szfe 150

2010 és 2013 között volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA hallgatója. 1989 óta az Egyetem oktatója, 2007-től osztályvezető , 2010-től a Produkciós Tanszék vezetője, 2014-től a Film-és Média intézet vezetője, egyetemi tanár. Öt Cannes-i Filmfesztiválon és hármom Berlinálén bemutatott filmben dolgozott hangmesterként. Arany Mikrofon és Balázs Béla díjas alkotó, emellett töbször nyerte meg a Nyakkendő díjat, amit az egykori Filmszemlén a filmes hallgatók szavazatai alapján osztottak a leginspirálóbb tanár egyéniségnek.

1964 és 1968 között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója, Major Tamás osztályában. 1973-tól a Főiskola tanára, 1991-től professzora, 2001-2005-ig rektora. A budapesti Katona József Színház és az Új színház alapítója és igazgatója. Kossuth- és Jászai Mari díjas Érdemes- és Kiváló bűvész a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 2013-óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem Professor Emeritusa.

Az amerikai operatőr szakzsargon része a "lajosing" kifejezés. A szó egy világhírű megvilágítás technikát jelent. A lajosing  lényege, hogy a szereplők közelében lévő díszletelemekre irányított (és ezáltal megfestett) reflexfény különleges hangulatú, lágy derengést ad a szereplők arcának. Koltai Lajos már főiskolás kora óta alkot Marton József fővilágosítóval, akivel évtizedek alatt tökéletesítették ezt a technikát.

1994 és 1998 között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész hallgatója Zsámbéki Gábor osztályában. Már harmadévesen főszerepet kap a budapesti Katona József Színházban, aminek azóta is társulati tagja. A Jászai Mari- és Filmszemle-díjas színésznőt 2013-ban, Monte Carloban, a legrangosabb európai televíziós fesztiválon Arany Nimfa-díjjal jutalmaztak az Aglalja című film főszerepéért.

1969 és 1973 között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója Marton Endre osztályában. A párizsi Európai Színházi Tanács alapítótagja, a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 1983 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola majd Egyetem tanára, 2006-tól 2014-ig a rektora. 2011-től a Katona József Színház főrendezője. Rendezései, a Három nővér, a Platonov és az Ivanov több földrészen is nagy sikerrel vendégszerepeltek. Külföldi vendégrendezései közül -többek között- a Ványa bácsi aratott nagy sikert Sydneyben, Washingtonban és New Yorkban. Kossuth- és Jászai Mari díjas rendező.

Garas Dezső 1953 és 1957 között volt az egyetem színész hallgatója. Kétszeres Jászai Mari-díjas. Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze. 2011-ben hunyt el. Egy interjúban azt mondta, pályája során az egyik leginspirlóbb művész partnere Kern András volt.

1967 és 1971 között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész hallgatója Békés András osztályában. A közel száz színházi szerep és rendezés mellett több mint 200 filmben szerepelt. Több Oscar-díjra jelölt film fontos szereplője. Kossuth- és Balázs Béla- díjas, 2014 óta a Nemzet Színésze.

1967 és 1970 között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola első vágó osztályának hallgatója. Mestere, Morell Mihály asszisztense. 1982 óta tanít az egyetemen, eddig hét vágóosztályt vezetett. Balázs Béla-díjas egyetemi docens. A Sorstalanság, az Abigél, a Kék duna keringő vágója.

1987 és 1991 között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész hallgatója, Horvai István és Kapás Dezső osztályában.  2006-tól 2008-ig a Bárka Színház, 2008-tól  2013-ig a Nemzeti Színház igazgatója. Számos műfajban alkotó színházi rendező és filmrendező, televíziós személyiség. Jászai Mari-díjas.

1953 és 1957 között volt s Színház- és Filmművészeti Főisola operatőr szakos hallgatója. Gaál Istvánnal közösen készített diplomafilmjükkel, a Pálymunkásokkal már diákként nemzetközi elismertséget szereztek. A Balázs Béla Stúdió egyik alapítója, filmjei meghatározó pillérei a magyar dokumentarista-játékfilmes irányzatnak. Szabó István és Kósa Ferenc alkotótársa. Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, operatőr, a Nemzet Művésze.

- Szabó István 1956 és 1960 között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, Máriássy Félix és Makk Károly osztályába járt. Háromszor jelölték a Legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjra. A Közép-Európai morál változásaival foglalkozó művei tették őt a magyar újhullám nemzetközi hírű alkotójává. 1982-ben Mephisto című filmjéért Oscar-díjat kapott. Kossuth - díjas, a Nemzet Művésze.

1947 és 1951 között az első filmrendező osztály hallgatója, Jancsó Miklós osztálytársa. Politikai okokból nem kapta meg a diplomáját 1951–ben, de egy év traktorvezetői munka után óraadó tanárként kapott állást a Főiskolán. 1971-ben megkapta a Zsűri Nagydíját Cannes-ban a Szerelem című filmjéért. 1975-ben Oscar-díjra jelölték a Macskajátékért. 50 évig tanított, az egyetem Professor Emeritusa, Kossuth–díjas, a Nemzet Művésze.

A Kossuth és Jászai Mari - díjas Gáspár Sándor 1975. és 1979. között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész hallgatója. Öccse a Jászai Mari és Filmszemle -díjas Gáspár Tibor, 1976. és 1980. között volt a Színművészeti hallgatója. A főiskolai évek alatt együtt játszottak a Vígszínházban, azóta soha. Annyira hasonlítottak egymásra, hogy 1980-ban, Bacsó Péter: Ki beszél itt szerelemről című filmjében ikreket játszottak.

- Derzsi János 1982-ben végzett a Színház-  és Filmművészeti Főiskolán, Major Tamás osztályában. Tanulmányai közben kaszkadőr munkákat vállalt a Filmgyárban. Ebben az időszakban már főszerepeket kapott Szomjas Györgytől, Jancsó Miklóstól, Gothár Pétertől és Bódy Gábortól. A Jászai Mari-díjas színművész, Tarr Béla alkotótársa.

A körfahrt, olyan hosszú beállítás, ami a kamera speciális körmozgatását igényli. A realizmus és a mozgás állandóságérzetét eredményezi.

1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. A Cannes-i Filmfesztivál nagydíjas színésznője elsőéves volt, amikor Fábri Zoltán kiválasztotta őt a legendás Körhinta című film főszerepére.