Ărezted mĂĄr, hogy valaki Ășgy bĂĄnik veled, mintha semmit sem Ă©rnĂ©l?
Pedig az elejĂ©n Ășgy adta elĆ, mintha te lennĂ©l az ĂĄlmai nĆje?
DicsĂ©rt, rajongott Ă©rted. Azt mondta mennyire kĂvĂĄn, imĂĄd, hogy te vagy a legkĂŒlönlegesebb, a legszebb. Mintha⊠nĂ©lkĂŒled megbolondult volna.
AztĂĄn⊠lassan minden szava arrĂłl szĂłlt, hogy nem vagy elĂ©g, nem vagy Ă©rtĂ©kes, nem vagy szerethetĆ, kevĂ©s vagy.
Ăs amikor kimerted mondani, hogy fĂĄj, amikor sĂrtĂĄl, kiborultĂĄl, csapkodtĂĄl⊠azaz, egyszerƱen csak, ember voltĂĄl! Akkor rĂĄd hĂșzta a cĂmkĂ©ket, hogy hisztĂ©rikus, elviselhetetlen sĂĄrkĂĄny vagy. Ăs lejĂĄratott mĂĄsok elĆtt is⊠és tudod mi a legdurvĂĄbb? Hogy közben Ć pontosan tudta, mit tesz. VĂgan vĂ©gignĂ©zte a kiborulĂĄsaidat, mert tudta, hogy a viselkedĂ©se fĂĄjĂł, Ă©s egyĂĄltalĂĄn nem oké⊠és amikor lĂ©ptĂ©l volna, amikor kiakartĂĄl szabadulni, Ă©s otthagyni, mindig visszahĂșzott.
Ăjra Ă©s Ășjra visszaporszĂvĂłzott az Ă©letĂ©be. Ăs itt jön az, amit ha benne vagy Ă©rzelmileg, nagyon nehezen tudsz megĂ©rteni⊠hogy nem azĂ©rt törtĂ©nt, mert szeretett volna⊠hanem mert a kontroll Ă©rzĂ©sĂ©re volt szĂŒksĂ©ge, annak a mĂĄmorĂĄra, hogy te mĂ©g mindig odavagy Ă©rte.
Ăs ha fĂ©ny derĂŒlt volna valamire, amit Ć csinĂĄlt?
Akkor is te lettél a hibås. Mindig te, te és te.
Ha mĂĄs nĆkkel Ărogatott Ă©s te szĂłvĂĄ tetted, rĂĄd hĂșzta, hogy tĂșlĂ©rzĂ©keny vagy Ă©s hagyd mĂĄr Ćt bĂ©kĂ©n. Ha kiborultĂĄl ettĆl, vagy az ĂĄllandĂł Ă©rvĂ©nytelenĂtĂ©sĂ©tĆl, Ășgy ĂĄllĂtott be, mintha te lennĂ©l az ĆrĂŒlt, a megtestesĂŒlt ördög, akivel lehetetlen egyĂŒtt Ă©lni.
Ha Ă©rzĂ©kenyebb, vagy szeretetĂ©hesebb, vagy sebezhetĆbb vagy, annĂĄl könnyebb a hĂĄlĂłjukba kerĂŒlni⊠mert az elejĂ©n, olyan intenzĂv figyelmet adnak, hogy elhiszed⊠ez szerelem Ă©s megfogtad az Isten lĂĄbĂĄt⊠pedig ez nem az⊠ez traumakötĆdĂ©s. Ez egy pszicholĂłgiai csapda, ahol te csak egy eszköz vagy, egy jĂĄtĂ©kszer, az Ć Ă©letĂ©ben, ahol az Ć szabĂĄlyai Ă©rvĂ©nyesĂŒlnek, Ă©s ha mĂĄr nem szolgĂĄlod a kĂ©nyelmĂ©t, egyszerƱen eldob.
Ăs te ott ĂĄllsz⊠kiĂ©gve, könnyek között, hogy mennyi mindent prĂłbĂĄltĂĄl megtenni, mĂ©gis eldobtak.
Ez sosem volt a te hibĂĄd! Nem arrĂłl szĂłl, hogy te egy ĆrĂŒlt, szemĂ©t, tĂșlĂ©rzĂ©keny ember lennĂ©l.
Nem arrĂłl, hogy veled lenne a gond. Ez arrĂłl szĂłl, hogy Ć a sajĂĄt bƱneit, hazugsĂĄgait, mocskĂĄt kivetĂti rĂĄd, mintha te lennĂ©l a bolond.
Miközben, Ćk azok, akik a fĂĄjdalmadat, fegyverkĂ©nt hasznĂĄljĂĄk ellened.
Ha most olvasod, Ă©s ismerĆsnek tƱnik, engedd meg magadnak, hogy a Te Ă©rzĂ©seid, valĂłsak legyenek. ĂllĂts hatĂĄrokat. Szeresd magad annyira, hogy nem hagyod, hogy Ăgy bĂĄnjanak veled. Ne hagyd magad manipulĂĄlni! Mert Te szĂĄmĂtasz! Csakis Te!