#egynap

“Ha egy napra minden úgy lenne, mint régen,

Úgy lenne, hogy tudom ki, és tudom miért vagyok.

Ha egy napra elhinném, hogy vannak még jó dolgok.

Ha egy napig nem fájna minden rossz emlék.

Ha egy napig volna boldogság,

S nem lenne  kegyetlen valóság.

Ha egy napra szerelembe eshetnék,

Hogy tudom szeretek és szeretve vagyok,

Hogy élek és élni hagyok.

Ha egy napig így élhetnék...

Azt hiszem boldog lehetnék.”

Egy nap majd elmúlik. Elmúlnak a rémálmok, amik éjszaka felriasztanak. Elmúlnak a kósza agyszülemény alkotta tévképzetek, amik nem hagytak sokszor nyugodni. Elmúlik a gyász, a harag, a köd, a kétely, a könny, az elfojtott indulatok, a csönd, a kiáltás, a sikoly, és a rossz. Elmúlik a jeges félelem is, ami olyan sokszor szivárog vér helyett az ereimben, hogy megdermedek és képtelen vagyok a mozgásra.  A folyton sajgó hiányt enyhíti az idő, és az édes emlékek keserédessé fognak válni. Nem lesz már minden ugyanaz. Más lesz.

Egy nap majd elszállnak a gondok, a féltékenység, a sértődések, az indulatok, a meggondolatlanság által átitatott szavak és tettek. Nem lesznek sztereotípiák, se ártó szándék és erőszak. Pártfogolttá válik a múlt, jelen és a jövő. Nem játszanak többé egymás ellen. Nem lesz már minden ugyanaz. Jobb lesz.

Egy nap majd a szavak éppolyan értékesek és hitelesek lesznek, mint a tettek és fordítva. Nem lesz hazugság, sem kertelés csak a való igaz. Az eddig csak dédelgetett álmokból lett tervek, lassan de biztosan valóra válnak és utat törnek majd a még a meg nem valósult jövő elé. Láthatóvá válik, majd ki dolgozik neked, veled, vagy éppen ellened. Nem lesz már minden ugyanaz. Szebb lesz.

Egy nap majd a kérdésekre válaszokat kapsz. Ha beszélsz, meghallgatnak, és hallgatsz, mikor beszélnek. Nem lesz zaj mikor csöndre vágynál vagy éppen fordítva és jókor leszel jó helyen. Ha vársz valamire az megérkezik, ha szeretsz valakit az viszont szeret és ha előre léptél egyet nem lesz az a súly, ami visszarántson. Nem lesz már minden ugyanaz. Több lesz.