#tolvaj

Beszéltünk a barátnőmről, hát minek nevezzem gyerekkorom óta ismerem, aki kétnaponta másfél órára igényt tart a társaságomra én meg senyvedek, menekülnék mert nekem teljesen jó magammal lenni a saját gondolataimmal, dolgaimmal. Hogy ő is tolvaj -- mondta a pszichológus -- Én meg hagyom, hogy megraboljanak. Találjam meg a formát ahogy vigyázni tudok az időmre. Tegnap beszélgettem a barátnőimmel (🥰) erről is, hogy mennyiféle módon lopják az időnket.

Mindenki és bárki, aki lebegtet egy programot, egy döntést, aki miatt át kell szervezni valamit, aki késik, aki úgy jön: hogy "8 és 12 között", akinek a drámját ötvenedszer kell végighallgatni bármiféle tanulság nélkül, az lopja az időnket. Megpróbálja a saját kedve szerint strukturálni a mi időnket.

Akiket szeretünk, annak megengedjük, odaajándékozzuk az időnket meg az életünket. Egészséges kapcsolatokban megszerezzük a szükséges figyelmet, nem kell ezer módon tolvajként hozzájutni. Egészséges kapcsolatban igényünk van arra, hogy figyelhessünk a másikra, keressük az alkalmat, hogy adjunk neki az időnkből. Egészséges kapcsolatokban is külön kategória a "minőségi idő".

Mennyi okos mondás van arról, hogy az embernek arra van ideje ami fontos neki. Az a helyzet, hogy tényleg így van. ¯\_(ツ)_/¯

Közben, az egészséges kapcsolatok elbírják, hogy az ember alkalmilag háttérbe szorul, hogy nem születik azonnal döntés, hogy a másik késik, etc. Odaajándékozzuk az időnket és köszi, nem kérjük vissza mert ez az idő is hajtóanyaga a kapcsolatnak, csak lásd és tudj róla, légyszíves értékeld!

Jobban kell vigyáznom az időmre! Az érzés, hogy energikus vagyok, tele célokkal és tervekkel, nem homályosíthatja el azt, hogy az idő fogy és akikkel kényelmetlen időt tölteni azok lopják az időmet, mert amúgy nekik meg közben jó, az én káromra.

Milyen lenne, ha kimondanánk? Tisztelt szolgáltató, 30 perce lógok a telefonon, hogy elintézzem az ügyemet, háromszor kapcsoltak át máshova ahol újra el kellett mondanom, hogy miért telefonálok, önök TOLVAJOK és elraboltak az életemből minimum harminc percet. Kérem, tekintsék magukat egy utolsó tolvajnak! Ezt követően szabadságot kellett kivennem, mert önök 8 és 12 között jönnek, de nem jöttek, csak másnap délután, ezzel megkárosítottak, önök tolvajok! Vagy: Kőművesúr! Ön harmadszor mondja le a megbeszélt időpontot, és az időmet kiszámlázom! Vagy a magánéletben: Annyiszor lemondtad, annyiszor lebegtettél, hogy én nem kereslek többet. Ugye ez érthető?

Azt azért jó tudni, hogy akkor tolvajozhat az ember nagy mellénnyel, ha ő maga jellemzően tiszteletben tartja a másik ember idejét. Érdemes szerintem ezt is megfordítani és onnan is megnézni. Az időtolvaj emberek nem boldogok és nincsenek rendben. De mi az érték amiért késztetésünk van ezt gyógyítani?