"Dinamikailag tragikus élettörténeti események"

Család: akiknek fogalma sincs arról, hogy min mész keresztül

Minden elmúló nap egy újabb harc önmagam ellen.

Can't sleep...

El jutottam arra a pontra hogy már nem akarok magam mellé senkit, nem akarok szeretni, nem akarok kedvelni se senkit és még ismerkedni sem akarok...Nem akarok több sebet, nem akarok kockáztatni, hogy utánna hónapokig magamat kelljen újra rendbe raknom..

Nem azért engedtem,hogy csak úgy kisétálj az életemből,mert nem akartam hogy a része legyél. Azért engedtem minden szó nélkül,mert már belefáradtam abba,hogy marasztaljalak.

Azt hittem, nincs rosszabb annál, hogy fizikailag távol kell lennem attól, akit szeretek. Aztán ráébredtem, hogy a lelki távolság sokkalta borzalmasabb. Mikor ott van mellettem, mégis, mintha két teljesen más világban lennénk.

Mindenki halad az életével nekem meg még el sem kezdődött

Bezárkózom, hogy senki ne tudja mennyire mélyponton is vagyok