Levél neked, mert láttalak a facebookon.
Remélem boldog vagy. Nem, nem szarkazmusból mondom. Látom éled az életed, mintha soha nem lettem volna neked. Amivel persze semmi gond nincs, hiszen legalább neked és nekem is sikerült tovább lépni. Nagyon sokat álmodoztam arról a napról mikor visszajössz. Aztán hónapok elteltével be kellett látnom, hogy felesleges. Utáltam Őt, akivel utánam együtt voltál. Belegondoltam, vajon boldogabb vagy-e? Jobban szereted-e nálam? Fontosabb-e neked? Bár velem a kapcsolatod se tartott tovább 1-2 hónapnál tovább, még is féltem, hogy mikor találod meg azt az embert, akibe teljesen beleszeretsz. Ismerlek. Éreztem, hogy valami nincs rendben még akkor is, ha már több hónapja nem beszéltünk. Bár ezt lehet, hogy már csak én mesélem be magamnak. Elengedtelek már! Hagyom, hogy éld az életed és többet nem sírok utánad, nem várlak úgy vissza, mint egy kölyök kutya, nem állok az utadba. Viszont teljes szívemből azt kívánom neked, hogy boldog legyél! Ha nem is velem, kívánom, hogy megtaláld azt az embert, akit neked szánt a sors és a világ legboldogabb embere legyél! Hogy egyszer szép és egészséges családod legyen, hogy sikeresen megvalósítsd az álmaidat, hogy ne legyen akadály az életedben és olyan életed legyen, amilyet mindig is szerettél volna!
Üdv: a lány akinek sokat tanítottál!
