Es ez pont eleg ahhoz h az ember beleoruljon

De kivülrő csend

Önmagunk becsapása..

Az élet csendes szélviharában.

Amíg egy homokszem a sokból meg nem markolja lelkünket.

A túlélő mire középkorú lesz, elfárad,és gyakran megkapja a címkét: depressziós. Mivel nem tudja, hogyan lehetne hiteles,és nem mer felhagyni azzal a szokásával,hogy mindig mindenkinek a kedvében akar járni,viszont felbőszíti az, hogy elmegy mellette az élet. A túlélőnek végül is egyetlen utolsó vágya marada létezés szabadesésének feneketlen ürességében:a halál iránti vágy. Eldobni a vesztő lapokat,kiszállni a játékból,titokban talán reménykedni egy új leosztásban,újrakezdésben. Él a titkos vágy: megpihenni.Mert ez a módja: kipihenni magunkata mesterségesen kialakított hamis én rémületéből,alkalmazkodó feszültségeiből,és átváltozni az eredeti, szinte már elfelejtett valódi énné,elsiratva és meggyászolva azt, ami kimaradt,és így elveszett mindörökre. A pihenés, az elengedés, a kiengedés:ez az ellenszer,ezzel gyógyítható a reagálási kényszer okoztamegsemmisülés. A vipassana meditáció és a jó pszichoterápiaegyaránt lehetővé teszi az ember számára,hogy átöleljék,hogy biztonságban legyen,hogy gondját viseljék,beavatkozás és elhanyagolás nélkül. Az ember megtanulja,hogy úgy kényeztesse önmagát,ahogy szerette volna, ha anyja kényezteti:hosszan, szeretetteljesen, kíváncsian. Van ennél sürgősebb tanulnivalónk? ~ Feldmár András (Apró részetekben)

És nincs olyan, hogy örökké.

Nehezen akarva, de el kell feledni.

— Coco Chanel (via inspiralo-gondolatok)