Szomszéd
Peti bĂĄcsi Ă©s GĂ©za bĂĄ ma este is a panelhĂĄz elĆtti padokon ĂŒltek, ahogy azt szinte minden este tettĂ©k. Peti bĂĄcsi ezĂșttal nem a pornĂłoldalakat pörgette, ahogy a mĂșlt hĂ©ten, amikor barĂĄtja pĂĄrszor kimaradt a közös programbĂłl. Nem, most inkĂĄbb hĂreket olvasott, amiket a Google hĂrfolyama dobott elĂ©. VĂ©letlenĂŒl talĂĄlt erre a funkciĂłra, pedig amĂșgy elĂ©g jĂłl Ă©rtett a âkĂŒtyĂŒkhözâ. GĂ©za bĂĄ ugyanĂgy tett, bĂĄr ujjai kissĂ© sutĂĄn keresgĂ©ltek a hĂrek között.
- Te â kĂ©rdezte szomszĂ©djĂĄt â Hogy lehet eltĂŒntetni ezt a sok hĂŒlyesĂ©get? â mutatott egy cikkre a legĂșjabb frizuratrendekrĆl, majd egy mĂĄsikra a hamvas mĂĄlna hajszĂnrĆl. Folyton ezek a ânĆi hĂrekâ kerĂŒltek elĂ©, amiĂłta többször egymĂĄs utĂĄn prĂłbĂĄlta megkeresni a kopaszodĂĄs bombabiztos ellenszerĂ©t.
Peti bĂĄcsi gyakorlott mozdulatokkal vĂĄlasztotta ki az âEbbĆl kevesebbet akarok lĂĄtniâ funkciĂłt, de a következĆ pillanatban ledermedt. âĂjabb szopĂłfantom a X. kerĂŒletbenâ â rikĂtott a Blikk oldalĂĄn, Ă©s egy elmosĂłdott kamerafelvĂ©telen az elkövetĆ ismerĆs körvonalait lĂĄtta kirajzolĂłdni. Egy munkĂĄssapka, egy kopottas, sötĂ©tkĂ©k kabĂĄt, az összetĂ©veszthetetlen hĂĄtgörnyedĂ©s. GĂ©za bĂĄcsi. GĂ©za bĂĄcsi?!
VĂ©gignĂ©zett GĂ©za bĂĄn. A termetĂ©n. A kabĂĄtjĂĄn. A sapkĂĄjĂĄn. AztĂĄn a szĂĄjĂĄt nĂ©zte meg alaposabban. â Na ne! â mondta magĂĄban, de hangosan semmit. Az Ćszes, tömött bajusz alĂłl kikandikĂĄlĂł hĂșsos ajkakat vizsgĂĄlva sablonos pornĂłjelenetek tolultak lelki szemei elĂ©, amiket hiĂĄba prĂłbĂĄlt elhessegetni. A rĂłzsaszĂn szĂĄjfĂ©nytĆl csillogĂł nĆi ajkak helyett GĂ©za bĂĄ vaskos szĂĄjĂĄt lĂĄtta a korhatĂĄros jelenetekben, a fĂ©rfiorgazmusokban behunyt szemmel fĂŒrdĆzĆ szĆkesĂ©gek helyett GĂ©za bĂĄ arcĂĄt lĂĄtta, bĂĄr nem akarta.
- Na ne! â gondolta ismĂ©t, meg sem hallva, ahogy cimborĂĄja beszĂ©l hozzĂĄ.
- Na mi van? MegĂĄllt a szoftver? â kĂ©rdezte GĂ©za bĂĄ erĆltetett viccelĆdĂ©ssel, de ezĂșttal nem javĂtotta ki, pedig idegesĂtettĂ©k az informatikai poĂ©njai. â MiĂ©rt viccel olyannal, amihez nem is Ă©rt? â hĂĄborgott mindig, de most nagyobb gondja is akadt ennĂ©l. Nem tudta, mitĂ©vĆ legyen. VĂ©gĂŒl Ășgy döntött, hogy kilĂ©p a hĂrfolyambĂłl, de elĆbb beĂĄllĂtotta, hogy GĂ©za bĂĄ nem akar több hasonlĂł cikket lĂĄtni, Ă©s bĂzott benne, hogy ebbĆl a szopĂłfantombĂłl mĂĄr nem lesz olyan nagy hĂrverĂ©s. AztĂĄn Ășgy hatĂĄrozott, hogy nem megy el a rendĆrsĂ©gre tanĂșskodni. VĂ©gĂŒl pedig Ășgy, hogy jövĆ tavasztĂłl valamilyen jĂł ĂŒrĂŒggyel lemondja a közös horgĂĄszatokat, mert isten ne adja, hogy egyszer vĂ©letlenĂŒl bealudjon GĂ©za bĂĄ mellett.
- Igen, igen, egy kicsit elbambultam. â vĂĄlaszolt nagy nehezen. â TalĂĄn jobb lesz, ha megyek is. JĂł Ă©jt, GĂ©zukĂĄm.
- Ilyen korån? Te tudod⊠Jó éjt, Petikém!
- Szevasz. JĂł legyĂ©l. Ăs töröld ki azt a Gugli fost. MĂ©g mindig a fodrĂĄszolĂĄsi hĂreket kĂŒldi, hiĂĄba nyomkodtam.
-Â AzannyĂĄt! Nem is fogom olvasni!
- Ne is tegyed! Na, tényleg jó éjt!
- Jobbat! â heherĂ©szett maga elĂ© GĂ©za bĂĄcsi, Ă©s elindult a NĂ©pliget felĂ©.









