#timilantos

Gyűjtötte korábban a mások által elvesztett bevásároló listákat, leeszi a csokiborítást a Túró Rudiról, munka közben gyakran hallgat London Grammart, kedvenc városa Tiszakécske.

She was collecting shopping lists that other people lost,  she eats the chocolate coating off of Túró Rudi, she often listens to London Grammar while working, her favorite city is Tiszakécske.

Timi asztala/Timi’s table.

Milyen típusú emlékek inspirálnak jobban: a jók vagy a rosszak?/What kind of memories inspire you the most: good or bad ones? Minden emlék a fejlődésemhez járul hozzá, én alapvetően a szép emlékekből jobban tudok táplálkozni, bár utólag visszagondolva, van olyan rossz emlékem is, ami a haladásomat szolgálta.

Every memory supports my development. I personally can work better with the good ones, however, giving it a second thought, I have such bad memories that also that helped my development process.

Ha újjászülethetnél egy ma élő vagy már halott művész személyében, kit választanál?/If you could reincarnate as a living or dead artist, who would you choose to be? Újjászületve a mostani teendőim szeretném folytatni a következő életemben, következő önmagamként születnék újjá :)

Reincarnated I would like to continue my current work, and I would like to be my new self in my next life. :)

Hogyan lendülsz túl az időszakos alkotói válságon?/How do you overcome a temporary artistic crisis? Igyekszem magam valamivel kimozdítani a helyzetből. Takarítok, elmegyek vízpartra, vagy egy magaslati pontra, így más perspektívából tekintek az adott alkotói problémára.

I try to distract myself from the situation. I clean, I go near water, or I hike up high so I can have a different perspective on my creativity issue.

Kinek mutatod meg először az új alkotásodat?/Who sees your work first? A legjobb barátomnak.

My best friend.

Mi a legkedvesebb gyerekkori emléked?/What is your favorite childhood memory? Amikor a nagymamám zacskós kakaót és túró rudit vásárolt nekem kicsi koromban.

When my grandmother bought me cacao in a bag and Túró Rudi when I was a child.

Mit érzel, amikor egy másik művész a tiédhez hasonló munkát készít?/What do you feel when a fellow artist creates something similar to your work? Örülök, hogy inspirálok másokat.

I am happy to inspire others.

Mit szeretnél, hogy miről emlékezzenek majd rád?/What would you like to be remembered by? Olyan emberként, aki megbízható, értékes s a mutatott valamit, vagy megtanított valamit az élet szépségéről.

Being a reliable person, who showed something or even better, taught something about the beauty of life.

Gyűjtesz valamit?/Are you collecting something? Kiskoromban radírt gyűjtöttem. A használtak voltak a kedvenceim, mert jól meglehetett figyelni a radír kopásából, kinek milyen szokási voltak. Például volt, aki óra közben lyukakat szurkált a Rotringjával, vagy volt, aki mindig ugyanott koptatta a radírt. Nagyon érdekes. Régebben még a mások által elvesztett bevásárló listákat is gyűjtögettem. Az emberek olykor egészen abszurd, össze nem illő dolgokat tudnak összeírni ezekre a cetlikre.

As a child, I used to collect erasers. The used ones were my favorite because one could observe the habits of others from the erosions of the eraser. Like there was someone who punched little holes in it with their pencil or else used it on the same side all the time. Very interesting. A while ago I was also collecting shopping lists that others lost. People can write absurd and non-compatible things on these pieces of paper occasionally.

Kedvenc budapesti pillanat?/Favorite Budapest moment? Munka után, naplementében átbiciklizni a Lánchídon.

To cycle over Lánc Híd (Chain Bridge) in the sunset after work.

Van olyan gyerekes szokásod, amit akkor csinálsz, amikor senki nem figyel?/Do you have any childish habits that you do when no one is watching? Leeszem a csokiborítást a Túró Rudiról.

I eat the chocolate coating off of Túró Rudi.

Mi volt a legnagyobb őrültség, amit eddig csináltál?/What was the craziest thing you have ever done? Fogtam magam és kimentem Japánba egy ösztöndíjjal.

I went to Japan with a scholarship.

Van-e napi rutinod?/Do you have a daily routine? Igen, a napindító kávé a napi rutinom alapja.

Yes, the base of my routine is a coffee to start the day.

Kedvenc tárgyad?/Favorite object? A pici unikornisom.

My tiny unicorn.

Hogyan fogsz neki egy új munkának?/How do you get started on a new project? Meghatározok egy irányvonalat, egy határt, amin belül szabadon mozoghatok. Ezek a határok mások egy plasztika és mások egy használati tárgy esetében. Az előbbinél több teret engedek az érzéseimnek, gondolataimnak, az utóbbinál a racionálisabb énem kerül előtérbe.

I define a trend, a border within I can move and create freely.  These borders are different regarding a statuette and different when it comes to an object for use.  In the first case, I give my emotions, and thoughts more space while in the latter case I rely on my rational self more.

Van egy jól körülhatárolható hangulat, amikor könnyebb számodra az alkotás?/Is there a particular mood that makes creating and working easier for you? A melankólia, ez a tudatállapot valahogy inspirál alkotás közben. Gyakran hallgatok London Grammart munka közben.

Melancholy, this is the state of consciousness that inspires me while creating. I often listen to London Grammar while working.

Sör vagy bor?/Beer or wine? Sör, szeretem, hogy könnyed és buborékos.

Beer, I like it is light and bubbly.

Kutya vagy macska?/Dog or cat? Kutya, mert jobban tudunk partnerként működni.

Dog, because they are better in being partners.

Mit szeretnél kifejezni az alkotásaidon keresztül?/What would you like to express through your artwork? Plasztikáimban kapcsolatokról, mozdulatokról, pillanatok megörökítéséről gondolkodom.

Regarding my statuettes, I think about the realization of relationships, movements and moments.

Milyen a stílusod?/What is your style like? Egyszerre laza és szigorú.

It’s easy-going and strict at the same time.

Mi az, ami a leginkább feltölt?/What can recharge you the most? A családom és a barátaim.

My family and friends.

Kedvenc város?/Favorite city? Tiszakécske. Az otthonom. Feltölt a családom, és a Tisza.

Tiszakécske. My home. My family and the Tisza recharge me.

Hol leszel 10 év múlva?/Where will you be in 10 years? Még nem tudom, éppen ezért izgalmas.

I don’t know yet but that’s what makes it interesting.

Kedvenc étel?/Favorite dish? Paradicsomos ételek, bármilyen formában.

Anything with tomatoes.

Kedvenc évszak?/Favorite season? Ősz. Minden a sárga különböző árnyalataiba borul. Már véget ért a nyár, a termést learattuk, de még nem köszöntött be a tél. Finom áthangolódási időszak a mozgalmas nyár és a csendes tél között.

Autumn. Everything is in different shades of yellow. Summer has ended, the harvest is over but winter is only about to come. It is an exciting transition period between the eventful summer and the quiet winter.

Mi a legrosszabb tulajdonságod?/What is your worst characteristic? Hajlamos vagyok túlhajtani magam.

I tend to overwork.

Melyik korban élnél szívesen?/In which era would you prefer to live in? A századforduló idején Párizsban. Ebben az időszakban bontakoztak ki a számomra legizgalmasabb festészeti irányzatok, izgalmas lenne beleszippantani ebbe a légkörbe.

At the time of the turn of the century in Paris. All the painting trends that I find fascinating started to bloom in this era.  It would be exciting to take a breath from that air.

Mi az az alkotás, amit mindenképpen meg kell csinálnod, mielőtt meghalsz?/What is that one artwork you have to do before you die? Nem a szakterületemhez tartozik kifejezetten, de szeretnék egy könyvet írni.

It is not in relation to my current profession, however, I would like to write a book.

Ha egyetlen tanácsot kellene adni más, esetleg még kezdő tehetségeknek, mi lenne az?/If you could give one piece of advice to someone else, maybe to a beginner talent, what would it be? Az, hogy higgyen magában, s tartson ki amellett, amiben hisz, bárki bármit is mondjon.

To believe in yourself, stand by what you believe, no matter what anyone else says.

-------------------------------------- NÉVJEGY - Lantos Timi:

"Szeretettel teli családban nőttem fel Tiszakécskén, anyukámmal és három testvéremmel. Anyukám virágkötő, ami meghatározó fontosságú vonzódásomat illetően a kézzel készült dolgok iránt. Kiskoromtól kezdve rajzolok, s szinte magától értetődő volt, hogy olyan irányba is terelem az életem, hogy ezzel foglalkozhassak. Kecskemétre jelentkeztem a Kandó Kálmán Képző és Iparművészeti Szakközépbe, ahol az is teljesen egyértelmű volt, hogy kerámiával és porcelánnal szeretnék foglalkozni. Tehát 16 éves korom óta kerámiával foglalkozom.

Sorsdöntő volt számomra az a nyár, melyet a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban tölthettem el, hiszen amellett, hogy megismerhettem a szakma kiemelkedő képviselőit, szert tettem az első fatüzes kemence égetési tapasztalataimra, és megismerkedhettem a kerámia sokszorosítás szépségeivel is.

Tanulmányaimat a MOME-n végeztem, ahol porcelán tervezőként végeztem, majd a  PTE Művészeti karának Doktori Iskolájába jártam. Két éve eldöntöttem, hogy szeretnék a korongon készített tárgyak esztétikájával foglalkozni, és elmélyedni a fatüzes égetés technikájában, ezért jelentkeztem egy japán pályázatra, melyet megnyertem. Azóta Japánban élek, Mashiko (egy kis keramikus városka két órányira Tokiótól) városkájában."

"I grew up in a loving family with my mother and three siblings at Tiszakécske. My mother is a florist which is a very important factor in my attraction towards everything that is made by hand. I have been drawing since I was very young and it was obvious that I will lead my life in that direction. I applied to the Kandó Kálmán Art School at Kecskemét where it was also obvious that I would like to work with ceramics and porcelain. So, I have been working with these materials since I was 16 years old.

The summer that I spent at the National Ceramics Studio at Kecskemét, because not only I got to meet the outstanding representatives of the profession, but I acquired experiences with wood-fired oven and I also got familiar with the beauty of ceramic reproduction.

I finished my studies at MOME (Moholy-Nagy University of Art and Design Budapest) where I studied porcelain design then I attended the Doctoral School of Art at PTE. I decided two years ago that I would like to deal with the aesthetics of objects made on the disc and to deepen my knowledge about the wood-fired oven technique, so I applied for a Japanese scholarship, which I won. Since then I live in Japan, in a town called Mashiko (a ceramics town, two hours from Tokyo)."