Szoval valamilyen fura indittatasbol ugy ereztem, hogy fel tudok menni a Sky Towerbe, annak ellenere, hogy tudjatok, hogy Berlinben sem mentunk meg fel soha a TV toronyba, mert marha magas. Mindezt egy olyan napon hataroztam el, amikor baromira fujt a szel. Okos :)))))) Este csatlakozott hozzank Lewis (Sam pasija), o is feljott. Beszalltunk a liftbe egy tucat kulfoldi uzletemberrel, vidaman nevetgeltunk, ugrattuk egymast, amikor Sam a hatam moge mutat, es csak annyit mondd, Helga, nezd csak! Hatrafordultam, es akkor lattam, hogy uvegliftben vagyunk es szaguldunk felfele, mintha valami kamu urhajosok kikepzesen lennenk. Klafa, szerintem 1 centin mult, hogy nem ajultam el :) Az uzletember csoport ezt kihasznalva felajanlotta,hogy csinaljuk meg egyutt a Sky Jump nevu szuper dolgot (amikor a torony tetejere kimaszhatsz, es leugorhatsz, mert ahhoz van kedved). Koszi sracok :))) Felertunk, es ott fennt annyival sokkal kenyelmesebb volt a lifthez kepest, hogy teljesen jol ereztem magam, vaganyan fenykepeztem (sok nem latszik, mert lement kozben a nap), es egyre kozelebb mereszkedtem az uvegpadlohoz. Igen, van az is. A beszariaknak (pl. nekem) odairtak kedvesen, hogy az uveg ugyanolyan vastag, mint a padlo, tehat nincs okod felni, de azert beletelt par percbe, mire el tudtam kesziteni azt a fotot, amin az eg vilagon semmi nem latszik az alattam levo melysegbol, de higgyetek el, en lattam. A kovetkezo pillanatban jott egy szellokes, es kilengett a torony. Egymasra neztunk harman, versenyt futottunk a liftig, es leszaguldottunk. Koszi, ennyi eleg lesz :) Akkor meg nem tudtam, hogy ez csak a bemelegites volt a masnapi mutatvanyhoz.