amíg heti váltásban voltak a gyerekek, egyik héten apuka vitte a kicsit fejlesztésre, másikon a párom.
mikor apuka bejelentette, hogy kicsekkol, megkértem anyukámat, hogy segítsen be 2 hetente és apuka helyett vigye ő a gyereket. Ez egy bruttó 48 perces program neki, csak lerakja a kölyköt és mehet is tovább, én megyek érte. Igent mondott.
December óta a 12 alkalomból 3x sikerült megugrania. 4 alkalmat előre lemondott, 5-öt az utolsó pillanatban.
Ma is ha nem hívom fel, hogy viszi-e holnap a kölyköt, nem is szólt volna, hogy nem.
Már majdnem elindult bennem a düh, de eszembe jutott, hogy legutóbb mikor a fiúmnak panaszkodtam, hogy milyen kurva igazságtalan, hogy minket kvázi nagyanyámék neveltek fel (mert anyám állandóan lepasszolt minket, mindig fontosabb dolga akadt), most meg, hogy ő a nagyi és tőle várnám a segítséget mindent kitalál, hogy ne kelljen unokázni... szóval a fiúm azt találta mondani, hogy valójában anyukám semmit nem változott, korábban sem akart a gyerekeivel lenni, most meg az unokáival nem akar, teljesen konzekvensen éli az életét.