Hiányzik az a verzióm, aki könnyebben nevetett, aki nem gondolt túl mindent, aki nem érzett rögtön félelmet minden apróságnál. Régebben valahogy szabadabb voltam. Nem tökéletes, de inkább önmagam. Most sok minden nehezebbnek érződik, mintha az élet csendben megváltoztatott volna bennem néhány részt. Hiányzik a régi énem, de talán nem az a lényeg, hogy visszamenjek oda. Talán arról szól, hogy újra megtaláljam magam, anélkül hogy elveszíteném mindazt, ami valaha én voltam.
- Ismeretlen

















