Kamcsatka Oroszország legnagyobb kelet-ázsiai félszigete, mely a Bering-tenger és az Ohotszki-tenger között fekszik. A Pacifikus-hegységrendszer tagja a félsziget mintegy 2 millió éve alakulhatott ki. Rendszeresen vulkáni működést észlelhetünk, mert a Csendes-óceáni és az Eurázsiai kőzetlemezek illeszkedése tektonikus mozgásokat eredményez a mai napig.
Kamcsatkán a legnagyobb város Petropavloszk-Kamcsatszkij az Avacsa-öbölben fekszik. A kamcsatkai fĂ©lsziget 1250 km hosszĂşságĂş Ă©s számos kĂĽlönleges termĂ©szeti kĂ©pzĹ‘dmĂ©ny sorakozik ezen a terĂĽleten, noha az idĹ‘járása kivĂ©telesen hideg. A vulkanikus terĂĽleten több, mint 180 vulkán helyezkedik el, melybĹ‘l 29 a mai napig aktĂv tevĂ©kenysĂ©get mutat Ă©s 19 vulkán UNESCO világöröksĂ©gi vĂ©delem alatt áll. A legmagasabb a Kljucsevszkaja Szopka (4750 mĂ©ter), mĂg a legaktĂvabb a Kronot-vulkán. A három leglátogatottabb a Petropavlovszk-Kamcsatszkijhoz közelebb fekvĹ‘ Korják-, Avacsa- Ă©s Kozel-vulkánok. Gyakori a földrengĂ©s is a fĂ©lszigeten, a legutolsĂł komoly erĹ‘ssĂ©gű rengĂ©s 2006-ban volt, a Richter-skála szerinti 7,2 erĹ‘ssĂ©ggel.
A fĂ©lszigeta GejzĂrek völgyĂ©nek is otthont ad, lepipálva az izlandi gejzĂrvilágot. Számos bĹ‘vĂzű folyĂł is átszeli a fĂ©lszigetet, köztĂĽk a leghosszabb a Kamcsatka folyĂł a maga 758 kilomĂ©teres hosszával. A helyi lakosok leginkább halászásbĂłl Ă©s vadászásbĂłl Ă©ltek Ă©s gyűjtögetĂ©sre nincs egĂ©sz Ă©vben lehetĹ‘sĂ©g, a zord idĹ‘járás miatt gyakran a föld alatti ĂĽregekben vĂ©szeltĂ©k át a tĂ©li idĹ‘szakot. Alaszkával hasonlatos idĹ‘járás nehezĂti az Ă©letĂĽket.  ElsĹ‘sorban a fĂ©lsziget PetropavlovszktĂłl távol esĹ‘ rĂ©szein Ă©l a mindössze tĂzezer lelket számlájĂł Ĺ‘slakosság, akik leginkább barna medve vadászatábĂłl, halászatbĂłl Ă©s prĂ©mkereskedelembĹ‘l Ă©lnek. Oroszország legritkábban lakott terĂĽlete ez a vidĂ©k.
Az itt Ă©lĹ‘ eszkimĂł nĂ©pcsoportok az Ă©szaki terĂĽleteken nomád állattartással foglalkoztak Ă©s tengeri emlĹ‘sök-, bálna-vadászattal. Sajnálatosan a szovjet hadsereg rakĂ©takĂsĂ©rleteket folytatott a fĂ©lszigeten Ă©s ennek következmĂ©nyekĂ©nt nehĂ©zfĂ©mekkel Ă©s nukleáris sugárzással szennyezĹ‘dött a terĂĽlet. Az oroszok számára Ăgy 1989-ig, a kĂĽlföldi turistáknak 1990-ig zárt terĂĽlet volt, nem lehetett látogatni.
A fĂ©lsziget számos ritka Ă©lĹ‘lĂ©nynek is otthont ad, köztĂĽk a pĂ©zsmapockoknak, a kamcsatkai barnamedvĂ©nek, rozsomáknak, szirti sasnak, Ă©s mĂ©g sorolhatnám. A fĂ©lsziget partjainál nagy számĂş kĂ©k bálna populáciĂł is Ă©l, valamint a legnagyobb eurázsiai lazacĂvĂł-hely a Kuril-tĂł. A kĂ©k hátĂş lazacok kĂ©sĹ‘ nyáron Ă©rkeznek a Kuril-tĂłhoz. Miután a Csendes-ĂłceánrĂłl beĂşsznak az Ohotszki-tengerre, mĂ©g 40 kilomĂ©tert kell megtenniĂĽk felfelĂ© az Ozernaja folyĂłn. Kamcsatkán a lazac minden Ă©let forrása. A Föld lazacainak egynegyede itt kezdi az Ă©letĂ©t. Az elsĹ‘ lazacok a nyár elejĂ©n Ă©rik el a folyĂł alsĂł szakaszát. VĂ©gĂĽl jĂşliusban a lazacok több hulláma is elĂ©ri a folyĂł felsĹ‘ szakaszát, Ă©s beĂşsznak a Kuril-tĂłba. A tĂł ilyenkor a sasok Ă©s a barnamedvĂ©k Ă©lĂ©skamráját alaposan feltölti. A mackĂłk naponta mintegy kĂ©t kilogrammot is hĂzhatnak, Ă©s a 4 hĂłnapig tartĂł Ăvás eredmĂ©nyekĂ©nt akár 15centimĂ©ter vastag zsĂrrĂ©teg is nĹ‘ rajtuk, amivel átvĂ©szelhetik a telet. A bocsok az elsĹ‘ kĂ©t három Ă©vben anyjuk nyomában járnak, Ă©s megtanulják kiaknázni a lazacvándorlást. Az ĂłriásrĂ©tisasok szintĂ©n a Kuril-tĂłnál találnak menedĂ©kre. A 80 nĂ©gyzetkilomĂ©teres kráter vize a vulkán melege miatt nem fagy be. Sok madár itt vĂ©szeli át a hat tĂ©li hĂłnapot.
Read the full article