Csaladfa, Anyakonyvek, Bejegyzesek, Erdekessegek

Amiképpen én a legnagyobb nehézségek árán [Fuletinbe?] érkezve e plébániát átvettem, abban semmiféle rendet nem találtam; még a stóladíjakat sem tudtam másként megállapítani, csak a tanító (Ludi Magister) útmutatása alapján. Könnyen meggyőztem magam arról, hogy az utódaimnak kedves szolgálatot teszek, ha egyetlen kötetbe foglalom mindazt, ami ezen plébániára tartozik.

Ezért arra fordítottam fáradozásomat, hogy neked is meg legyen az ismereted mindarról, ami ezen egyház lelkipásztorát érinti. Ne csodálkozz hát, ha írásomban semmiféle választékosságot vagy szónoki fordulatot nem találsz; legyen elég annyi, hogy szolgálatodra álltam azzal, hogy felvázoltam a plébánia teljes állapotát – már amennyire azt megismerhettem –, nehogy te is arra kényszerülj, hogy a tanító útmutatását keresd, amint azt nekem tennem kellett. Megtalálod hasonlóképpen e kötetben # az elöljáróm [püspököm] rendelkezéseit, amelyek az én időmben keletkeztek, mivel én az elődeimtől semmit sem kaptam, és nem is jogos tőlem azokat követelni. Ezt a szerény kis művet tehát fogadd jóindulattal, imádkozz értem Istenhez, és élj boldogul!

Szolgád és testvéreid közül a legkisebb: M.D., mint fent.

# [Megjegyzés]: a közepe táján.”

“Amennyire a hagyományból megtudtam, ezen az egész környéken, ahol mostanra már több plébánia is kínálkozik, a törökök kiűzése után hajdanában nem létezett más, csak a nádasdi [Mecseknádasd], és minden itteni lélek onnan merítette üdvösségét. Elég tágas plébánia volt! Bár úgy vélem – nem alaptalanul –, hogy akkoriban kevesebb lelket számlált, mint ma, amikor már csak magát Nádasdot foglalja magában. Végül, ahogy Isten megáldotta ezt a Pécsi Egyházmegyét (Quinque-Ecclesiensem), mind a hívek, mind a papok száma növekedni kezdett. Emiatt történt, hogy ez a túlságosan kiterjedt plébánia kettéosztatott, melyek közül a másodikat – adja az Ég, hogy szerencsés legyen – a szerencsés kis patak mentén [Völgységi-patak] hozták létre Bonyhádon, az 1727. évben, június hónap vége felé. Ehhez csatolták fiókegyházként (filiáléként) Czikot és Nagymányokot, valamint más környező helyeket, ahol néhol katolikus hívőket lehetett találni. E két említett hely a hívők számának későbbi növekedésével 1750 körül plébániai rangra emelkedett, és mostanra virágoznak...”

Latin átirat (AI):

Lector benevole!

Quemadmodum ego aegerrime Fuletim cum hanc Parochiam ingressus sim, nullum me in ea invenisse ordinem, nec potuisse stolam nisi ex instructione Ludi Magistri exigere. Facile mihi persuadebam me gratum successoribus opus facturum, si omnia uno volumine comprehenderem, quae sane parochiam spectant.

In eo itaque operam meam impendebam ut tibi notitia idem, quae Parochum hujus Ecclesiae concernunt, noli itaque mirari, si nullam in scriptis meis elegantiam, nullas Rhetorices figuras inveneris satis sit me tibi servivisse in eo, ut tibi faciem totam, quantam mihi cognoscere liberit, depinxerim Parochiae, ne et tu Magistri instructionem, quemadmodum me oportebat, exquirere cogaris. Invenies pariter in hoc volumine # Mandata Praesulis mei meo tempore emanata, cum ego ab anteceßoribus meis nihil acceperim, neque fas est a me illa exigere, hoc itaq[ue] vile opusculum aequi boniq[ue] consule et Deum pro me deprecare et vale, qui sum

Servus et Fratrum Tuorum Infimus M.D. ut supra

# circa medium.

“1. August Boros Josef Leánya Sára.

Született édes Anyátul Madarász

Susánátul. K:A: Balog Ádám és

Felesége Kováts Sára.

ugy akkor Szűts Andrásné el mulattvá Keresz-

tyéni bevett Szokást ugy jöve ki mint

(AI olvasta ki, nem javítottam)

1. Oldal

“Mióta az emberi élet megrövidült: az olta a’ tudatlanság, gondatlanság és tsak a’ szem előtt forgó dolgokra néző figyelmetesség sok hasznos és a’ maradékok által valóban sajnálható dolgokat a’ feledékenységnek tengerébe eltemetett. Annakokáért hogy ezen Schweitzer Országi Vallást tartó Magyar Hidasi Gyülekezet’ kezdetének, terjedésének emlékezete is egészen el ne temetődnék: tettem énnékem, a’ mennyire a’ rövid, feledékeny s’ másban gondosabb Tagjainak emlékezetek segített, kezdetét s’ terjedését megírni.

Az Öregebbeknek nem mindenekben ugyan ezen dologról tett beszédeket egybe vetvén, úgy ítéltem, hogy a’ vagy tsak azokat, amellyeket szükségesebb tudni, hellyesen találtam a’ mint ide alább megfog látszani;

Ugyanis ezen Tizen nyoltzadik Század’ megkezdetin tartó sok zűrzavarok között jöttek némelyek mint valamelly rejtekbe: mivel egy onnan erdőben el rejtett völgy volt: magokat ide vonni, és hogy az erdőben lakozó vadakkal együtt..."

2. Oldal

“..mérete és tisztelete nélkül élni ne kénytelenítettetnének: gondolkodtak ollyan személlyről, a’ ki mind az Istennek esmeretire való vezetésben mind az Isteni tiszteletben Elöljárójok lenne. Annakokáért megkeresvén 1713-dikban hozták

Némedi Istvánt Iskola Mestereknek, aki is úttalenségen lakott Fikos Istvánnal. S’ hellyébe 1714-dikben hozták

Veszprémi Mihállyt Hidvégről. A’ ki feleségestől együtt lakott Ipari Gergellynél esztendeig. Akkor aztán építtettek számára egy házat a’ mostani fen álló Templomnak napkeleti végénél. De a’ felesége Ipari Gergellyel a’ tisztátalanságnak követésére adta magát. Annakokáért mivel abban a’ házban, mellyet szintén úgy mint a’ gazdáját tisztátalannak tartottak, az Isteni tiszteletre egybe gyűlni nem akartak: építették ezelőtt lévő templomot 1715-dikben. A’ mellynek egy bizonysága az abban lévő Oszlopok közül egynek a’ feje..."

3. Oldal

“..a’ mellyen, midőn szerencsére kezembe akadott, illyen írást olvastam: ANNO 1715 CURA E MICHAL: VESZ PREMI. Ezután eleresztették. Hivataljától is megfosztatott. Azután Vallását is változtatta. Ezután 1718-dikban hozták

Gődi Ádámot ugyan Iskola Mestereknek. Ez is feleséges volt. Kit is Tiszt. Dersidános Siklósi Senior Úr fél esztendő múlva examinált, azután fél esztendő múlva Szigethv. Miklóson felszentelteték. Ment innen Bonyhádra. Ott meg is holt. Azután 1725-dikben hozták

Debretzeni

Tatai Pált 1728-dikban hozták feleséges Prédikátort. Azután 1734-dikben hozták

Szőlősi Jánost öreg özvegy Prédikátort, aki is mintegy esztendő múlva Fájtáról megházasodott. Az öregség miatt nem szolgált hatvany, három esztendő múlva ide jövetele után a’ felesége Vája Várallyára magához vitte. Azután 1737-dikben hozták..."

4. Oldal

“Seregélyesi Györgyöt. Ment Bonyhádra. Ott onnan hellyében 1749-dikben tette formán Dálnoki Mártont, ő kezdette a’ Matriculát azon 1749-dikben, Böjt más Havának 23-dik napján. Ennek idejében kezdettek a’ Németek ide származni. Mert 1750-dikben Sz. Mihály Havának 20-dik napján keresztelte Frits János és Falkin Anna leányát Dorottyát. Ennek idejében épült ezen mostani parochiális ház. Ennek idejében vonattattak a’ Schweitzer Országi Valláson lévő itten lakozó Németek a’ Bonyhádi Plébánus Kisl Antal Úr hatalma alá 1757-dikben Sz. Mihály Havának 18-dik napján, mint az ő tőle kezdett Matricula bizonyítja. Ezután hozták 1770-dikben Herczeg Benjámint Faddi Iskola Mesterségből. Kit is Kölesden Tiszt. Persei Úr, Tolnai Tiszt. Tractus Seniora examinált. Azután azon esztendőben Fő Tiszt. Superintendens Virágh-Bönyi Mihály Úr felszentelte Dömsödön. Negyedik esztendejében a’ szemei gyengülvén, tovább nem szolgált."

5. Oldal

“hozattatott. Hellyébe 1774-dikben hozták

Regétzi Istvánt Szeremléről, holott akkor hivatal nélkül volt. Ennek idejében, mintegy két esztendő múlva a’ templom építésére Felséges Mária Theresia Király Asszonyunktól engedelmet nyervén, tavaszszal elkezdvén az építést 1775-dikben Karátson Havának 3-dik napján tellyesítetett. 1776-dikban hozták

Takáts Bátfai Jánost Pest Vármegyéből Gyóni Prédikátorságból. Kinek idejében kezdettek Iskola Mestert is tartani. Az első volt Lallyi Sámuel. Kit is ugyan azon esztendőben még Gergely napkor, nyavalyája miatt akkor hivatal nélkül lévén Gradból hozták. Innen 1782-dikben Hajósra ugyan Iskolai Mesterségre vitetvén, hellyébe jött Madaras József Ordasról Preceptorságból.

1782-dik Esztendőben Tiszteltes Takáts János Uram vitetett Sz. Péterre, és hellyébe állott 25-dik Aprilis Páli István, hozattatott a’ Schlavoniából Kórógy nevű Hellységből. Ennek idejében 1784-ben Juniusnak tizenkettedik Napján, az Harang leszakadott s’ elromlott, mellyen illyen körül való írás, vagy metszés vagyon:

T: D: I: P: T: I: A: I: A: G: Z: P: B: I: H: G: H: I: R: SOK: HARANGJA V: A: 1722:"

6. Oldal

“Ennek hellyébe vett az Ekklézsia maga költségén a Mohácsi Ekklézsiától egy Harangot 59 Forinton és felen, mellynek az oldalára e vagyon írva: MOHATZI ECCLEZIA. fellyül pedig a koronája alatt illyen körül írás: GLORIA IN EXCELSIS DEO 1730. NB. Ennek az Harangnak az árában a Német Ref. Itt való Ekklézsia adott 20 Forintokat, a többit pedig a Magyar Ekklézsia. Die 18-dik Junij kezdettünk vele harangozni.

1784. Die 22-da Octobr. Tekintetes Ns. Vármegye kegyes engedelmével ujj Haranglábat állítottunk fel, Mózes István Biróságában.

1786. Építtetett az Oskola Ház, Ellendi István Biróságában.

Ennek idejében volt Mester Horváth János, ki is innen vitetett Disibe, az holott megholt 1755-ben.

Azon Esztendőben Falban múlatott Kis Várnai József mesterkedett mintegy három hónapig, innen ment Várkonyba Preceptornak 1756-ban.

Hellyébe hozatott ugyan azon Esztendőben Nyéken tartózkodott Persei Imre.

Esztendő eltelvén Jágónyból hozattatott Nagy Áron 178_7. Vide Pag. 247."

8. Oldal

“1776-ban Megkereszteltettek a’ kozelebb fel jegyeztetett naptól fogva, B. Takats János Pásztorságában.”

Pecsi Antal, ismeretlen utazó

a fogházban

Halálnak oka:

szájcsuk es derme