#vege

Soros visszajött🤣🤣🤣🤣🤣🤣

Czy dieta planetarna to przyszłość zdrowego żywienia? Dieta planetarna (Planetary Health Diet) to koncepcja opracowana przez komisję EAT-Lancet w 2019 roku.Komisja EAT-Lancet to grupa 37 światowej sławy naukowców z 16 krajów, która opracowała raport “Food in the Anthropocene: the EAT–Lancet Commission on healthy diets from sustainable food systems”. Celem komisji było określenie celów…

Wegetarianizm to nie tylko sposób odżywiania, ale także filozofia, która zyskuje coraz większą popularność na całym świecie. Jego korzenie sięgają starożytności, a na przestrzeni wieków ewoluował, tworząc różnorodne odmiany. Starożytne początki Pierwsze wzmianki o wegetarianizmie pochodzą z VI wieku p.n.e.  Pitagoras (ok. 570–495 p.n.e.), grecki filozof i matematyk, był gorącym orędownikiem…

Fish&chips. Dacie wiarę? Konsystencja dokładnie taka jak być powinna, są jaśniejsze i ciemniejsze warstwy, smak i zapach może trochę delikatniejszy, ale bardzo zbliżony. Tak smakuje fish&chips w wegańskim barze w Jeleniej Górze. A właściwie smakowało, bo trzy dania główne zmieniają się tutaj dokładnie co miesiąc. I zawsze jest coś, co nas zaskoczy.

Rybę znakomicie udawał kwiat bananowca. To podobno bardzo popularny składnik w Azji. Jest dobry źródłem białka, błonnika i witamin A oraz C. Aha, standardowo ma kilkanaście centymetrów, ale może osiągnąć nawet pół metra. To by była dopiero porcja!

Green House Bistro na jeleniogórskim Zabobrzu to według nas jedna z najlepszych wegańskich knajpek na Dolnym Śląsku. A najbardziej urzeka nas ich pomysłowość. Bo w menu pojawiają się nie tylko egzotyczne propozycje, jakich w kuchni roślinnej jest dużo, ale też wariacje na temat popularnych u nas potraw. Przed rybą z frytkami były śląska rolada z kluskami czy placek po węgiersku z gulaszem na bazie pieczarek, papryki i marchewki.

Szarvas -> Szekszárd: 362 km | Sátoraljaújhely -> Szekszárd: 934 km

Érzések, gondolatok a 2. feléről

K: Ez a második fele az AK-nak valahogy sokkal rövidebbnek érződik, mint az első - bár ebbe valószínűleg az is belejátszik, hogy Szarvasnál jelöltük a féltávot, holott az már bőven odébb volt.

Úgy érzem kevesebb "megpróbáltatás", határfeszegetés jutott, már ellőtte minden puskaporát az Alföld az első felén. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne kínlódtunk volna a szántókon a hőségben, vagy szentségeltünk, amikor alig lehetett kikerülni a pocsolyákat az úton, de már nem akartuk többé ezek miatt feladni - beletörődtünk, hogy ilyen az AK.

A szeptemberi brutál esőknek köszönhetően beleszőttünk egy kis téli túrát is. Szerintem magunktól nem jöttünk volna egyébként télen, így ez szerencse volt a szerencsétlenségben, mert nagyon szép volt a deres táj, meg a fagyos napkelték.

Összességében jó volt ez a második fele is, de talán több emlékezetes pillanat volt az elsőben.

A: Valóban, a fele inkább Körösladánynál volt, de mivel ezeket a szakaszokat egy időben csináltuk, és Szarvason végeztünk, azért lett az a felező.

Nekem nagyon tetszett minden rész, onnantól, hogy homokot érintett a lábunk Ópusztaszernél. A sok erdő, a tanyavilág, természetesen a homokbuckák, a fenyők.... Minden. Én is örülök, hogy eljutottunk ide télen is, és még inkább, hogy kaptunk szép zúzmarás tájat.

Kicsit sajnálom, hogy a Gemenci erdőt nem sikerült annyira élvezni, és végig rohantunk rajta. Mentségünkre szóljon, hogy az utolsó napokra már bennünk volt az is, hogy végezzünk már, meg azért nem volt könnyű a két kutyával se. Remélem, hogy egyszer még nyugalomban is körülnézhetünk itt, meg a kisvasúttal is elpöfögnék.

Összességében

A: Örülök, hogy a sátrazással különlegesebbé tettük ezt a kéktúrát. Megterhelő volt rengetegszer, az biztos, de megérte szerintem. Sokat tapasztaltunk önmagunkról, hogy mennyi mindent kibírunk, ha igazán akarjuk. Külön jó volt, hogy egymást segítettük, amikor a másik elérte a mélypontot, próbáltunk erőt adni. Nekem pedig voltak bőven mélypontok a sok-sok vízhólyag miatt, de lelkileg is a szántóknál.

Hányszor megfogadtuk ezalatt a 4 év alatt, hogy többé nem jövünk az AK-ra, ha újra nekivágunk az OKT-nak... Kíváncsi leszek, mennyire tartjuk majd magunkat.

De egy biztos: aki azt mondja, hogy az Alföld milyen egyhangú lehet, hatalmasat téved. Erdők, mezők, homok, szántók, gátak, országutak váltják egymást. Hogy lenne ez unalmas?

K: Huh, hol van már a Nagy-nyugodó, meg az első kilométerek a tűző napon. Jól elhúzódott ez a kis "síkságon sétálás". Az utolsó, befejező szakasz még eléggé leválik a korábbiaktól, azok már a beleolvadtak a régi szép idők kalandjaiba.

Nehéz ügy ez az Alföld, ha kifogja az ember a megfelelő időjárási ablakot, akkor nagyon szuper kis kikapcsolódás, olyan borzasztóan nem is megterhelő, csak menetelni kell, és élvezni a tájat, ami azért az előítéletekkel ellentétben elég hangulatos tud lenni. Viszont ha hőség van, vagy esik az eső, akkor az útvonal kitettsége miatt nagyon hamar pokollá tud válni - legalábbis a következő árnyékig, pihenőig, sátorhelyig, ahol már megint "nem is olyan borzasztó ez".

Akárcsak az OKT, ez is rengeteg felejthetetlen élménnyel és tapasztalattal gazdagított és eljutottunk olyan helyekre is, ahova tuti hogy egyébként soha az életben nem jutott volna eszünkbe elmenni.

Az Alföld ma már sokkal többet jelent nekünk, mint egy hatalmas zöld folt a térképen, hiszen (hogy Bill Bryson-tól kölcsönözzek): mentünk fagyban és mentünk hőségben, jártunk délen és jártunk északon, meneteltünk amíg a lábunk vérzett. Végigtúráztuk az Alföldet.

A - Néhány szubjektív kedvenc és kevésbé kedvenc:

Kedvenc tájegység: Illancs, Ecsegfalva-Szarvas között a gát

Kedvenc nap: Kis Keceli út - Császártöltés

Egy kedves emlék: A létavértesi fogadtatásunk

Egy nem igazán kedvenc szakasz: Semelyik szántóföldes rész, ha sütött, ha esett, nem volt jó.

Egy megterhelő szakasz: Mindegyik szántóföldes rész, ha sütött, ha esett. Valamiért nagyon nehéz volt az utolsó előtti nap 27 km-re is, a vége felé.

Egy szép pillanat: a naplemente Baján, de mondhatom, hogy sok naplemente/napkelte az tudott lenni

___________

K - Néhány szubjektív kedvenc és kevésbé kedvenc:

Kedvenc tájegység: Debrecen környéki erdős részek

Kedvenc nap: ez jó kérdés...

Bojt - Berettyóújfalu - hangulatos gátak, zöld táj, kellemes, szemerkélő esős idő

Biharugra - Zsadány - ez nagyon nehéz nap volt, de utólag az egyik legemlékezetesebb

Ruzsa - Petróczi-iskola - kis kellemes, hűvös, napos, lightos nap volt, szép idővel, erdővel, kis táskával :)

Egy kedves emlék: ahogy Luna töri az utat a derékig érő vizes fűben

Egy nem igazán kedvenc szakasz: az összes, ahol 30 fok volt és szántóföldek egész nap :D - igazából a szakaszokkal nem volt bajom, csak az időjárással

Egy megterhelő szakasz: Dóci erdő - Bordány -- itt valamiért nagyon elfáradtam a végére

Egy szép pillanat: amikor egyik reggel tele lett az ég színes hőlégballonokkal

Számok

Tehát a teljes táv végül 933,64 km lett, bár irreleváns, de viccből kiszámoltam (és amúgy meglepődtem), hogy összesen 1093 m-t emelkedtünk, és 1147 m-t ereszkedtünk, saját mérés (iPhone SE+13) alapján. A legdurvább emelkedés (ha nem nézzük, hogy ebben benne van 1. nap a Nagy-nyugodó is, akkor az Ólom-hegyi szakaszon volt, 100 m.

Hát ahhoz képest, hogy ez 15 nappal kevesebb volt, árban megközelítjük az OKT teljes költségét!! Féltávnál még milyen elégedett voltam... 645 130 Ft, ami 36 napra elosztva olyan 18 000 Ft/2 fő. Brutális emelések voltak az elmúlt években, jól látszik itt is, de ne menjünk bele... A szállások, ahhoz képest, hogy főleg sátraztunk, nagyon sokba lettek, pedig csak a nulladik vagy az utolsó napi esetleges szállások árát vettem ide. OKT-n viszont rengeteg szakaszt tudtunk megoldani fizetett szállás nélkül, azért ez is benne van.

Viszont ugye minden része iszonyat messze van tőlünk, ezért a benzin költség sem kevés.

36 túranap alatt jártuk végig, pedig az első tervek (bár ki emlékszik már arra??) szerint 30 nap is elég lehetett volna, de akkor még naivak voltunk.

Nulla barátunkat sikerült rávenni, hogy velünk jöjjenek. NULLÁT!

2137 kép készült.

12 nap esett az eső, h jól számolom, durva!

A videó

Tervek