king of the clouds

mikor fogok tudni normálisan levegőt venni a buszon meg a metron? Konkretan egy megallon keresztul nem tudtam a kovetkezot venni.

Visszaolvasva mennyire vicces hogy ennyi mindent erezhet egy felnott ferfi

tegnap egesz nap sirtam es az anyukammal akartam beszelni, de nem mertem felhivni hogy csödöt mondtam, hogy ne aggodjon fölöslegesen megugyugysem tudtam mit mondjak ezert inkabb alombasirtam magam

mennyire vicces hogy kockahassal erdekesebb ember voltam akit keresett rengeteg ember mostmeg zero vesz korul.

ha netflixen mesélném el, hogy szexualisan zaklattak akkor a ‘barátaim’ nem csinálnának viccet belőle? Végülis a lentebb emlitett agyban alvás sem megy nemhogy az intimitás vagy bizalom.

kaptam az eesztben egy beutalot, hogy vissza kell mennem bipolar controllra meg a szorongas miatt es kerjek idopontot, de athelyeztek a dokimat 35 ev utan mashova szoval nincs kihez kernem idopontot. Lefog teperni egy sargahazjarganybol kipattano csoport es elvisznek ha en ezt leszarom mert haragszom a rendszerre?

Borzasztó emberek kezébe adtam a törékeny lelkem.

Egyre többet gondolok arra, hogy mennyivel konyebb lenne nekem es mindenkinek ha mar nem lennek. Vege lehetne ennek a szenvedesnek. Nincsenek barataim, nem talalom a helyem sehol, nem ulok le enni, nem nevettem oszinten egy jot evek ota, egyre csak azt erzem, hogy robbanok le, ezen az insomnia sem segit, nem tudok lefekudni aludni normalisan az agyba, nincs egy napi rutinom es nem erzem hogy barki is igazan szeretne vagy kivancsi lenne ram. Egyszeruen ugy elvagyok veszve ahogy csak lehet. Harcolok meg nyomom de mi a faszomnak? Hogy kijojjon meg par zene amit hude elek vagy meg tobb programon vegyek reszt ahol nem erzem jol magam es igazabol olyan emberekkel vagyok akiket nem is erdeklek? Meddig toljam meg ezt az egeszet? Maganyos vagyok egyedul vagyok es nem latom a kiutat