elangane

Ha nagy leszek, megszemélyesítek pár ideát. Megtestesítem a férfiideált. Ezt sajnos nem láthatod, nem látsz ide át, Mert kitakar egy random férfi, ide állt.

De nem mozdulhatok, egy sziklának kell lennem. Stabil támasz nyújtásáért mindent meg kell tennem. Ha erre nem vagyok képes, semmire nem mentem. A szikla egy safe space, minden rosszat el kell nyeljen.

Különben fölöslegessé válok, Majd a végén álltok. Vagy jönnek bányászok, De nekik az alagutakat már rég ásom.

Ahonnan én jövök...

Én a paraszt ezt a férfiképet hoztam, Akárhova nézek véleményem minden férfi érti. De hogy igazi ember legyen gyenge ahhoz Ébi.

Gyengeségem oka, a félelem Ragaszkodom hozzá mintha az lenne az egyetlen élelem. Hát a visszaszámlálás a self-destructhoz az életem.

Csak ülök, nem jön ötlet. A kezem zsibbad, zuhanok. A gyomrom örül, jóllakott. Gyorsul az idő, futok én is. Közelébe nem jutottam, gyorsabb vagyok mégis. Hogy nyerhettem nem tudom. Hisz egyhelyben maradok. Álló helyben maraton.

Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele, Folyik a leve, pohárba menne, hát le vele. Jajj szegény legény, haza se menjél, Akkorát estél. Üres az erszény.

Az őszi szél vért fagyaszt. Hiába iszok meg még egy araszt, A te nektárod mindennél jobban kívánom, Mert virágom virágom, nekem csak te vagy a világon.

Tele virággal a rózsabokor, De engem csak te fogsz meg. Szerencsémre ez az őszirózsa örökzöld. Érted vágok minden italt földhöz.

Kedves Naplóm!

Na sajnos az van, hogy...

I need 1 shot, 2 shots, 3 shots, 4 shots

Mindjárt írom a kontextust

Csak előtte ki kell engednem egy "ÁÁÁH" -t

Mert nem tűröm a kusst.

Találtam egy lányt

Eléggé szimpatikust

Barátkoznék mert majd idővel eldől

Egy visszafogott döntést hozok mint egy felnőtt

Szerelmessé váltam

Mert már megint nem vártam

igazából azért fáj mert ez zsinórban a negyedik

Ezek a hölgyek csak az urat etetik

Az első nem tudta hogy létezem

Pedig vele kezdődött a szerelmi életem

A másodiknál én basztam el, szégyelltem valamit

De nem bánom hogy így alakult

Harmadik esetében tudtam, hogy i can't fix her.

Végül én adtam az atyai igent.

Negyedik meg annyira forró volt, mondta érzi, hogy meleg.

Mielőtt az árnyékból kigurulni mertem.

Mindegyik után kérek egy rövidet.

Ti hölgyek csak a múltam őrzitek.

Kár hogy soha nem lehetek őszinte.

De hazudni sem vagyok hajlandó.

Inkább lehúzok mindent az asztalról.

Lehet sör, bor, vodka, jaeger

Kaja nem kell, nem vagyok éhes

Egy kör, két kör, három kör, négy kör

A kövi kártya várhat. Évekbe telt megmásznom a kártyavárat. Zászló helyett, felhúzok a tetején egy sátrat. De ha a várra nézel, láthatsz engem, Gondolhatod, hogy nincs hozzá kiállásom Majd amikor összedől, halljátok a kiáltásom. Addig is csodálom a kilátásom.

Talán hülye vagyok hát... Úgy érzem, mehetnék nagyobbat. Oda ahol a nap konstans rám ragyoghat. Dehogy eljussak oda, Vállalnom kell a lefelé szánkózást. Viszont vissza már nem egyedül megyek. Mit mondjak, hogy magammal vigyelek?

II. Személyem úgyis régen mulatott...

Személyem úgyis régen mulatott...

Inkább felelősségtudatos.

Segíteni akart, azt hittem ugatott.

De mi van ha hamis képet mutatott?

Minek érzek, lennék inkább gép.

Miért vérzek bűnért ami másé?

Nem számít ha rám lép,

Anélkül is fájok már én.

Gondolod én vagyok a gonosz,

Pedig a testemnek csak én vagyok a foglya.

S ő az aki problémákat okoz.

Aztán mind rám fogja!?

Mit hazudok..?

Nem ő okozta minden hibámat.

Nem miatta nem kaptam még cicákat.

Nem ő kelti a vitákat.

Ezeket mind én csináltam.

I. Szívem, lelkem, eszem kivan...

Szívem, lelkem, eszem kivan. Egyedül én, aki engem sirat. Azt hiszem már semmi sem izgat. A szánalmas életem nem lehet igaz!

Vajon mi vár most rám? Nem hagyja pedig óvnám. Lennék őszinte magammal de túl tolnám. Folyamatos hibák folytán.

Az egy dolog amit okozok az szenvedés. Érezzem a felelőtlenség erejét. Mindennap csak nevetni szeretnék. A világon bármit megtehetnék.

Ösztön és az ész, Léte, ennyi az egész. Konstans párbaj, kinek lesz irányítása alatt. Ha besokall, tudata meghasad. Gondolata van elég, még sok is, Mondjuk életében elférne még pár sokk is, Legyen min okoskodni.

Lenne ő két személy, legyen kire haragudjon, Vagy lássa, az örök párbaj valahogy alakuljon. Vagy lesz örökké rideg és csupa ideg? Vagy folyton alakítani fog valakinek? Nincs a fejébe kép. Neki csak az ösztön és az ész. És kész!

Két arca, egy kölyök meg egy komoly.

Kölyök szerint mindent megold egy mosoly,

Míg a komoly mindig komor.

Vele vigyázz mert, ököl,

Még a végén megöl.

Életét úgy élte,

Mint egy érme.

Huszadik lesz az ő éve!

Blogot kezd el.

Mátkát fog keresni kinek feneke...

Csak élni szeretne!

Verseket fog írni,

Soha többet sírni.

Elkezd inni.

Ezt megtudja ígérni.

Neki mindenképp megéri.

Reméli a Majmot megértik.

Nem tudom ki vagy, S mit akarsz valid-e? Már nyertél ha minden igaz, De adj neki annyit... Vigyázz rá mint szemed fényére! Soha ne engedd sor végére!

Vigyázz rá mert ez a feladatod! Szíved másnak nem adhatod! Vigyázz rá mert ő hercegnő! Légy lovag, sárkánytól megmentő! Vigyázz rá mintha a világ múlna rajta! A Leány one in a million fajta.

Én elrontottam te ne tedd! Ezt a rövid üzenetet soha ne feledd!

Lettem volna őszinte, de nem ment. Nem ment, nem ment, nem ment! Igaz óra... Siratunk ma, mind egyek vagyunk, Mindegyek vagyunk...

Nézz oda Ében, menj oda szépen! Hallasd a hangod, hidd el van gond. Ezek csak tények, ne rontsd el de tényleg Nézz az arcodra! Nem kell minden hibád magadba karcoljad.

Lettem volna őszinte, de nem ment. Nem ment, nem ment, nem ment! Igaz óra... Siratunk ma, mind egyek vagyunk, Mindegyek vagyunk...

Üzenetet fogsz írni félkészen. Feladom ezt végleg? Nem értem mi volt, nem ment. Túl tolta az ember. Nem tudom mi volt, nem ment, Mikor elvesztettem az eszem!

Lettem volna őszinte, de nem ment. Nem ment, nem ment, nem ment! Igaz óra... Siratunk ma, mind egyek vagyunk, Mindegyek vagyunk...

..mert melletted elkezdtem élni. Ez év előtt nem volt mit mesélni. Újra megtanítasz beszélni egy lányhoz, Ha szemem előtt a rózsaszín fátyol

Köszönet, mert nem vagyok oly passzív. Köszönöm, hogy egyben van mit adtam szív, Nem törted össze. Nem kellett visszanéznem könnyre.

Köszönöm, hogy rólad írok verseket, Hogy elmondjam kellsz nekem. Csak köszönetem eltudjam mondani, Ezzel minden gondom lángját eloltani.

Azt hiszem megőrülök, S BolonDnak öltözök. - Inkább lennék meztelen - Pedig a BolonD mögöttem áll De mégis emlékét hordozod Leány.

Nem beszélünk csak szemmel. Bármit próbálok csak seenelsz. Mit kezdjek ezzel? Közöljem, de mi képpen? Ezt mutassam meg talán? Minél többet várok, A jövőben annál többet bánok. Joggal nézhetsz fasznak. A többi pali többet adhat. Remélem megkapod a világot, Rajta minden virágot .

Mi a következő lépés? Figyelem kérés! Tudom rengeteg volt a késés. Száguldanék hozzád, Csak oda felé sok a mérés.

Holnap más lesz majd minden. Nélküled semmim sincsen. Tudom, hogy nem mondtam, De a gondolat még ott van. Az eszem elveszett de az ösztön még megvan.

Kezedért ha nagy a verseny.. Szívemben nincs bánat. Csak elő ne jöjjön belőlem a hím állat. Ha semmit nem teszek, vesztettem. De nem tudom mi kell hogy titkom felfedjem, S maszkom levegyem.

Holnap más lesz majd minden Leány elloptad a szívem. Tudom hogy nem mondtam, De az érzés még ott van. Nem akarok a randid ellen szurkolni,

De ha mégis sikeres lesz,

Légy boldog akivel akarsz! De az én boldogságom hol marad? Sor végére vissza nem mehetek, Még a végén elfelejtesz.

Tényleg a boldogságod ami számít, S mosolyod ami ámít. Miért ne lehetnél velem boldog? Elfelejtetném miden gondod. Adnék bókot, lopnék csókot.