Bánatos kutyaszemek és pityergés. Meghat ez valakit? Ugyanolyan haszonélvező volt mint az összes többi, és ez a remegő hangon előadott mosakodás szánalmas.
Nem akar elmenni az országból? Biztosan az a több százezer fiatal sem akart elmenni, aki most Európa vagy a világ más országaiban él és dolgozik. A devizahitelesek is, akik most albiban laknak, vagy kénytelenek voltak visszaköltözni a mamahotelbe, csak a családjuknak szerettek volna házat, de még sokáig fizethetik a feltupírozott adósságukat a semmiért.
Szegény csak a médiából értesült, miközben szem volt a láncban. Annak a 36 000 betegnek a sírását senki nem hallotta, akiket a covid idején, kidobtak a kórházakból "ágykiürítés címén", és hazaküldtek ellátás nélkül. Annak a több mint 40 ezer embernek és hozzátartozóiknak sem hallottuk a sírását, akiket hagytak meghalni, miközben a maszkokkal és lélegeztető gépnek csúfolt tangóharmonikákkal mutyiztak.
Ötezer dolgozó sorsáért aggódik? Nem akarja hogy széthulljon a kis birodalma? Ki aggódott azokért a vállalkozásokért és dolgozókért, akiket hagytak a covid alatt tönkremenni, és akik feje fölül olcsón megvették a cégeket? Ki aggódott a generációkon át működő családi cégek tönkretételéért, akik nem tudták fizetni az indokolatlanul hétszeres rezsit? A "visszautasíthatatlan ajánlatokért" gazdát cserélt cégekért?
Öreg, túl késő és ez túl kevés. Nem tudod, visszaadnád-e a lopott szajrét, ha marad a ner? Dehogynem. Tudod te azt jól, hogy eszed ágában nem lenne. És amúgy azt mondják a hozzáértők, hogy ezek a cégek innentől nem sokat érnek. Szóval ha az életben maradást választod, két opció van: elköltözöl a Bülü-Bülü szigetekre, ahol nincs kiadatás, vagy mész a kóterba. Ez van.
