bella

Elvesztem a saját álarcom mögött!

Az igazságtalanság csak egy kis része a hazugságoknak.

Minek félsz? Egyszer úgyis vége.

A rossz döntések sorozata, a gödör mélyére vezet.

Egy hiba vagyok!

A hibát mindig olyan profin észrevesszük másban, de azt hogy segíteni kéne már nem.

Elvesztettem, pedig sosem volt igazán az enyém!

Kifelé mosolyogsz, de belül össze vagy törve!

Remény mindig van, de én már képtelen vagyok hinni benne!

Megint a fájdalom mélységeibe taszítottál!

Te is elmentél, pedig én bíztam benned!

Egyedül hagysz, mikor a legnagyobb szükségem lenne rád!

Ha másnak mindig pótlék vagy, előbb-utóbb önmagad számára is az leszel!

Tegyél az álmokért, különben sosem válnak valóra!

Beszélgettünk, megismertelek és még jobban megszerettelek!

Hajdan a világot jelentetted, mostmár csak egy emlék vagy.