valahogy úgy..?!

Gyűlölöm, hogy a nehéz napokon nem tudok senkit se magam mellé ölelni csak a fájdalmat és a magányt

Azt mondtad fontos vagyok neked...Hát nem úgy látszik.

Randizz egy fiúval, aki tiszteletben tartja a határaidat

Zavaros minden. A tumblim, a galériám, a szobám, a lejátszási listám. És tudod miért? Mert énis zavaros vagyok.

Megakarom tudni az okát annak,hogy miért vagyok ennyire elhanyagolható.

Sok nővel ellentétben, amikor megismerkedek egy férfival nem azt nézem, hogy áll a haja vagy milyen ruha van rajta. Egy férfi ugyanannyira jó melegítőben, mint a legújabb designer cuccokban. Nem foglalkozom vele mivel keresi a kenyerét, egy autószerelő is lehet ugyanolyan vonzó, mint egy orvos. Hidegen hagy ki a volt barátnője, hisz biztos megvan az oka miért pont vele volt együtt. Az pedig végképp nem érdekel miket pletykálnak róla az emberek, hisz sírva nevetek azokon is, amiket rólam kamuznak. Inkább arra koncentrálok milyen hatással van rám. Mit mozgat meg bennem. Mit hoz ki belőlem. Hogy érzem magam mellette. Elvarázsol-e a kisugárzása. Szeretném-e megköszönni a szüleinek, hogy létezik. Hogy néz rám. Lehet-e bármiről beszélgetni vele

If you can’t deal with my sarcasm. I can’t deal with being your friend.