Túlzok.Túl sok.

Félünk, hogy felejtünk, talán nem is volt olyan,  vagy talán nem is volt,  a kávés bögrémet mindig a bal sarokba rakom. Én attól félek, hogy ez marad,  minden, ami megtörtént, hogy nem lesz isteni feloldás,  nem fogunk szabadulni. Éjszakánként visszajárok azokra a helyekre,  végig megyek azokon a lépcsőkön,  újra megnézem kik laknak a 3/b-ben és újra búcsút veszek tőled.  Ahogy telik az idő, a pillanat egyre élesebb.  Egyre édesebb.  Ilyen lehet a pokol is, nem?!  Féltél átmenni a piroson, én nem, a veszítenivalónkat taglaltuk ezután.  Lehet a halandóságunkat kellett volna.   

Elefánt - Magányos

Igent mondtam, mikor hátamat borzolta a tudatlanság,  libabőrös lettem, mert, valljuk be, teleszórtál nyomorúságosan gyönyörű mondatokkal. Most már zsong a fejem, nem látok és nem hallok, nem hallak, és nem látlak, elmorzsolom az emléket apróra, legyen mit felszívni. Nyár van, reggel az ágyamra vetíti ki a nap az elcseszett döntéseimet.  Éppen fordultam át a másik oldalamra, mikor eszembe jutott, hogy már nem.  Fordulok ki a Rádayra, már 9 hónap van köztünk.  Elengedtem a józan eszem, csaholva futott a pereme felé, de még visszafordult egyszer,  elég szem tapadt-e rá, hogy biztosra megérje.  Azt mondtam, hogy rossz életszakaszban találkoztunk egymással.  Volt egy szám, tudod, mondtam is, hogy ezt még senkinek sem mutattam meg, mert tudtam, hogy nem hallanák.  Te aztán megcsókoltál és mégis leugrott. 

Miért sírok a boldog jeleneteknél a filmben?

Mindig menni, el, el, csak, hogy mozgásban legyek, az jó, akkor történik valami és nem számít hová, mekkora kerülővel, csak meg ne érkezzek, mert akkor vége, a testem mozog, száll le, hol a villamosról a Blahán, hol a kocsiból ki a parkolóból a játszótérrel szemben, csak ne csuknám be olyan nagy zörejjel, hogy felébresszem...

Megtanultam búcsúzni az évek alatt, tudod vicces, hogy egyik nap hazajössz az iskolából és a hátszéllel csukódik is apád mögött az ajtó. Azt hinnéd mára már megtanultál mindent, de nézd, a szorgalmit kihagytad. Egyik ismerősöm mondta, hogy a lányok olyan fiút vonzanak magukhoz,mint amilyen az édesapjuk. És tényleg! Ti is ilyen jól slisszoltatok ki, amíg én épphogy csak megérkeztem. Sose voltam kiemelkedően jó magyarból, de azt tudom, hogy a ‘majd beszélünk’ egy közeli jövőbeni cselekvést feltételez, de lehet a verselemzésnél kellett volna maradjak a novella helyett. Volt, aki homlokon csókolt, vagy aki csak ígérgetett, de srácok most rám figyeljetek. Kulcsra zártam azt az ajtót, ne aggódjatok, és az ablakon is csak cigizni hajolok ki. 

Elefánt- Kerülöd a napfényt

Ha kicsit jobban belegondolnánk rájönnénk, hogy mániákusak vagyunk. Most is épp azt meséled a sarki közértben a helyes kis barna hajú lánynak, hogy ez a pénztárca még a nagyapádé volt, aki harcolt a németekkel, és a gyűrött ezresed mellett még a múltad egy darabját is ott hagytad, aprónak, több nincs nálad. Visszajárót nem kérsz, csak egy pillantást, hogy akkor együtt töltitek-e az éjszakát.  Ha most találkoznánk, nem találkoznánk, épp rád gondolok, miközben elmegyek melletted az utcán.