A meglepett oroszlán - Izraeli légicsapás Szíriában
2013. január 30-án az izraeli légierő meglepetésszerű támadást hajtott végre Szíria területén. Kezdetben egymásnak ellentmondó és csak hétfőn megerősített információk szerint egy szír kutatóközpontot – amely inkább vegyi és biológiai fegyverraktár volt – és egy fegyverszállító konvojt ért támadás. Bassár el-Aszad megtorlással fenyegette meg Izraelt.
Kövesd a Körképet a Facebookon!
Kétséges azonban, hogy a polgárháború miatt meggyengült szír kormány képes lenne valamilyen katonai akciót véghezvinni, ugyanis az könnyen a rezsim bukásához vezetne. Szíria ugyanis nemcsak katonailag merült ki, hanem legnagyobb és legjelentősebb szövetségese – Oroszország – is egyre inkább kihátrál Aszad mögül.
Izraeli F-15-ös felszállás közben. Valószínűleg egy ilyen típusú repülőgép bombázott Szíriában
Miközben a világ és Izrael a választásokkal volt elfoglalva, nem kapott nagy jelentőséget az a bejelentés, hogy január 27-én az izraeli kormány figyelmeztette Szíriát, pontosabban el-Aszadot: ne adja át vegyi fegyvereit Tel-Aviv ellenségeinek, főként a libanoni Hezbollahnak.
2013. január 30-án az izraeli légierő lépett, s lebombázott egy szíriai kutató központot Dzsamraja térségében, Damaszkusztól északnyugatra. A szíriai hadsereg szerda esti közleményében bejelentette: legalább két ember életét vesztette, öten megsebesültek és jelentős anyagi károk keletkeztek.
Később azonban ezt a hírt cáfolták. A New York Times meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva közölte: történt ugyan légitámadás szerdán hajnalban, de nem szíriai katonai kutatóközpont, hanem egy légvédelmi rakétákat szállító konvoj ellen. A forrás szerint a rakomány orosz SA-17 jelzésű középtávolságú rakétákat tartalmazott. Ezek a Hamász kezébe kerülve kiegyenlítették volna az erőviszonyokat, komoly fejfájást okozva az izraeli légierőnek.
Végül Ehud Barak izraeli védelmi miniszter vasárnap Münchenben közvetve elismerte, hogy az izraeli légierő Damaszkusz közeli katonai létesítményeket bombázott. Kiderült, hogy légvédelmi rakétákat szállító járműveket ért találat, amelyek berobbantak és kárt tettek a kutatóintézetben.
Ehmud Barak vasárnap közvetve elismerte a bombázást
2007 óta most fordult elő először, hogy Izrael légitámadást hajtott volna végre szíriai objektumok ellen. 2007. szeptember 26-án az izraeli légierő az al-Kibár sivatagban egy használaton kívüli építkezést bombázott le. Sokáig nem lehetett tudni valójában mit is bombázott Izrael, csupán egy évvel később jelent meg az első hivatalos értékelés, de az is az USA-ban: „a titokban épített nukleáris reaktor volt, mely plutónium előállítására lett volna alkalmas .”Azóta nem történt ilyen légicsapás, bár még 2012 októberében a Golán-fennsíkon is zajlott egy kisebb határkonfliktus, amikor az izraeli és a szíriai hadsereg átlőtt egymásra a határon.
A szíriai külügyminisztérium csütörtökön az ENSZ-nél tiltakozott a Damaszkusz melletti katonai kutatóközpont elleni izraeli légicsapás miatt. A minisztériumba kérették a két ország határán, a Golán-fennsíkon megfigyelő feladatokat ellátó ENSZ-misszió parancsnokát, és hivatalos panaszt nyújtottak át neki a légicsapás miatt.
Egyúttal jelezték: Szíria fenntartja magának a jogot egy megfelelő válaszlépésre. A szír kormány új katonai egységeket helyezett el a Golán-fennsík közelében, miközben a libanoni hadsereg is megerősítette állásait. Ezenkívül Jordánia is csapatokat küldött a Jordán folyó mellé.
Izraelben a bombázás hírére a lakosság gázmaszkokat vásárolt, felkészülve egy esetleges szíriai vegyi ellencsapásra
Az izraeli támadás időpontja nem volt véletlen. Egyrészt kihasználták, hogy a világ figyelme az izraeli választásokra terelődött. Másrészt a 2012-es novemberi gázai konfliktust, habár politikai szempontból a Hamász nyerte meg, katonailag elég súlyos veszteségként könyvelhette el. A Hamásznak szüksége van új fegyverekre, hogy pótolja a veszteséget. Elsősorban légvédelmi fegyverekre, hogy ellensúlyozza az izraeli légierő fölényét.
S itt jön képbe Szíria: Damaszkusz a Hamász legnagyobb fegyverszállítója évtizedek óta, s rendszerint orosz gyártmányú hadianyaggal látják el a terrorista szervezetet. Másodsorban komoly ütőkártya lett volna Hamásznak, ha a kezébe kerülnek a szír vegyi fegyverek. Harmadrészt pedig úgy tűnik, hogy Oroszország egyre inkább kihátrál Aszad mögül, magára hagyva a szövetségesét.
A szíriai polgárháború kezdete óta Moszkva az Aszad-rezsim legnagyobb támogatója volt. Többször (akkor még Kínával együtt) nemmel szavazott az ENSZ-ben a szíriai határozatok kapcsán, fegyverrel és szakértőkkel látta el a szíriai hadsereget. Az izraeli légitámadás ellen Damaszkuszon kívül Moszkva tiltakozott a leghangosabban. Az orosz külügyminisztérium kijelentette: “Ha ez az információ igaznak bizonyul, akkor egy szuverén állam területén lévő célpontok elleni nem provokált támadásokkal van dolgunk, ami az ENSZ-alapokmány durva megsértését jelenti, és elfogadhatatlan” Habár az orosz vezetés és Putyin továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy a szír elnök távozása nem lehet feltétele a konfliktus megoldásának, már számolnak a rezsim bukásával.
Legalábbis ezt a lehetőséget erősítik az orosz nyilatkozatok, mint pl. Medvegyevé: „Úgy gondolom, hogy [Bassár el-Aszad] hatalmon maradásának esélyei minden nappal, minden héttel, minden hónappal egyre csökkennek.” Ezzel párhuzamosan felröppent a hír, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton Münchenben találkozott a szíriai ellenzék képviselőjével. Ezt azonban Moszkva később cáfolta.
Más jelei is vannak annak, hogy az orosz vezetés egyre inkább számol Aszad bukásával. 2013. január 16-án bezárták az aleppói orosz konzulátust. Január végéig mintegy száz orosz állampolgár hagyta el Szíriát és menekült Moszkvába. Az orosz Földközi-tengeri flotta pedig a térségben hadgyakorlatot tartott. Valójában az orosz hajók azért vannak ott, hogy segítséget nyújtsanak egy nagyobb méretű evakuáció esetén. Becslések szerint mintegy 50 000 orosz származású kettős állampolgár él Szíriában.
Az orosz flotta készenlétben Szíria közelében, ha evakuálni kellene az orosz állampolgárokat
Az izraeli vezetés a szíriai bombázással nyilvánvalóvá tette, hogy nem engedi, hogy Aszad a hadieszközeit, netán a vegyi fegyvereit más országoknak vagy csoportoknak adja, amelyet felhasználnának Izrael lakosai ellen. A légicsapás azonban jóval több volt egy Szíria elleni preventív jellegű csapásnál: üzenet és figyelmeztetés volt egyben Iránnak is: Ha tovább folytatja nukleáris programját, akkor könnyen a szír kutatóközpont és atomreaktor sorsára juthat.
Felhasznált források: itt, és itt
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!
