Ukrajna forrong, a decemberi hidegek ellenére is több százezer ember áll kinn az utcákon. Tüntetnek a kormány lemondásáért, az EU-s csatlakozásért, Timosenkóért, egy demokratikusabb kormányért. Meg lehet ismételni a 9 évvel ezelőtti Juscsenko-Timosenko (fél)sikersztorit?

Ukrajna történelmi előrelépésnek könyvelhette el, hogy 2004-ben egy látványosan elcsalt választások után sikerült elüldözni Janukovicsot, és Európa-orientált kormány került az ország élére. Arra persze egyik akkori vezető sem gondolt, hogy a hatalmat nem megszerezni, hanem megtartani nehéz. A Juscsenko-Timosenko-féle kormányzás gyakorlatilag önmagát szedte szét módszeresen, 2010-ben pedig az Oroszországhoz húzó Janukovics kerülhetett hat év várakozás után az ország élére. Meg is lett az eredménye, Timosenko azóta is börtönben csücsül.

Kép: Shooty

Ukrajna kétkapura játszó politikájának a november 21-én lett vége (átmenetileg), mikor Janukovics váratlanul bejelentette, hogy nem kívánja aláírni a tervezett társulási megállapodást az EU-val Vilniusban.

Tüntetők tömege vonult az utcára, majd a véres rendőri beavatkozások után még többen és többen (fél milliós számokról beszél a legtöbb média). A  tiltakozó körbevették a parlamentet, forradalmat, az elnök lemondását követelve. A tiltakozások élére Vitalij Klicsko ökölvívóbajnok állt, támogatását a jelenlétével kifejezte a támogatását Jaroslaw Kaczyński lengyel politikus, a Jog és Igazság pártjának elnöke is. Az ukrán parlamentben az ellenzéki képviselők miniszterelnök lemondását akarték volna elérni, de a megfelelő mennyiségű szavazatok híján egyelőre marad a kormány élén Mykola Azarov.

Utcai harcok. Forrás: Sme

Nyertesek és nyertesek

Azzal, hogy Janukovics elutasította az EU-t, csak a saját meleg kis fészkét védte. Hiszen 2015-ben Ukrajnában elnökválasztás. Moszkva érdeke, hogy továbbra is a leginkább oroszokhoz húzó jelölt, Janukovics maradjon az elnöki poszton, és az elmúlt hetekben láthattuk, ebbe képesek akár elég komoly összegeket is áldozni. Oroszország közelsége kényelmes is. A Kreml bár elítéli Timosenko fogvatartását, de nem követeli a szabadon ebocsájtását (az EU-val ellentétben). Janukovics legnagyobb politikai riválisát a börtönből kiengedni a választások előtt kész politikai öngyilkosság lenne.

Óriási fegyver Oroszország kezében a gáz – gondoljunk csak a 2009-es gázcsapelzárásra és következményeire télvíz idején. Plusz ezzel az ukrán kormány hihetetlen pénzeket spórol meg a lakosságnak – ki szavazna egy olyan elnökre, akinek az intézkedései nyomán hirtelen kétszeresére drágulna a gáz? EU ide vagy oda, az ukrán ember is olyan mint a legtöbb egyszeri ember – a saját péntárcája szerint dönt leginkább.

Tüntetők. (forrás: Sme)

Putyin győztes – de egyúttal be is ismerte, a FÁK országai közül még mindig Ukrajna a legfontosabb, elvesztése igazán érzékenyen érintené Moszkvát.

Győztes Janukovics is, hiszen míg Štefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa olyan kijelentéseket tesz, hogy az EU továbbra is nyitva áll Ukrajna számára, Janukovics kényelmesen játszhatja tovább kétkapus játékait – a lehető legtöbb pénzt kiszedve az Unióból és Oroszországtól is.

És győztesek az nyugati politikusok is. Tegyük a szívünkre a kezünk – vajon hány EU-s politikus gondolta komolyan Ukrajna csatlakozását az EU-ba? Vajon a „mutyizós” rendszerrel, illegális üzleteken szocializálódott ország lakosai, akiket a szocializmus 70 éve látványos kreativitásra tanított, mennyire passzolna bele az eu-s mintapolgár képébe? Egy olyan ország, ahol még mindig napirenden vannak a parlamenti pofozkodások? Nem is beszélve arról, hogy a “Nagy Európa” kialakításának képe Moszkva nélkül halva született ötlet. Hiszen a „Moszkva nélküli” szövetség a Kreml számára egyet jelent a „Moszkva-ellenes” szövetséggel. Hiába az álszentség, itt minden európai politikus megkönnyebbült. Például Robert Fico is, elég látványosan.

Itt aki vesztes, az egyedül az ukrán nép. Az a 35 ember, aki komolyan megsebesült a tüntetések alatt, az a 12 rendőr, akit orvosi ellátásban kellett részesíteni. És az a sokszázezer ember, aki még napokig/hetekig fog kint ácsorogni a hideg utcán, egy jobb, élhetőbb, átláthatóbb országot követelve.

Lengyel Diana