#sz.b.

meg fog enni a  gonoszság,s a harag rágja majd lelked,megdöglesz ne félj,mert van,amit nem lehet szépen mondani,mondd ez a boldogság, amit képzeltél(?)árnyéka vagy önmagadnak,s már nem látlak egésznek,ott álltam, lényed előtt_sugárzott, ahogy megbabonáz téged a fájdalom,nem fog ereszteni, majd meg látod,egyedül maradsz,és a szíved megdermed,kő lesz csupán, ami a testedben kopog,ide-oda vánszorogsz majd, s azt fogod kívánni_:bárcsak hittél volna az igaz és szerető szónak_