FeelMyPride.

Bántani én nem akarlak,

szavaimmal betakarlak,

el-elnézlek, amíg alszol.

Én sohasem rád haragszom,

de kit bántsak, ha nem téged,

az én vétkem, a te vétked,

mert akarva, akaratlan,

halálom hordod magadban,

s a fiammal, akit szültél,

halálom részese lettél,

és történhet már akármi

történhető, e világi,

oldhatatlan köt hozzád

a magasztos bizonyosság,

világrészek, galaktikák

távolából is mindig rád

emlékeztet ez a vétked.

Az álmomban sétáltam egy Budapesti napsütötte fényes utcán.. szinte éreztem a hátamon a nap melegét. Nyomkodtam a telefonom és egy pillanatban felnéztem es ott álltál teljes valódban.

Minden erő elhagyta a testem. Azt éreztem kifut a lábam alól a talaj. Majd mikor kezdtem eldőlni , közelebb léptél.

Rám néztél és valahogy élettel teltem meg ismét. Éreztem az arcom összefeszülő izmait, ahogyan mosolyra görbül a szám. És a két pusziból olyan szoros öleles kerekedett.. amit pár másodperc néma csend követett.. nem akartam , hogy vége legyen a pillanatnak.

Tudjátok régóta vezettem egy amolyan álomnaplót.. ezeken az álmokon keresztül angyalokkal vagy angyal bőrbe bújt lidércekkel találkozom. (Vágyaimon keresztül kísértenek)

A legutóbbi álmom néhány napja történt.. már nem emlékszem olyan tisztán. De milyen érdekes , hogy akkor abban a pillanatban annyira valóságosnak érződött.

Régóta kísértenek lidércek egy régi (talán) meg sem kezdett szerelemmel.

A törtenet annyi volt , hogy egy sötet szoba közepén álldogálva találtam magam, majd a fény egyre jobban kezdte megvilágítani a szobát.. Mikor hírtelen kaptam egy érzést , hogy valami/valaki közeledik.. Valahova mennem kell azonnal. A közelben egy ládát pillantottam meg.. hírtelen beleugrottam , de már hallottam a lépteket..

A ládába sötét volt.. még a lélegzetem is visszatartottam. Majd hirtelen kinyílt a fedél.

Te voltál ott.. nagy és hidegarcú. Észre sem vettél.. csak emelted ki a holmiiad mellőlem. (Talán ez egy utalás?!)

A lényeg , hogy szerettem volna , hogy észrevegyél , ezért mikor elfordultál a kivett ruhákkal , kiugrottam és akkora lettem, mint te..

Elpanaszoltam..

Hogy elvesztettem önbizalmam..

Mondja biztos elpakoltam..

Megcsoválta a fejét.. bosszankodott..

Lehúzott egy forró presszó kávét, s engem otthagyott..

Meg sem hallgatott..

Meg sem halgatott..

Meg sem halgatott..