Faceless

Az emberek egy idő után beleesnek abba a hibába, hogy elhiszik és talán még biztosra is veszik, hogy én majd maradok.

Tehát biztos pont leszek az életükben.

De akkor képzeld el a szituációt.

98%-ot te adsz a kapcsolatotokba.

Azt a maradék kettőt a másik, fél évente benyújtja mint valami kibaszott számlát.

Tart ez a kapcsolat tegyük fel 3 évig.

3 éven keresztül 98%-ot nyújtasz. A lelkedet eladod érte. A kezed már szarrá égett mert állandóan tűzbe teszed, csak hogy kedvezz neki és úgy érzed, hogy sosem leszel elég.

Miért?

Mert abban a 2%-ban ő elsorolja a hibáid.

Abban a telibevert két százalékban, ő emlékeztet arra, hogy sosem jó az amit teszel.

És akkor egyszer csak teli lesz a pohár. Kiöntöd.

A sok faszságot amit hozzád vágott, hogy nem érzed jól magad ebben a kapcsolatban, hogy bánt és fájdalmat okoz.

És ő hirtelen teperni kezd.

Bókol.

Ígérget.

98%-ot ad.

Te meg azt a kettőt.

Egy napig.

Aztán kezdődik újra.

5 év.

12.

És leélted az életed úgy, hogy sosem érezted elég jónak magad.