltak, mígnem Catherine Ashton meg nem érkezett Kijevbe. Ott az uniós elöljáróval folytatott tárgyalásokon az álcivilek és ellenzéki pártok anyagi támogatásra kaptak ígéretet, és le lett tisztázva, hogy ezért cserébe mik az Európai Unió elvárásai. Onnantól az volt az álcivilek célja, ami az Európai Unió tárgyalások során deklarált elvárásaként lett megnevezve.

Emiatt ezek a pszeudo-civil csoportok nem is mernek egységesen fellépni és egyértelmű célokat megfogalmazni, ugyanis amennyiben a későbbiekben kiderül, hogy az Európai Uniónak stratégiai okokból azzal ellentétes elvárásai vannak, azt a résztvevők felé igen nehéz lesz lekommunikálni. Angela Merkel német kancellár februárban érkezik Budapestre. A pszeudo-civil szervezetek feltehetően azt követően kezdenek majd látványosan egységfrontba tömörülni és egységes követeléseket megfogalmazni. Merkel látogatásáig pedig marad, ami eddig is volt: EU-párti tüntetés néhány száz fővel, "Orbán takarodj", "Putyin haza", és "demokráciát", "mindenféle jogokat".

Ezek a szerveződések az Európai Unió elvárásai mentén szerveződnek, és egyetlen céljuk, hogy tömegtámogatást adjanak Magyarországon a nyugati érdeket kiszolgáló pártoknak. Mint Várady válaszai is mutatják; valójában fogalmuk sincs, mit is akarnak, azon kívül, hogy teljesen véletlenszerű indokokkal minél több embert vigyenek utcára.

Már az országgyűlési választások előtt, februárban előre jeleztük, hogy a baloldal a választások elvesztésére készül, hogy azt követően tömeges civil megmozdulásokat szervezve építsen magának tömegtámogatást, majd megkérdőjelezze a választási eredmények hitelességét. A liberális baloldal lépései hónapokra előre kiszámíthatóak. Aktuális előrejelzéseinket a radikális atlantisták következő húzásáról itt olvashatja.

Címkék: 

Belföld

Litvánia azzal ünnepelte az újévet, hogy csatlakozott az eurozónához egy olyan helyzet közepette, amikor szakértők szerint az euróövezetben robbanhat az infláció, és egyre fokozódó adóssággondokkal nézhet szembe. Egy novemberi felmérés kimutatta, hogy az ország lakosságának több mint 40%-a ellenzi az euró bevezetését.

Algirdas Butkevicius miniszterelnök január 1-jén, éjfél után ünnepélyesen felvette az ország első 10 eurós bankjegyét egy automatából. Év elejétől június végéig a litván fizetőeszköz és az euró párhuzamosan lesz forgalomban, ami feltehetően már az első félévben elkezdi felhajtani a nemzeti valutában megadott árakat. A kormányfő a politikai stabilitás biztosításával magyarázta az euró bevezetését, tehát nem csak gazdasági okokkal indokolták az átállást.

Mit is jelent az, hogy az euró garantálja a politikai stabilitást?

Az Ukrajnában történtek intő jel voltak nem csak a függetlenségi mozgalmaknak, de a gyengébb lábakon álló nyugati országoknak is. 2013 végén az ukrán kormány visszautasította az Európai Unióval folytatott együttműködés fokozását (mégsem írták alá a társulási szerződést), azt követően az országban lezajlott egy felforgatási művelet, a demokratikusan választott legitim kormányt alig néhány hónap leforgása alatt eltávolították a hatalomból.

2013 augusztusában Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje kiszivárogtatta az információt, miszerint az Egyesült Államok több mint kétezer zsoldost vont össze Bécs környékén, és Ukrajna destabilizálására készül. Novemberben megkezdődtek az EU-párti tüntetések. December végére már úgynevezett "önvédelmi csoportok" szerveződtek. Januárban ezek az "önvédelmi csoportok" - civil ruhában működő zsoldosok - látszólag civilként, ám látható szakszerűséggel folytattak utcai harcot a rendőri erők ellen Kijevben. Eleinte nem volt engedélyezett a zsoldosok számára a lőfegyverhasználat, tehát abszolút civilként, csak a helyszínen elérhető eszközökkel kellett dolgozniuk. Ez a helyzet januárra megváltozott, 2014 január végére a rendőrökre lőfegyverrel is tüzet nyitottak a "békés tüntetők". Februárra több száz rendőr halt meg Kijevben, és a kormányt eltávolították a hatalomból.

Tehát, a politikai stabilitás garantálása azt jelenti, hogy meghozzák azokat az intézkedéseket, aminek köszönhetően mindez nem fog megtörténni Litvániában. Bevezetik az eurót, mert tudják, hogy ha nem teszik, ők is úgy járnak, mint az Azarov-kormány és Janukovics.

Dalia Grybauskaite litván államfő korábban azzal indokolta az euró bevezetését, hogy az eurozónához csatlakozás a Nyugattal folytatott gazdasági és politikai integráció mélyebb szintje. Tehát Litvániában annyi történt, hogy az ország túl kicsi és túl jelentéktelen volt ahhoz, hogy szembeszálljon a nyugat nyomásgyakorlásával. A kormány ugyanúgy választás elé került, ahogy az Orbán-kormány és az Erdogan-rendszer (Törökország). A másik két példával ellentétben a litván kormány azt a döntést hozta, hogy szakít a mérsékelt atlantizmussal és kormánypozícióból felvállalja a radikális atlantizmust, vagyis az Európai Egyesült Államokat, az eurót és transzatlanti szabadkereskedelmi övezetet. Nehéz eldönteni, hogy előbb sodródnak háborúba és csak utána duplázódik a kenyér ára, vagy még az euró bevezetése miatt duplájára nő a kenyér ára, és csak utána lépnek be a háborúba.

Címkék: 

Nyugati világ