#kulissza

Ragyogás (1980)

Egy cuki kis öt éves gyerek egy háromkerekű, műanyag járgányban nem feltétlenül a világ legijesztőbb dolga, nem igaz? De mindjárt egészen más a dolog, ha a Szépkilátás szálló folyosóján döngető kis Danny Torrance-ről van szó. Stanley Kubrick klasszikusában a lehető legegyszerűbb és leghátborzongatóbb módon van felépítve a mozitörténelem egyik emlékezetes egysnittese. A 3 perces jelenet eleje még teljesen csendes, nem hallatszik más, csak az, ahogy Danny triciklije suhan a szálló fényes fapadlóján (néha még az sem, amikor ráhajt egy-egy szőnyegre). A kamera úgy mozog, hogy a néző szinte sosem veszi le a szemét a kisfiú hátáról. Aztán szépen lassan bekúszik néhány hátborzongató ütem, amitől hirtelen kiveri az embert a víz. Azt pedig mindenki tudja, hogy mi jön ezután...

Nagymenők (1990)

A Nagymenőket sok mindenért lehet szeretni, de egy biztos, a Copa Shot-ként elhíresült jelenet a vitathatatlanul beírta magát a mozitörténelembe. A név arra a közel 3 perces, egysnittes jelenetre utal, amelyben az újonc gengszter, Henry Hill (Ray Liotta) végigvezeti a barátnőjét a New York-i Copacabana klub alagsorán, az étterem hátsó bejáratától, a konyhán át egészen a zsúfolásig megtelt bárba. A képsort egyébként egyáltalán nem volt egyszerű felvenni. Larry McConkey, a steadicam kezelője és a stáb kidolgozott egy nagyon alapos koreográfiát: úgy mozgatták az embereket, hogy kitakarják azokat a dolgokat, amiknek nem kellene látszódnia, a színészek és a statiszták közötti interakciók pedig a pontos időzítés betartásában segítették a munkát.

Vágy és vezeklés (2007)

Nem Christopher Nolan Dunkirk-je volt az egyetlen, ami pazar képsorokban mutatta be a francia tengerparton rekedt katonák harcát. 2007-ben Joe Wright rendezett filmet Ian McEwan regényéből, melynek egyik legemlékezetesebb jelenete Dunkerque-ben játszódik. Az egyik főszereplő, Robbie (James McAvoy) egy öt perces, vágás nélküli jelenetben bolyong a strandon a katonatársaival. A kamera végig Robbie nyomában van, a néző pontosan azt látja, amit a fiú. Az ég fakó, néhányan énekelnek, páran verekednek, szinte mindenki iszik, valaki meg a lovakat lövi éppen agyon. Az ember el akarja fordítani a fejét, de nem nagyon tudja. Az pedig különösen nagy bravúr, hogy az egész jelenet kényszerűségből jött létre. A stáb nem akart több napon keresztül dolgozni a több száz statisztával, és időközben még a dagály is megnehezítette a dolgukat, így végül csak egy napjuk volt rá, hogy felvegyék ezt a hosszú jelenetet.

Az ember gyermeke (2006)

Az esetek többségében a filmesek persze nem egy nap alatt veszik fel az ilyen hosszú, bonyolult jeleneteket. Alfonso Caurón utópisztikus thrillerjének feszült, autós jelente például 12 nap alatt készült el. De még így is, csak a véletlen műve volt az a verzió, ami végül bekerült a filmbe. A négy perces akció-jelenet olyan bonyolult volt, hogy a stáb csak naponta kétszer futhatott neki a felvételnek. Ám az utolsó nap, utolsó etapjánál még mindig nem volt meg az a képsor, amire a rendező vágyott. Aztán a jelenet közepén, mikor meglövik Julianne Moore karakterét, a művér véletlenül ráfröccsent a kamera lencséjére is. Caurón abban a pillanatban le is állított a jelenetet, de az egyik robbantás miatt ezt senki sem hallotta, így a felvétel ment tovább a maga módján.

A sárkány bosszúja (2005)

A 2005-ös thaiföldi akciófilm nem a zseniális története vagy a fantasztikus színészi alakításai miatt lett híres, hanem sokkal inkább a parádésan megtervezett akciójelentek miatt. A sztori egy fiatal srácról, Khamról szól, akinek ellopják a legkedvesebb barátját, egy elefántot, akivel együtt nevelkedett a dzsungelben. A nyomok Ausztráliába vezetnek, ahol Kham rájön, hogy az állatot az ott uralkodó thai maffia klán vezéréhez vitték. Ezen a ponton a fiú meg is érkezik Sydney egyik legnagyobb thai étteremkomplexumába, ahol egy hatalmas lépcsősoron felrohanva, 4 emeleten és 4 teljes percen keresztül püföli az ellenfeleit. A jelenet egyik bravúros eleme, hogy kamera hol Khammal marad, hol pedig lemarad tőle, így a nézők távolabbról is megszemlélhetik a végeláthatatlan bunyót. A jelenet annyira pörgős, hogy egyszerűen nem lehet nem nézni.

Hanna – Gyilkos természet (2011)

Joe Wright nagy meglepetést okozott, amikor megrendezte a Hanna-t. Az akcióthriller egy ex-CIA-s apáról (Eric Bana) és a bérgyilkosnak nevelt kislányáról (Saoirse Ronan) szól, aki kétéves kora óta arra készül, hogy likvidáljon egy CIA vezért. A film legtöbb akciójelenete alatt a Chemical Brothers valamelyik száma szól, ami különleges hangulatot ad az amúgy is feszült képsoroknak. Így van ez abban a 3 perces, vágatlan snittben is, amelyben Eric Bana egymaga likvidál négy titkosügynököt Berlin egyik leghíresebb aluljárójában.

Wimmer Doro

8. Darth Vader a lázadók ellen (Zsivány Egyes, 2016)

A lázadók egy sötét folyosón küzdenek azért, hogy megszerezzék a reményt jelentő tervrajzokat, amikor szinte a semmiből feltűnik maga Darth Vader. A küzdelem reménytelen, a lázadók esélytelenül állnak ellen, a nagyúr úgy söpri el őket az útból, mint a szélvihar a lehullott faleveleket. Ám a felkelők nem adják fel és valahogy mégis sikerül kijuttatni az adatokat tartalmazó kártyát. Darth Vader meg csak a hátukat nézi, amikor a lázadók végül megpattannak előle egy CR-90-es Corvette-tel.

7. Obi-Wan és Anakin párbaja (Star Wars: A Sith-ek bosszúja, 2005)

A Sith-ek bosszúja című film végén Obi-Wan Kenobi összecsap legjobb barátjával Anakinnal. A harc elég tragikusan végződik, a mester kényszerűségből megcsonkítja az egykori tanítványát, majd ott hagyja elégni a tüzes Mustafaron. Obi-Wan mintegy lemondóan még azt is bevallja Anakinnak, hogy mindig is a testvéreként szerette őt. Kizárt, hogy ezt bármelyik hardcore rajongó rezzenéstelen arccal tudta végignézni.

6. Jabba palotája és Han Solo szöktetése. (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

A Jedi visszatér elején Leia és Luke elhatározzák, hogy kiszabadítják Han Solo-t, akit Jabba karbonitba öntve tart fogva. Leia fejvadásznak öltözve sikeresen be is jut a palotába, ám lebukik, miközben megpróbálja kiolvasztani Hant. Jabba börtönbe zárja a férfit, Leiára pedig ráhúzza a legendás arany bikinit és arra kényszeríti, hogy a táncosnője legyen. Eközben Luke is megérkezik a palotába, de őt is elkapják. Mikor Jabba ki akarja végeztetni az elfogott behatolókat, Luke-ot, Hant és Csubakkát, Leia láncai segítségével megfojtja őt. Végül az egész társaság visszatér a lázadók főhadiszállására.

5. A birodalmi lépegetők és a hoth-i csata (Star Wars: A Birodalom visszavág, 1980)

A birodalmi lépegetőket, vagyis az AT-AT-ket, feltehetőleg még az is ismeri, aki egyetlen egy Star Wars filmet sem látott életében. A Sötét oldal hatalmas, négy lábú tankjai a Birodalom visszavág című filmben jelennek meg először, amikor a Birodalom lecsap a Hoth bolygón a lázadók támaszpontjára. A felkelők persze nem hagyják magukat és szembe szállnak az óriási monstrumokkal. Az egész csata legizgalmasabb része pedig az, amik Luke úgy iktat ki egy lépegetőt, hogy egy hósíkló és egy vontatókábel segítségével gúzsba köti annak lábait.

4. A Halálcsillag megtámadása (Star Wars: Egy új remény, 1977)

A legelső Star Wars film legemlékezetesebb jelenete a yavini csata, ami az egész történetfolyam talán egyik legfontosabb eseménye. Az ütközet során a lázadók támadást indítanak a Halálcsillag ellen, de a dolgok nem egészen úgy alakulnak, mint ahogy azt tervezték. Pár sikertelen támadás után Luke-nak végül sikerül protontorpedókat juttatnia az űrállomás hőkivezető nyílásába, ami el is pusztítja a Halálcsillagot. A lázadók győzelme fontos lépés lesz Luke Jedivé válásának útján is.

3. Darth Vader megöli a császárt (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

Luke a végsőkig hisz abban, hogy az apjában még marad egy cseppnyi jóság, így amikor Palpatine arra kényszeríti, hogy küzdjön meg Darth Vaderrel, a fiú inkább megadja magát és nem hajlandó megölni az apját. A császár bosszúból erővillámokkal gyengíti meg Luke-ot, és kis híján meg is öli őt. A sötét nagyúr nem tudja sokáig nézni, ahogy kínok közt vergődik, így közbelép és egy halálos sebet szerezve végül megöli Palpatine-t.

2. Darth Vader maszk nélkül (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

A sorozat egyik legmeghökkentőbb pillanata, amikor a nézők megpillanthatják Darth Vader igazi arcát. Mikor a sötét nagyúr rájön, hogy számára eljött a vég, a halála előtt csak annyit kér Luke-tól, hogy a saját szemével is láthassa a fiát. Az ifjú Skywalker ezért le is veszi a fekete maszkot és a galaxis legkegyetlenebb gonosztevője egy szempillantás alatt semmivé foszlik. Luke tettével megmenti az apját a sötét oldaltól, aki így kissé szürreálisnak tűnő módon végre békével távozhat az élők sorából.

1. Luke megtudja, ki az apja (Star Wars: A Birodalom visszavág, 1980)

A Birodalom visszavág végén Luke a Felhővárosba értekezik, hogy szembe szálljon Darth Vaderrel, ám épphogy csak túléli az összecsapást. Vader levágja a jobb kezét, és megpróbálja meggyőzni a fiút, hogy tartson vele. Amikor Luke gyűlölettől izzva nemet mond, a sötét nagyúr kijátssza az adu kártyáját és elmondja neki, kicsoda is ő valójában. Az ifjú Skywalker úgy dönt, elmenekül a Sötét oldal és az imént megtudott igazság elől, így hirtelen ötlettől vezérelve a mélybe veti magát. Ez a sorozat legikonikusabb jelenete, efelől nincs kétség. A felejthetetlenül híres mondat meg ma már a popkultúra része.

+1. Ki lőtt először? (Star Wars: Egy új remény, 1977)

A mai napig vita tárgyát képezi, hogy ki lőtt először a kantinban: Han Solo vagy Greedo? A felújítások és újra kiadások során annyiszor megváltoztatták már ezt a jelenetet, hogy úgy fest ez örökre egy megválaszolatlan kérdés marad. Az eredeti forgatókönyv szerint azonban egyértelmű a válasz, Han lőtt először.

Wimmer Doro

Mementó (2000)

A Mementó az ezredforduló egyik legemlékezetesseb alkotása. A főszereplője Leonard Shelby (Guy Pearce) súlyos memóriazavarokkal küzd, a friss emlékek egyszerűen nem maradnak meg a fejében. Ezért mindent dokumentál. Polaroid képek, tetoválások és jegyzetlapok veszik körül. Ez önmagában sem lenne egy egyszerű felállás, de Shelby éppen arra vállalkozott, hogy megtalálja a felesége gyilkosát. Egy idő után már mindenki gyanús lesz neki, még önmaga is. A film egyébként a Memento Mori című novella adaptációja, amit a rendező Christopher Nolan öccse, Jonathan írt a ’90-es évek végén. A fivérek áltat írt forgatókönyv díjat is nyert a 2001-es Sundance filmfesztiválon.

A tetovált lány (2009)

A tetovált lány a klasszikus bűnügyi történetek alapjaira épül, mégis más, mint a hagyományos nyomozós filmek. Leginkább a helyszín és a főszereplők miatt. Adott egy nagymúltú skandináv család, akinek az egyik tagja 40 éve eltűnt a família egyik birtokáról. Lassan már mindenki elfelejtkezik a nőről, ám nagybátyja szentül hiszi, hogy valójában gyilkosság történt. Ezért felkér egy kétes hírű munkanélküli újságírót (Michael Nyqvist) és egy gót-stílusú hekker lányt (Noomi Rapace), hogy derítsék ki, mi is történt valójában. A páros pedig valami olyan dolgokra bukkan, ami sokkal sötétebb, mint hitték volna. A filmet a zseniális svéd író, Stieg Larsson azonos című regényéből készítették. Ám ez egy igazi posztumusz siker, Larson ugyanis, nem sokkal az első könyve megjelenése előtt meghalt.

M - Egy város keresi a gyilkost (1931)

Az M, a filmtörténet egyik legnagyobb klasszikusa. A ’30-as évek Németországában, teljesen felbolydul egy nagyváros élete, miután az utcán megölnek egy kislányt. A rendőrség nem találja a tettest, a városlakók pedig egyre frusztráltabbak lesznek. Az esemény a helyi bűnszövetkezetet sem hagyja hidegen, elhatározzák, hogy bármi áron, de megtaláljak és megbüntetik a gyilkost. A rendőrség ezután már csak azon dolgozik, hogy megakadályozza a lincselést. Fritz Lang első hangosfilmjének az az egyik legkülönlegesebb eleme, hogy még nem igazán szakadt el a néma korszaktól, így hangok nem játszanak akkora szerepet filmben, mint manapság. Ettől még simán felveszi a versenyt a mai sikerfilmekkel.

Titokzatos folyó (2003)

Jimmy (Sean Penn), Dave (Tim Robbins) és Sean (Kevin Bacon) gyerekkoruk óta ismerik egymást, egykor jóbarátok voltak, de aztán másfele vitte őket az élet. Sean időközben rendőr lett, Jimmy pedig amolyan bűnöző. Amikor váratlanul meghal a lánya a három férfi ismét összehozza az élet, az ügyben ugyanis Sean nyomoz. Ahogy egyre több részlet derül ki számára az esettel kapcsolatban, úgy lesz egyre egyértelműbb az is, hogy Dave titkol valamit és egyre jobban gyanússá válik.

Dennis Lehane 1965-ös regényéből Clint Eastwood rendezett filmet, azután, hogy a ’90-es évek közepén azt mondta, visszavonul. Sokak szerint nem is ez a legjobb filmje, de mégis van egy különleges hangulata, ami érdekessé teszi.

Szigorúan bizalmas (1997)

James Ellroy azonos című regényéből készült film, az ötvenes években játszódik Los Angelesben. A filmgyártás fővárosában minden a csillogásról szól. Egy nap különös gyilkosság történik, amelynek középpontjába a város egyik befolyásos és közkedvelt személyisége kerül (Kim Basinger). Az ügyön a legfurább nyomozó páros kezd el dolgozni. Ed Exley (Guy Pearce) az ész, Bud White (Russell Crowe) pedig az erő. Az egyikük komoly karrierre vágyik, a másikuk, meg egyszerűen csak a dolgát végezni, ezért nem nagyon kedvelik egymást. A nyomozásba bekapcsolódik a rendőrség aduásza is, aki valójában a helyi pletykalap szerkesztőjétől kapja a legjobb füleseket. Ám ez az ügy, közel sem olyan, mint a többi.

A filmet gyártó Warner Bros-nak annak idején nagyon nem tetszett, hogy Curtis Hanson rendező, a két főszerepeket az új-zélandi Guy Pearce-nek, és az ausztrál Russell Crowe-nak adta. A stúdió azt szerettem volna ha ezeket a szerepeket amerikai színészek kapják.

A bárányok hallgatnak (1991)

Azt talán kevesen tudják, hogy az Anthony Hopkins-t sztárra emelő alkotás valójában egy folytatás. A film alapjául szolgáló azonos című mű, Thomas Harris regény-trilógiájának a második része. Az első részből, a Vörös sárkányból Michael Mann forgatott filmet 1986-ban, de a zajos siker akkor elmaradt. A bőrnyúzó sorozatgyilkos után nyomozó, fiatal FBI-ügynök pedig komoly nyomot hagyott maga után. Az X-akták című sorozat kitalálója, Chris Carter bevallotta, hogy Jodie Foster karaktere nagyban befolyásolta, milyen legyen a sorozatbeli Dana Scully.

A vád tanúja (1957)

A krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie megszámlálhatatlanul sok jó bűnügyi történetet tett már le az asztalra, így nem is lehet kérdés, hogy minden időkegyik legnépszerűbb és legklasszikusabb detektív filmje is az ő egyik művének az adaptációja. A vád tanúja, egy lebilincselő bírósági dráma, amelynek központjában egy házaspár áll. Leonard Vole-t azzal vádolják, hogy megölt egy özvegyet, a férfinak azonban sem indítéka, sem alibije nincsen. Ügyvédje mégis hisz az ártatlanságában. Vole felesége azonban az ügyük ellen dolgozik, mikor a vád tanújává válik.

Az 1957-ben bemutatott film csattanóját olyan nagy titokban tartották, hogy még maguk a színészek sem tudták, mi fog történni. Csak a forgatás legvégén kapták meg a forgatókönyv utolsó 10 oldalát.

Wimmer Doro

Tom Hanks

Tom Hanks kétszer is koplalt, hogy abszolút hiteles legyen az általa megformált karakter. Először még 1993-ban, a Philadelphia című filmben játszott egy HIV fertőzött ügyvédet, a szerep kedvéért, pedig 12 kg-tól szabadult meg. Kapott is érte egy Oscar és egy Golden Globe szobrocskát. 2000-ben a Számkivetett címszerepe miatt dobott le magáról nem kevesebb mint 22 kilót. A film elején a hajótörést szenvedő FedEx futár még egy átlagos, aputestű figura, aki évekig egy trópusi szigeten vesztegel. A forgatás előtt Hanks meg is hízott egy kicsit, majd a munkálatok egy évre leálltak, mialatt a színész kő keményen éheztette magát, kókusztejen és rákon élt, iletve megnövesztette a haját és a szakállát is.

Anne Hathaway

Az amúgy is vékony Anne Hathaway a Nyomorultak főszerepéért fogyott el több mint 10 kilót még 2012-ben. A színésznő közvetlenül a forgatás kezdete előtt tartott egy 3 hetes tisztító kúrát, ami alatt 5 kg-t dobott le, a forgatás alatt pedig további 6 kilótól is megszabadult. Ez idő alatt napi 500 kalóriánál nem evett többet, vagyis leginkább két darab zabpelyhes keksz, némi retek, és egy kevés humusz volt a menüje. A szenvedései neki is hoztak egy Oscar-t.

Matthew McConaughey

Matthew McConaughey élete legdurvább fogyásával ért fel a karrierje csúcsára. A színész a 2013-as Mielőtt meghaltam című filmben játszotta el az AIDS beteg Ron Woodroof szerepét, amiért nem kevesebb, mint 30 kg-t fogyott. A szigorú diétája során rengeteg light kólát ivott, mellé pedig minden nap csak egy tojásfehérjét és egy szelet grillezett csirkemellet evett. A karakter megformálásért szinte az összes létező díjat be is zsebelt, természetesen élete első Oscarját is.

Jared Leto

A színész-énekes Leto-t is láthattuk már Joker szerepében, az Öngyilkos osztagban, de az ő karrierjének is a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakítása volt az eddigi csúcsa. egy A drogfüggő, HIV pozitív transzvesztita szerepéért Leto 18 kg-t fogyott úgy, hogy közel két hónapig szinte csak borssal fűszerezett citromos vizet ivott.

Beyoncé

A popzene koronázatlan királynője, a Dreamgirls című film főszerepe miatt adott le 7 kilót. Beyoncé a forgatást megelőző két hétben, Leto-hoz hasonlóan, csak citromlével, cayenne borssal és juharfa sziruppal ízesített vizet ívott, ami mellé maximum némi zöldséget evett, de azt is csak akkor, ha már nagyon hiányzott neki némi szilárd táplálék. A pozitív testkép elfogadásáért is küzdő színész-énekesnő, a forgatás után azt nyilatkozta, sose vállalkozna még egyszer ilyen megmérettetésre.

Matt Damon

1996-ban, még viszonylag a pályája elején Matt Damon is bevállalta az extrém fogyást a hiteles alakításért. A Bátrak igazsága című filmben egy drogfüggő katonát alakított, a szerep kedvéért pedig 18 kg-t dobott le magáról, amiért elég komoly árat fizetett. A mellékveséjét olyan stressz érte a drasztikus súlyveszteség miatt, hogy a színész csak egy igen hosszadalmas gyógyszeres kezelés után jött rendbe teljesen. Damon a Mentőexpedició egyik jelenetében is látható csont soványra fogyva, de az az átváltozás, már a CGI-szakember szorgos munkáját dicséri.

Natalie Portman

A sudár testalkatú Natalie Portman is bevállalta az önsanyargatást azért, hogy sikerre vigyen egy szerepet. A színésznő 2010-ben 10 kilóval lett könnyebb a Fekete hattyú balerinájaként. A tökéletes táncos alakot napi 5 óra edzéssel és egy dietetikus segítségével érte el. A szakember nagyon szigorú étrendet írt elő Portmannek, ami leginkább sárgarépából, grapefruitból és mandulából állt. A siker pedig nála sem maradt el, az alakításáért és az átalakulásáért kapott egy Oscar-, egy Golden Globe- és egy BAFTA-díjat is.

Liam Neeson

A kései akciósztár egy hitevesztett szerzetes szerepe miatt fogyott 10 kg-t még 2016-ban. Neeson azonban más sztárokkal ellentétben, nem szedte vissza egyből az elhagyott kilókat, hanem még egy kicsit fogyott, egy következő szerep kedvvért. A Watergate-botrányról szóló Mélytorok című film forgatása alatt, rendesen meg is változott a fizimiskája, ezért a sajtóban ezidőtájt többször is megjelent a halálhíre.

Martin Scorsese Némaság című filmjében amúgy a másik két főszereplőnek, Adam Drivernek és Andrew Garfieldnak is nagyon sokat kellett fogynia. Az előbbi 22, míg az utóbbi 18 kilót dobott le a szerepért.

Michael Fassbender

Az ír és német gyökerekkel is rendelkező fenegyerek 2008-ban fogyott le rettenetesen Az Éhség című film kedvéért, amelyben egy, bebörtönzött IRA tagot alakított. Fassbender mindössze 59 kilót nyomott a forgatás idején, amit egy 10 hétig tartó brutális diétával ért el. A az elején napi 1000 kalóriát engedett meg magának, amit ami az utolsó hónapban lecsökkentett napi 500-ra. De a színész a végén még ebben is meglátta a jót, mint mondta az egész a végén már egy amolyan spirituális folyamat volt, ami még némi alázatra is megtanította a pazarló fogyasztói társadalmunkban.

Christian Bale

Az átváltozás nagyestere a karrierje során többször is feszegette a teste határait. 2004-ben közel 30 kg-ot fogyott, hogy eljátszhassa az A gépész című film, inszomniás főhősét. Bale a forgatás kezdetén mindössze 54 kilót nyomott, amit egy több hónapos alma-kávé diétával ért el, a napi energiabevitele pedig nem haladta meg a 300 kalóriát. A színész a forgatás után szinte egyből megkezdte a felkészülést Batman szerepére, ami alatt 45 kilót szedett vissza, többségében izmok formájában. A színész nem olyan régen azt nyilatkozta, hogy ma már tuti nem csinálna ilyen hülyeséget.

Wimmer Doro

Margaret White - Carrie (1976)

Carrie anyja nem csak Stephen King legelső gonosz karaktere, hanem az egyik legjobb antihőse is. A vallási fanatista nő úgy nyomorítja meg a saját gyermekét, hogy észre sem veszi mit tesz. Az állandóan piszkált, félénk gimnazista lány a megértő és támogató otthoni közeg nélkül pedig hamar egy időzített bombává válik.

Piper Laurie, a Brian de Palma-féle legelső filmváltozat Margaretje úgy szerződött le a projektre, hogy végig azt hittem egy fekete komédiában vállalt szerepet. A színésznő szerint az anya fanatizmusát, megjelenését és úgy általában az egész lányét, egyáltalán nem lehetett komolyan venni. Ennek ellenére (vagy talán pont ezért), alakítása és Margaret fura karaktere örökre beleírta magát a filmtörténelembe.

Cujo - Cujo (1983)

A Cujo iskolapéldája annak, hogy a kevesebb néha tényleg több és nem csak a földön túli, misztikus lények, vagy a mentális zavarokkal küzdő emberek lehetnek velejéig romlottak. Néha elég egy hatalmas, veszett kutya és egy autójába beszoruló család is ahhoz, hogy összehozzon egy jó kis borzongást.

King szinte sosem bánt jó a női karaktereivel, (elég csak Carrie-ra, vagy Doloresra gondolni), de a Cujo esetében valahogy mégis sikerült összehoznia egy olyan szereplőt, akinek sorsáért komolyan aggódhatott a közönség. Donna Trentonban olyan erősen élt az anyai ösztön, hogy minden rettegését legyőzve szembeszállt egy hatalmas, veszett bernáthegyi kutyával is, csakhogy megmentese a fia életét. Cujo filmbeli verziója, a korai mércével mérten pedig tényleg félelmetesre sikerült.

Gage Creed – Állattetemtő (1989)

Gage egy tündéri, babaarcú, szöszke kisfiú. Legalábbis kezdetben. Egy végzetes napon elüti egy teherautó és egyből szörnyethal. Édesapja a gyásztól megbénulva a titokzatos és sötét mágiával övezett állattemetőben teszi őt végső nyugalomra. De azon a helyen, a holtak nem nagyon találnak nyugalmat, így Gage is visszatér az élők világába, de ezúttal már, olyan, mint egy démon.

A kissé morbid történet tökéletesen bemutatja azt, hogy a gyásszal járó fájdalom, hogyan tudja teljesen megzavarni az ember józan ítélőképességét, pláne olyankor, amikor valaki olyat veszít el az ember, akit még nagyon nem képes elengedni. Az Állattemetőt egyébként King saját bevallása szerint annyira rettenetesnek érezte, hogy nem is nagyon akarta befejezni.

George Stark - Halálos árnyék (1993)

A George Stark álnéven író Thad Beaumont-ra nem nagyon lehet másként tekinteni, mint a King alteregójára. Beaumont maga is sikeres író, ám néha annyira elmerül a munkában, hogy George Stark kezd szó szerint a fejére nőni. Thad teljesen más emberré válik, mikor George eluralkodik felette. Az író végül úgy dönt, hogy megszabadul a sötétebbik felétől és jelképesen el is temeti őt. Csakhogy George már hús-vér emberként visszatér a sírból és Thad életét követeli.

King sokszor beszélt arról a nyilvánosság előtt, hogy a ’80-as éveket gyakorlatilag alkohol- és drogmámorban lebegte végig, és arról is, hogy mennyire nehéz volt kilábalni ebből és maga mögött hagyni a függőségét. az pedig csak hab a tortán, hogy ezekben az években King is kiadott pár álnéven írt regényt.

Panoráma Szálló - Ragyogás (1980)

Stephen King talán az egyetlen olyan kortárs író, aki bebizonyította, hogy egyes helyek is tudnak legalább annyira gonoszak és félelmetesek lenni, mint a legdurvább pszichopaták vagy a legkegyetlenebb gonosztévők.

A Stanley Kubrick által feldolgozott remekműben nem Jack Torrence a leggonoszabb teremtmény, hanem maga a Panoráma Szálló, ami egy olyan embertelen hely, amely szörnyekké változtatja az embereket. A külvilágtól elzárt, tök üres hotel nem egy klasszikus, kisértet járta ház, hanem sokkal inkább a nagybetűs Gonosz lakhelye. Egyesek szerint ez a történet is King saját életének a lenyomata, a feltámadó gonosz szellemek, pedig az alkoholfüggőségből éppen kilábaló író hallucinációi is lehetnek.

Annie Wilkes - Tortúra (1990)

Stephen King kedvenc karaktere Annie Wilkes, kezdetben egy kedves és odaadó nő, aki teljesen véletlenül ráakad a kedvenc írójára, Paul Sheldonra, nem sokkal azután, hogy a férfi súlyos autóbalesetett szenved egy jegyes úton. A nő hazaviszi a fanatikus rajongással szeretett bálványát, és ápolni is kezdi. Az őrületbe hajló túszdráma pedig akkor veszi igazán kezdetét, miután Annie visszahozza Pault az életbe és ráveszi, hogy írjon csak és kizárólag neki egy regényt.

Az egykori ápolónő aza fajta csendes őrült, aki a világtól elzártan, ingerszegény környezetben él, így nem is nagyon tudja, hogyan kell megfelelően kapcsolatot teremteni a többi embertársával. Az ő karaktere azért különösen ijesztő, mert nem egy természetfelettiképességekkel megáldott szörny, hanem egy hús-vér ember, aki akár a mi szomszédunkban is élhetne csendesen.

Pennywise – Az I-II. (2017, 2019)

Az Az King egyik legismertebb és legfélelmetesebb antihőse. Valójában egy olyan földöntúli, alakváltó entitás, ami képes arra, hogy meglássa az emberek legbelsőbb félelmeit, majd azt ellenük fordítva felveszi annak alakját. Legáltalánosabb formája Pennywise, a cseppet sem barátságos bohóc, hiszen így tudja a legkönnyebben megszerezni a természetes táplálékát, a gyerekeket. A 27 évente feltámadó, és kiapadhatatlan étvágyú lény számára a gyermeki félelem a legízesebb a fűszer, amely sokkal élvezhetőbbé teszi az ételt.

Az Az egyébként a gyerekkorban elszenvedett traumák tökéletes alteregója, a regényben a két szálon futó történet pedig azt is kiválóan bemutatja, hogy a fiatalon elszenvedett sérelmeink hogyan hatnak ránk felnőttkorunkban is.

Wimmer Doro

Calvin Candie (Leonardo DiCaprio, Django elszabadul, 2012)

A megnyerő modora és a puccos ruhatára ellenére is egy velejéig romlott bandita. A kegyetlen ültetvényes élet halál harcot játszik a rabszolgáival és ha valamelyik mégis elszökne, azt kutyákkal vadásza le. DiCaprio pohártörős dühkitörése pedig az egyik legizgalmasabb jelenet a filmben.

Richie Gecko (Quentin Tarantino, Alkonyattól pirkadatig, 1996)

Tarantino az összes filmjében adott magának is kisebb-nagyobb szerepeket, mind közül mégis talán az Alkonyattól pirkadatigban felbukkan Richie Gecko a legérdekesebb. A pszichopata sorozatgyilkos és bátya, a rendőrség elől menekülve kikötnek egy mexikói sztriptízbárba, amiről hamarosan kiderül, hogy valójában egy vámpírtanya. Az ott töltött éjszaka során szinte mindenki meghal, Richie pedig vérszívóvá változik, és végül a bátya döf karót a szívébe.

Shosanna (Mélanie Laurent, Becstelen brigantyk, 2009)

A zsidó származását titkoló lány, akinek sikerül elmenekülnie Hans Landa kegyetlensége elől végül egy francia filmszínházban találja meg a végzetét. A mozigépészként dolgozó Shosanna egy elegáns vörös ruhában, kecsesen ál bosszút a teljes német vezérkaron, akik épp az ő mozijában tekintik meg a legújabb náci propagandafilmet és egyszerűen csak rájuk gyújtja a vetítőt.

Daisy Domergue (Jennifer Jason Leigh, Aljas nyolcas, 2015)

Daisy a fogoly Tarantino egyik legaljasabb és legvisszautasítóbb karaktere. Nem is igazán illeszkedik a rendező többi női főhőse közé, bár elég kemény fából faragtát őt is, nincs benne semmi, amitől kedvelni lehetne és pont ezért érdekes. Nő létére mégis egymaga sakkban a tartja a vadnyugat hét legelvetemültebb figuráját.

Aldo Raine (Brad Pitt, Becstelen brigantyk, 2009)

Az erős déli akcentusáról is ismert Aldo Raine az arrogáns és bosszúszomjas amerikai katonák ábrázolásának iskolapéldája. A főhadnagyról és a náciskalp-vadász kis csapatáról már a film elején kiderül, hogy egyáltalán nem szentek, sőt, sokkal inkább korlátolt, buta és kegyetlen gyilkosok.

Kaszkadőr Mike (Kurt Russell, Grindhouse – Halálbiztos, 2007)

Kaszkadőr Mike egy jóképű, pszichopata sorozatgyilkos, aki a Halálbiztosnak nevezett autójával ártatlan fiatal lányokat csábít el, majd autóbalestnek álcázva megöli őket. A szereppel Tarantino gyakorlatilag újra definiálta Kurt Russell karrierjét, akiről még az is kiderült, hogy fantasztikus humorérzékkel van megáldva.

Mr. Narancs (Tim Roth, Kutyaszorítóban, 1992)

Tim Roth a film felét vérbefagyva, a földön fetrengve, jajveszékelve tölti, de még így is, ő az egyik legizgalmasabb figura a történetben. Ő a farkasbőrbe bújt bárány, a beépített rendőr, aki persze már az elején elszúrja és ezért súlyos árat fizet.

Marquis Warren (Samuel L. Jackson, Aljas nyolcas, 2015)

Samuel L. Jackson gyakran bújhat a rendező legjobb főhőseinek a bőrébe. Így volt ez az Aljas nyolcas esetében is, ahol Marquis Warrenl a kegyetlen fejvadász szájából hangzik el a film legemlékezetesebb monológja is.

Jackie Brown (Pam Griernek, Jackie Brown, 1997)

Tarantino oly mértékben rajongott a ’70-es évek afro-amerikai filmjei iránt, hogy már a Ponyvaregényben is szerepet akart ajánlani gyerekkori hősének, Pam Griernek. A drogcsempész stewardessről szóló film Elmore Leonard Rum Punch című regényének adaptációja, amiben főszereplőt Jackie Burke-nek hívják, ám Tarantino Grier ikonikus szerepére, a Foxy Brown-ra utalva, megváltoztatta azt.

Django (Jamie Foxx, Django elszabadul, 2012)

Habár a nevében a D néma, Django maga egyáltalán nem az, a bosszúja pedig különösen nagyot szól. A rabszolgából lett fejvadásznak egyelen célja van mindössze, hogy megtalálja és kiszabadítsa egyetlen szerelmét Broomhildát. A Jamie Foxx által zseniálisan alakított flegma, fekete cowboy a valaha volt egyik legszimpatikusabb és leg szerethetőbb Tarantino karakter.

Hans Landa (Christoph Waltz, Becstelen brigantyk, 2009)

A csavaros eszű, a behízelgő modorú tiszt, a Tarantino kedvence. „Landa a legjobb karakter, akit valaha írtam, és lehet, hogy nem is fogok nála jobbat írni soha. Írás közben nem is tűnt fel, hogy egy nyelvzseni. Valószínűleg ő azon kevés nácik egyike, aki tökéletesen beszéli a jiddist" - mondta a rendező. A Landát játszó Christoph Waltz 2010-ben Oscar-díjat is kapott ezért a szerepért.

Mr. Szőke (Michael Madsen, Kutyaszorítóban, 1992)

Tarantino első filmjében a szőke a legsötétebb szín az összes közül, Mr. Szőke ugyanis a rendező legkegyetlenebb, legszadistább karatere, aki zenei aláfestéssel vagdos le füleket, puszta információszerzés céljából. Michael Madsen figuráját egyébként Victor Vega-nak, vagyis ő nem más, mint a Ponyvaregényben szereplő Vincent Vega testvére.

Jules Winnfield és Vincent Vega (Samuel L Jackson, John Travolta, Ponyvaregény, 1994)

A heroin függő és a vallásos, bibliából idézgető bérgyilkos páros olyan, mint a só meg a bors. Külön-külön is érdekesek, de mindenki tudja, hogy összetartoznak. Vincent Vega és Jules Winnfield két balhé között szívesen elmélkedik az élet nagy kérdéseiről, de míg az egyikük a hit segítségével próbálja meg felébreszteni a lelkiismeretét, addig a másikuk képtelen arra, hogy kiszálljon a bizniszből.

Beatrix Kiddo (Uma Thurman Kill Bill 1-2., 2003-2004)

Kétség nem fér hozzá, Tarantino legnagyobb hatású karaktere a bosszúszomjas Mennyasszony, vagyis Beatrix Kiddo. A saját esküvőjén rendezett mészárlást csodával határos módon túlélő egykori bérgyilkosnő listát állít és egytől-egyig mindenkit megöl, aki pokollá tette az életét. Uma Thurmannak azóta sem volt ennél jobb vagy emlékezetesebb alakítása a filmvásznon. A kétrészes eposz meglepően egyszerű és gyors lezárása pedig egyszerűen zseniális.

Wimmer Doro

Farkas (2013)

Az X-Men filmek egyik állandó szereplője Hugh Jackman, vagyis a Rozsomák, akit máig érthetetlen módon a magyar fordítók Farkasnak kereszteltek. Jackman mind az eredeti, mind pedig az Elsők szériában is feltűnik, és egyre érdekesebbé válik a titokzatos múltja, így csak idő kérdése volt, hogy a figura mikor kap egy saját történetet. Jackman nevét a közelmúltban a Guinness rekordok könyvébe is bejegyezték, miután eddig kicsit több mint 16 éven keresztül játszotta Rozsomák szerepét.

Felhangolva (2010)

A 2000-es évek elején Judd Apatow volt a vígjátékok koronázatlan királya. A nagysikerű romkomjának, a Lepattintvának egyik legérdekesebb mellékszereplője pedig az a brit popsztár volt, aki miatt a főhőst elhagyta a csaja. Aldous Snow (Russell Brand) és a kegyeit kereső szállodamenedzser (Jonah Hill) két évvel később kapott egy saját filmet is, amiben Hill karaktere átváltozik egy lemezkiadó menedzserévé, de a személyisége lényegében ugyan az marad. A zeneipart is kifigurázó roadmovie egyesek szerint még jobban is sikerült, mint a Lepattintva.

Jumanji – Vár a dzsungel (2017)

Miután számos hollywoodi alkotás meglovagolta a ’80-as évek retro hullámát, csak idő kérdése volt, hogy a synthwave betétekkel teletűzdelt sztorikat mikor váltja fel a ’90-es évek grunge stílusa. Ebbe a trendbe csatlakozott bele a Marvel-kapitány és a Jumanji: Vár a dzsungel is, aminek van egy 1996-os és egy jelenkorban is játszódó történetszála. A második Jumanji film az elsővel ellentétben szinte végig az ördögi játékban játszódik. Talán pont ezért, de az új kaland 2017 egyik legnagyobb sikere volt, idén karácsonykor pedig jön a második szint.

Jay és Néma Bob visszavág (2001)

A ‘90-es évek egyik legikonikusabb filmjében, Kevin Smith Shop-stopjánban, annyira népszerű lett az eredetileg csak biodíszletnek szánt két mellékszereplő, Jay és Néma Bob, hogy a rendező végül több más filmjében is megjelenítette a vegyesbolt előtt ácsorgó léhűtőket. Smith 2001-ben egy saját filmet is írt a két füves csávónak. A Jay és Néma Bob visszavág a korábbi sikerek ellenére leginkább csak arról maradt emlékezetes, hogy a b*meg szó 248-szor hangzik el a kicsit több, mint 100 perces játékidő alatt.

Machete (2010)

A Machete története messzire nyúlik vissza és eléggé szövevényes. A Danny Trejo által alakított figura először a tipikusan B-kategóriás rendező, Robert Rodriguez gyerekbarát filmjében, a Kémkölykökben tűnt fel pár percre, aztán a Grindhouse egyik kamuelőzetesében árnyalták tovább a bozótvágós mexikói karakterét. Sem a Kémkölykök, sem a Grindhouse nem aratott osztatlan sikert, Rodriguez, a trashfilmek királya mégis úgy döntött, hogy ad egy esélyt és egy saját filmet a méltán híres Machete bácsinak.

Annabelle (2014)

A Démonok között 2013 egyik legnagyobb meglepetése volt. A kritikusok és a nézők is imádták a James Wan által rendezett kísértethorrort, ami bebizonyította, hogy rejlik még lehetőség ebben a műfajban. Még meglepőbb volt, amikor filmet nem egy folytatás, hanem egy spin-off követte. Az Annabelle már nem annyira nyűgözte le a kritikusokat, a közönség viszont rajongott érte, olyannyira, hogy idén már a sorozat harmadik része is a mozikba került.

Legendás állatok és megfigyelésük (2016)

A Harry Potter könyvek és filmek óriási sikere után biztosra lehetett venni, hogy a Warner bővíteni fogja a már amúgy is tágas Potter-galaxist. A varázslótanoncok története annyira szerteágazó, hogy milliónyi spin-off lehetőségét rejti magában, így a stúdió eleinte nem is tudta, hogy merre induljon a varázsvilágban. Az első információk még arról szóltak, hogy a Warner egy Göthe Salamanderről szóló áldokumentumfilmet készít elő, végül inkább Rowlingra bízták a különc magizoológusról szóló film forgatókönyvét. A kezdeti sikerek után a Warner be is jelentette, hogy az új sozatot öt részesre tervezik.

Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet (2016)

A Harry Potterhez hasonlóan, gyakorlatilag a Star Wars is a spin-offok végtelen tárházát rejti magában. A Disney égisze alatt újraindított univerzumnak eddig azonban elég vegyes a fogadtatása. Az első film, a Lázadókról szóló Zsivány egyes hangos sikert aratott 2016-ban, a kritikusok és a rajongók szerint az volt a legjobb Star Wars film, az első trilógia óta, de a következő rész, a tavaly a bemutatott Solo már elég nagy bukás lett. A pénztáraknál legalábbis. A rajongók keménymagja természetesen Han Solo eredettörténetét is imádta.

A Bourne-hagyaték (2012)

A Bourne-trilógia lezárása után a korábbi főszereplő, Matt Damon és a rendező, Paul Greengrass sem akarta tovább folytatni a szériát, de a Universal mégis ragaszkodott egy negyedik részhez. A spin-off forgatókönyvét, a korábbi filmeket is jegyző, Tony Gilroy írta meg, aki tulajdonképpen csak annyit tett, hogy Jeremy Renner személyében bevezetett egy új karaktert a Bourne-univerzumba, ami egy tv-sorozat formájában most még tovább fog bővülni. A CIA-programját, a Treadstone-t bemutató szériának egyelőre még nincs premierdátuma.

Halálos iramban: Hobbs & Shaw (2019)

A végeláthatatlan autós-üldözős sorozat hetedik és nyolcadik részének egyik legemlékezetesebb pillanatai azok a jelenetek voltak, amelyben Luke Hobbs és Deckard Shaw egymást oltogatta. Dwayne Johnson és Jason Statham olyan szórakoztatóan tudta utálni egymást, hogy a Universal egyből beállt egy olyan spin-off mögé, ami a nagyobb teret ad Hobbs és Shaw viszályának. A történet pedig a főgonoszt játszó Idris Elbával és Shaw titkosügynök húgával, Vanessa Kirby-vel válik teljessé.

Wimmer Doro