Az utóbbi egyre súlyosabb kérdés, mivel érzékelhetÅ‘en nÅ‘ a megújulónak minÅ‘sÃtett biomassza energetikai célú felhasználása. Ez önmagában nem is lenne ördögtÅ‘l való dolog, ha mezÅ‘gazdasági hulladék, illetve az erdészeti aprÃték elégetését jelentené, de a gyakorlatban egyre inkább a védett erdÅ‘k kivágása zajlik azért, hogy a faanyag aztán rendkÃvül alacsony hatékonyságú, egykor jellemzÅ‘en szénfelhasználásra tervezett erÅ‘művekbe kerüljön. MÃg a lakossági tűzifa-felhasználás, kisebb hullámzásokkal, évtizedek óta állandó, az energetikai célú faanyag-felhasználás egyre növekszik, mivel ezeknek az erÅ‘műveknek az átállÃtását a kormány sok milliárdos dotációkkal támogatja.
A biomassza energetikai célú felhasználása a WWF Magyarország kutatása szerint egyszerre rendkÃvül kevéssé hatékony és rendkÃvül nagy ökológiai károkat okoz:
Minden második fát azért vágnak ki az országban, hogy hÅ‘t vagy villamosenergiát állÃtsanak elÅ‘.
Az erre a célra elhasznált fák 60 százaléka értékes erdőkből származik.
Már minden ötödik kivágott fa biomasszaerőműbe kerül.
Az ilyen erÅ‘művek éves, összesÃtett hatásfoka alig 40 százalékos.
A villamosenergia-fogyasztás alig 2,7 százalékát adja az Ãgy előállÃtott energia.
A számok együttesen azt a képet adják ki, hogy az ország energiatermelésében gyakorlatilag jelenéktelen tételt óriási környezeti károk árán állÃtjuk elÅ‘, miközben ez a 2,7 százalék nyilvánvalóan kiváltható lenne akár más, jóval kevesebb kárt okozó megújuló energiával, vagy akár még egy korszerű földgázerÅ‘művel is. A számokat tovább fogja rontani, hogy kilenc év szünet után tavaly év elején az egykori oroszlányi szénerÅ‘művet is újraindÃtották biomassza erÅ‘műként; ez még a fenti adatokban nem jelenik meg, de borÃtékolható, hogy a Dunántúl védett erdeinek jelentÅ‘s része az itteni kazánokban végzi.
