Szerintem kezdek megint olyan lelki állapotba kerülni - amilyenbe kurvára nem kellene

Szeretnék már jól lenni, de mindig visszaesek.

És szép lassan a legrosszabb verzióm lettem, nem vagyok képes kitakarítani a szobámat, órák telnek el míg válaszolok egy üzenetre, a hangulatom folyton változik és sírok, nem megyek sehova, és azt érzem valami összetört bennem, elvesztem magam újra.

„Megint ott tartok, hogy kurvára undorodok a testemtől…“

miért is gondoltam, hogy majd most minden más lesz?

minden alkalommal azt hiszem hogy mostmár jól leszek, aztán jön egy szó egy mondat vagy bármi és újra vissza esek abba a kibaszott gödörbe ahonnan indultam .

Nehezen tartom magam, nehéz nem magamba esni és hagyni hogy a gondolataim, emlékeim mély gödörbe lökjenek így hogy itthon vagyok egész nap és semmi szociális életet nem élek