Csoki dombok a rejtélyes szigeten
A FĂŒlöp-szigeteken rejtĂ©lyes kĂ©pzĆdmĂ©nyeket lĂĄthatunk, melyeket egy közel 150 nĂ©gyzetkilomĂ©teres nemzeti park foglal magĂĄba. A Bohol sziget közĂ©psĆ rĂ©szĂ©n szinte tökĂ©letesen egyforma, fĂ©lgömb alakĂș dombok sorakoznak, mintegy 1500 pukli domborodik ki a környezetbĆl. Itt egy mĂ©szkĆfennsĂk terĂŒl el, melynek kĂŒlönlegessĂ©ge, hogy a dombokon egyetlen fa se nĆ, csak fƱ adja a növĂ©nyzetet, holott a csokolĂĄdĂ© dombok között sok fa zöldĂŒl. A dombokat beborĂtĂł kemĂ©ny szĂĄrĂș fƱ az esĆs idĆszakban ĂŒde zöld szĂnben pompĂĄzik, de a szĂĄraz Ă©vszakban â ami ezen a vidĂ©ken februĂĄr Ă©s mĂĄjus között van â elsĂĄrgul, vagy inkĂĄbb csokolĂĄdĂ© barnĂĄra vĂĄlt Ă©s a buckĂĄk ekkor csokikupacokra hasonlĂtanak. Ăssze-vissza szĂ©trakott szĂ©nakazlakra hasonlĂtanak. Ennek a lĂĄtvĂĄnynak köszönhetĆ az elnevezĂ©sĂŒk is. A dombok magassĂĄga azĂ©rt eltĂ©rĂ©st mutat, a 30 mĂ©teres pĂșpoktĂłl egĂ©szen a 100 mĂ©teres kiemelkedĂ©sig vĂĄltakoznak. KeletkezĂ©sĂŒkre pontos magyarĂĄzat nem ismert, de az egyik elkĂ©pzelĂ©s szerint tenger alatti vulkĂĄnkitörĂ©s eredmĂ©nyei, mĂĄs vĂ©lemĂ©nye rĂ©gmĂșltbĂłl szĂĄrmazĂł korallzĂĄtonyok maradvĂĄnyaikĂ©nt azonosĂtjĂĄk Ćket, melyeket Ă©vmilliĂłk alatt az idĆjĂĄrĂĄs, az esĆzĂ©sek Ă©s az erĂłziĂł formĂĄlt ilyen tökĂ©letesre csiszolttĂĄ.  A CsokolĂĄdĂ©-dombok mĂĄsik kĂŒlönlegessĂ©ge, hogy mĂĄs, mĂ©szkĆ borĂtotta terĂŒletektĆl eltĂ©rĆen a halmok gyomrĂĄban nem alakultak ki barlangrendszerek. Persze nem csak tudomĂĄnyos magyarĂĄzatok lĂ©teznek, a szigetlakĂłk is kĂŒlönbözĆ legendĂĄkat csatolnak a kĂ©pzĆdmĂ©nyek keletkezĂ©sĂ©hez. Az egyik monda szerint kĂ©t dĂŒhös ĂłriĂĄs napokon keresztĂŒl sziklĂĄkkal dobĂĄlĂłzott vitĂĄjuk lerendezĂ©sĂ©nek cĂ©ljĂĄbĂłl. VĂ©gĂŒl amikor belefĂĄradtak a kĂŒzdelembe, bĂ©kĂ©ben eloldalogtak, de a harc nyomait a dombok jelzik, melyek a sziklĂĄkbĂłl szĂŒlettek. Egy mĂĄsik legenda szerint egy ĂłriĂĄs szerelmes lett egy halandĂł lĂĄnyba Ă©s elhatĂĄrozta elrabolja. De mindhiĂĄba, mert a lĂĄny nem viszonozta az ĂłriĂĄs Ă©rzĂ©seit, Ă©s belehalt bĂĄnatĂĄba. A CsokolĂĄdĂ©-dombok pedig az ĂłriĂĄs könnycseppjei, melyek sziklĂĄvĂĄ vĂĄltak Ă©s e szomorĂș törtĂ©net emlĂ©kekĂ©nt maradtak fent, de persze ez csak a helyiek egyik mesĂ©je. 1988-ban a Choclate Hills-t a harmadik legnagyobb geolĂłgiai kĂ©pzĆdmĂ©nynek nyilvĂĄnĂtottĂĄk, majd 2006-ban az UNESCO listĂĄjĂĄra is felkerĂŒlt. A szigeten az ĂĄllatfajok terĂŒletĂ©n is talĂĄlhatunk egy rendkĂvĂŒli Ă©rdekessĂ©get, a koboldmakit. Ez a faj 1990-ben mĂ©g veszĂ©lyeztetett volt, mostanra ĂĄtsoroltĂĄk a mĂ©rsĂ©kelten fenyegetett kategĂłriĂĄba Ă©s a szigeten rezervĂĄtumban segĂtenek a faj fenntartĂĄsĂĄban. AprĂł, 8-16 cm  magas, majom-fĂ©lmajomszerƱ Ă©lĆlĂ©ny. Igen jellegzetesek hatalmas szemei, melyek az Ă©jszakai Ă©letmĂłd elengedhetetlen feltĂ©telei, rovarokkal, kisebb gyĂkokkal, kistestƱ madarakkal tĂĄplĂĄlkozik. A koboldmaki nem csak az emberi tĂ©nyezĆktĆl, Ă©letterĂŒk erdĆirtĂĄsok rĂ©vĂ©n törtĂ©nĆ csökkenĂ©sĂ©tĆl szenvednek, hanem a szuicid hajlamĂșak is, gyakran stressz hatĂĄsĂĄra öngyilkos lesz: nem eszik, nem iszik, vagy kĂĄrt tesz magĂĄban. Read the full article












