Tizenhét éve dőlt romba az Ikertornyokkal együtt Amerika sebezhetetlenségének mítosza
„A tornyok összedőlése nagyon megrázott. Egy átlagos hétköznapon 50 ezer ember dolgozott ezekben az épületekben. Néhányukat biztosan evakuálták, de ki tudja, hányan maradtak bent. Ezren? Tízezren? Elképzelni sem tudtam. De abban biztos voltam, hogy több amerikait láttam meghalni, mint az Amerikai Egyesült Államok történelmének bármelyik másik elnöke.”
„A tornyok összedőlése nagyon megrázott. Egy átlagos hétköznapon 50 ezer ember dolgozott ezekben az épületekben. Néhányukat biztosan evakuálták, de ki tudja, hányan maradtak bent. Ezren? Tízezren? Elképzelni sem tudtam. De abban biztos voltam, hogy több amerikait láttam meghalni, mint az Amerikai Egyesült Államok történelmének bármelyik másik elnöke.”
A fenti gondolatokat ifj. George W. Bush amerikai elnök írta emlékirataiban 2001. szeptember 11-ről, az amerikai történelem legsúlyosabb terrortámadásáról. Nem csak önmagában a merénylet súlyossága és az áldozatok nagy száma miatt jelentett óriási sokkot szeptember 11-e az USA-nak, hanem azért is, mert az 1861-1865-ös polgárháború óta nem folytak harcok területén.
Fotó: UNZ.com
17 éve támadták meg Amerikát
Ma 17 éve, hogy az al-Kaida nevű tálib terroristaszervezet 19 öngyilkos merénylője összehangolt terrortámadást hajtott végre az Egyesült Államok ellen. Több utasszállító-repülőgépet elfoglalva az USA meghatározó épületeibe irányították azokat.
A New-York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba egy-egy gép csapódott bele, az épületekben tűz ütött ki és két órán belül összeomlottak, 2605 ember veszett oda. Sokan a biztos halált választva a mélybe vetették magukat, hogy megmeneküljenek a tűztől. Mások a korlátokba kapaszkodva várták a segítséget.
A Pentagon épületébe is repülőgép csapódott, 125 ember halálát okozva. A negyedik repülőgépet vélhetően a Fehér Házba akarták irányítani, de a merénylők megengedték az utasoknak, hogy telefonon elbúcsúzzanak szeretteiktől, így azok értesültek az eseményekről. A gépet ugyan visszafoglalták a terroristáktól, de a lezuhanástól már nem tudták megmenteni. Washingtontól nem messze zuhantak le.
Az Ikertornyok talapzatára épített 9/11-es emlékmű, amelynek falaiba vésték az áldozatok neveit. Fotó: Körkép.sk/Király Zsolt
Az eltérített gépeknek nem volt túlélője, összesen 246 utas halt meg.
Közvetlenül a támadásban 2995 ember halt meg (a 19 merénylővel együtt), de a mentési munkálatokban részt vevők közül sokan megbetegedtek a belélegzett portól és káros anyagoktól. Több mint 5000, a mentésben részt vevő ember szervezetében alakult ki valamilyen betegség, eddig nagyjából 1000 haláleset vezethető vissza erre a jelenségre. A RT.com értesülései szerint több mint 70 féle rákfajtát diagnosztizáltak az ikertornyoknál segédkezők körében.
A One World Trade Center épülete, amely a ledőlt az Ikertornyok magasabbik épületének helyére épült. 2014-ben adták át. Az összesen 65000 négyzetméteres összterületű monstrum New York legmagasabb épülete. Fotó: Körkép.sk/Király Zsolt
A következmények
Az akkor második hivatali évét töltő Bush elnök így emlékezett vissza a támadás utáni napokra:
„Az emberek gázmaszkokat és palackozott vizet igyekeztek felhalmozni. Sokan vidékre menekültek, mivel úgy gondolták, hogy a terroristák elsősorban a belvárosi épületeket veszik célba. Azok, akik felhőkarcolókban dolgoztak, nem tudták rászánni magukat, hogy bemenjenek a munkahelyükre. Mások nem voltak hajlandók repülőre szállni még hetekkel, hónapokkal az események után sem, mivel szinte biztosnak tűnt, hogy újabb támadás készülődik”
Az USA saját sebezhetetlenségébe vetett hite megrendült, de nem ez volt a későbbi kudarcok fő oka, hanem a 9/11-re adott hibás stratégiai válaszok. A szakértők szerint az Amerika-ellenességet nem a merényletek hozták magukkal, hanem az Afganisztáni és Iraki háborúk.
Változás következett be az amerikaiak biztonságérzetében is. Nem véletlen, hogy míg Európában a szabadság kontra biztonság kérdésében a politikusok a szabadságra voksolnak még most, a migránsválság és a terrortámadások időszakában is, addig az Egyesült Államokban a polgárok önként lemondtak egyes szabadságjogokról biztonságuk érdekében (telefonok lehallgatása, e-mailforgalom figyelése, kamerahálózatok mindenütt).
Szaúd-Arábia pénzelte a „próbautakat”
A New York Post amerikai lap információi szerint a legfrissebb bizonyítékok azt mutatják, hogy Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetsége pénzelt két, diákvízummal Amerikába érkezett személyt. A feladatuk az volt, hogy egy Washington-Phoenix járaton teszteljék le a repülőgépek és a pilótafülkék biztonsági mechanizmusait.
A „próbautak” a tényleges támadások előtt 2 évvel zajlottak. A bizonyítékokat tartalmazó bírósági jelentés a szaúdi királyság nagykövetségének „pénzügyi és működési mintáit” tartalmazza, magyarul: az FBI visszakövette a pénz útját.
Szaúd-Arábiára már a kezdetektől a gyanú árnyéka vetül. A merénylők szaúdi állampolgárok voltak. Az egyébként fontos amerikai szövetséges érintettségét vizsgáló szenátusi bizottság jelentésének kulcsfontosságú részei évekig titkosak voltak.
Végül 2016 szeptemberében a szenátus elfogadta a törvényt, amely lehetővé tette, hogy a terroristatámadás áldozatai vagy családjaik amerikai bíróságokon perelhessék a szaúdi királyságot.
A terrortámadás közvetlenül 60 milliárd dolláros anyagi kárt okozott, közvetve néhány százmilliárdra tehető a pénzügyi veszteség az elvesztett munkahelyek és a pánik miatt. Ugyanakkor a támadás után Amerika afganisztáni és iraki háborúinak első 10 éve 3200 milliárd dollárt emésztettek fel. Fotó: jurist.org
Történelmi jelentőségű sokk
A szakértők abban egyetértenek, hogy a szeptember 11-e örökre beleégett az amerikaiak kollektív tudatába, akár csak Pearl Harbor vagy J.F. Kennedy meggyilkolása. Azonban nem a nagyszámú halálos áldozat, a tetemes anyagi kár és az USA sérthetetlenségébe vetett vakhit bukása volt az, ami valójában fordulópontot jelentett az amerikai történelemben. Sokkal inkább a rá adott válasz túlzottsága.
Az USA kormányzata 2001. szeptember 11. után a személyiségi jogok rovására vezetett be biztonsági intézkedéseket. A külpolitika olyan irányba változott, amit még a legközelebbi szövetségesek sem tudtak elfogadni. Arról nem is beszélve, hogy csak az iraki és afganisztáni hadműveletek első tíz évében kétszer annyi ember halt meg, mint a New York-i Ikertornyoknál.
Amerika elkötelezte magát az arab világ demokratizálása mellett. A nyugati szövetségesek megdöntötték Szaddam Huszein rezsimjét, minek eredménye egy működésképtelenséggel határos új Irak lett, amelynek nagy részét a közelmúltban még az Iszlám Állam ellenőrizte.
Állandóvá váltak azok a bírálatok, miszerint az amerikaiak beavatkozásai miatt jöttek létre újabb és veszélyesebb terroristacsoportok, mint amilyen az Iszlám Állam. Közben pedig a sokat ünnepelt Arab Tavasz nem hozta el a Közel-Kelet demokratizálódását, de helyette ellenőrizhetetlenné vált a helyzet. A valóban kemény diktatúrát fenntartó Muammer Kadhafi meggyilkolásával nem sikerült demokratikusabb államot teremteni Líbiában. Helyette két szemben álló, háborúzó kormány jött létre, akik képtelenek az egész országot ellenőrizni, ahol ma is nagy számban tevékenykednek a dzsihadisták. Líbia jelenti ma az Európa felé igyekvő migránsok egyik legfontosabb ugródeszkáját. Mindez szintén szeptember 11-e öröksége.
Egy nap, ami beírta magát a történelemkönyvekbe. Az egész világon. Fotó: Nytimes.com
Körkép.sk
Nyitókép: CNN.com
