#hagyj

És akkor most eltakarodhatsz a jó büdős picsába :)

Szeretnél, de még nem.

Jönnél, nem maradsz.

Itt vagy de elhagysz.

Hangosan suttogok.

Csendben zokogok.

Várom hogy meglásd,

Amit a szemeddel nem látsz.

Érezned kell hogy zuhanok,

Matek. Persze alsó osztályban ez egy számolás, nem pedig estéken át tarzó forgás.

Idősebbként erről annyit jut eszembe, hogy Ő és én. Meg persze a lány aki kellett neki mellém. A szituációt élvezte, az önbizalmát megszerezte, hisz rajtam kívül más is nézegette.

Azzal senki nem törődött, hogy összetörtem, hogy összetörök a mai napig.

Hogy az önértékelésem valahol a kút alján fuldoklik.

Nem érti miért zavar a közös képük. Úgy gondolom, nem egészséges, ha még mindig őrzi a közös emlékük. Nem érti miért fáj, ha követi. Hogy miért? Kérdezd az önbizalmam.. lehet pont a lánynál van, ha nálad nincs. Hiszen közösen vettétek el emlékszel?

Kívánom magamnak a legjobbakat. És meg is fogom kapni.